Az EU nem a lehetőséget látja Törökországban

Törökország nem tárgyal a július elsejétől hivatalba lépő ciprusi uniós soros elnökséggel, ha „addigra nem oldódik meg a ciprusi kérdés”– erősítette meg Brüsszelben a török külügyminiszter. Ahmet Davuto?lu az Európai Politikai Központ (EPC) rendezvényén tartott előadásában elmondta, az Európai Uniónak nem veszélyt, hanem esélyt kellene látnia Törökország EU-tagságában.

Törökország továbbra is fenntartja, hogy július 1-jétől megszünteti a kapcsolatot az Európai Unió Tanácsával, amelynek félévig Ciprus lesz a soros elnöke. Ezt kérdésre válaszolva a török külügyminiszter közölte az Európai Politikai Központ (European Policy Centre – EPC) rendezvényén, nem sokkal azelőtt, hogy egy épülettel arrébb részt vett az uniós külügyminiszterek tanácsülésén. Ahmet Davuto?lu jelezte, hogy ettől eltekintenek, ha addigra megoldódik a „ciprusi kérdés”, erre azonban, mint fogalmazott, egyelőre nem lát politikai akaratot a szigetország görög vezetése részéről.

Ciprus élesen megosztott: északi részén, a törökök által lakott, saját maguk által kikiáltott, és Törökország által függetlenként elismert köztársaság, délen pedig a többségében görögök lakta állam található. A sziget egyesítésére az elmúlt évtizedekben már számos kísérlet született, 2004-ben a görög fél utasította el az ezt célzó népszavazást, ezért május 1-jén a sziget, törökök lakta északi része nem csatlakozhatott az Európai Unióhoz. A külügyminiszter ez után nyolc évvel is úgy látja, hogy az EU hibát követett el, amikor így vette fel a közösségbe Ciprust. „Ezek után nem várhatják el, hogy bármilyen kapcsolatot is fenntartsunk a görög cipriótákkal” – tette hozzá Davuto?lu.

A tárcavezető szerint Ciprus részéről nem érzékelnek semmilyen politikai hajlandóságot a probléma megoldására, holott, „ellenkező esetben három nap alatt meg lehetne oldani a sziget újraegyesítését”. Davuto?lu jelezte, hogy ha a ciprusi elnökséggel nem is, de az Európai Bizottsággal és az EU többi intézményével továbbra is jó kapcsolatot szeretnének ápolni. Más kérdés, hogy a 2005 óta tartó török uniós csatlakozás, amely az elmúlt években sem folyt kellő mértékben, hogyan folytatódhat a ciprusi elnökség alatt. Általános vélekedés szerint sehogyan, ehhez pedig csak mellékesen járul hozzá az a tény, hogy a csatlakozási tárgyalások menetét félévről-félévre az EU Tanácsának soros elnöksége határozza meg.

Ahmet Davuto?lu az EPC-ben tartott előadásában hosszasan elemezte Törökország és az Európai Unió viszonyát, leszögezve, hogy Törökország az Európai Unióban képzeli el a jövőjét, és mindent megtesz annak érdekében, hogy folytatódhassanak és felgyorsulhassanak a csatlakozási tárgyalások. Szerinte a fő problémát az jelenti, hogy „az Európai Unió nem lehetőségként, hanem veszélyforrásként tekint Ankarára”. Önkritikusan hozzátette, hogy „ennek a vélekedésnek az erősítéséhez Törökország is hozzájárult a ’90-es években a gazdasági problémáival, az elmaradó demokratikus reformokkal, ezért tehát érthető, hogy akkoriban több kockázatot láttak bennünk, mint lehetőséget”.

Szerinte azonban mostanra Törökország jól prosperáló állam lett, folyamatos, gyors gazdasági növekedéssel, befektetési lehetőségekkel, és Ankara segítségére lehetne az EU legsúlyosabb problémáinak a megoldásában. „Ha Törökország az elmúlt években az EU tagja lett volna, a gazdasági válság nem érintette volna ilyen érzékenyen az európai munkaerőpiacot” – mondta a török külügyminiszter.

Nem sokkal később viszont – a Törökországnak ígért uniós vízummentesség kapcsán – azt kérdezte a török munkaerőtől tartó tagállamoktól, hogy „önök szerint hány török költözne az EU-ba? Nem a ’60-as években élünk, a török gazdaság ma sokkal több munkalehetőséget ad, mint az EU. Ezt a franciáknak és a németeknek is meg kell érteniük” – jelentette ki Davuto?lu.

A vízummentességgel összefüggésben elmondta azt is, hogy „az EU kettős mércét alkalmaz a vízumpolitikájában”, hiszen szerinte olyan országok is megkapták már az engedély nélküli beutazás lehetőségét az Európai Unióba, amelyeknek sem földrajzi, sem politikai kapcsolatuk nincs az EU-val. Tarthatatlannak nevezte azt is, hogy „egy török üzletembernek még mindig napokat kell várnia a nagykövetségeken, hogy beutazhasson a közösségbe, hogy befektetésekkel segítse az európai gazdaságot”.

A külügyminiszter szerint Törökország nem kér mást, mint ugyanazokat a bővítési kilátásokat, mint a többi tagjelölt ország. Ankara csatlakozása stratégiai döntés lenne mindkét fél részéről. Ennek alátámasztására közölte, „minden ellenkező híresztelés mellett ugyanazokat az értékeket valljuk: támogatjuk a jogállamiságot, az átláthatóságot, a szabad választásokat, a nők egyenjogúságát, és a szólásszabadságot”. Ezzel kapcsolatban újságírói kérdésre kifejtette, a török média igenis szabad, „elég csak megnézni a kormányt érő kritikákat a sajtóban, ilyeneket nem lehetne olvasni, ha nem lenne szabad” – szögezte le.

Ahmet Davuto?lu szerint az Európai Unió előtt két út áll: vagy mielőbb felveszi Törökországot, és akkor geopolitikailag is számottevő, befolyásos, kulturálisan befogadó és hatalomközpontú lesz a következő évtizedekben; vagy egy perifériális, gazdaságilag kevésbé dinamikus, és monokulturális közösség marad – mondta a török külügyminiszter.