Egy falunyi ember települt át Kárpátaljáról Magyarországra

A migrációs folyamatot figyelemmel kísérő megyei szakszolgálat adatai szerint Kárpátalján az utóbbi fél évtizedben a kivándorlás Magyarország irányába volt a legerősebb. Többek között ezt is konstatálta megbeszélésén Viski János, Magyarország ungvári külképviseletének vezető konzulja és Igor Mihajlisin, a Megyei Migrációs Szolgálat vezetője.

A  találkozón  Igor Mihaj­lisin  elmondta, a most formálódó szerv  fogja kezelni  a nemzetközi  menekültüggyel kapcsolatos kérdéseket, a ki- és bevándorlással  összefüggő  dolgokat, valamint  a vallási és a nemzeti kisebbségi kérdéskör is hozzájuk kerül.

Ami az Ukrajnából, s azon belül Kárpátaljáról történő kivándorlást illeti,  a legtöbben Magyarországot választják  új hazájuknak. Öt év alatt 816-an – egy kisebb falu – települtek át  a szomszédos  államba. Ez egyharmada az összes kitelepülőnek. Az elköltözőknek több mint a fele  munkaképes korú. Döntő részük  a Beregszászi, a Nagyszőlősi és az Ungvári járásból  származik. 

Miről vallanak a számok?

A statisztika egyelőre  nem mutat kiugróan  növekvő tendenciát.

2007-ben a megyéből 690  személy  költözött más országba.  Közülük 365-en mun­kaképes korúak, 144-en kis­­korúak, 190-en pedig nyug­díjasok voltak. 202 fő Magyarországra, 164-en Cseh­országba, 120-an Oroszországba  települtek át. 96-an az  Amerikai Egyesült Államokat választották új otthonukul.

2008-ban 522 fő vándorolt ki.  265 volt a munkaképes, 97 a kiskorú, 160 pedig a nyugdíjas személyek száma. Magyarországra 172, Csehországba 105, Oroszországba 78, az USA-ba 76 fő települt át.

2009-ben már csak 376-an hagyták el a megyét. 165 munkaképes, 74 kiskorú, 137 nyugdíjas volt köztük. Magyarországot 131, Csehországot 69, Oroszországot 72, az USA-t 33 fő választotta.

2010-ben tovább csökkent az elvándorlási kedv. A 348 főből 158 volt munkaképes korú, 46  gyerek, 144 pedig nyugdíjas. Magyarországra 144-en, Csehországba 80-an, Oroszországba 27-en, az USA-ba 27-en települtek át.

2011-ben némileg nőtt az új hazát választók száma. A 399 áttelepülőből 141-en voltak munkaképesek, 91-en kiskorúak, 167-en pedig nyugdíjasok. Magyarországot 167, Csehországot 89, Oroszországot 20, az Amerikai Egyesült Államokat 52 fő választotta.

Nemcsak mennek, jönnek is

A bevándorlók száma is évről évre változik. 2007-ben 173-an, 2008-ban 193-an, 2009-ben 311-en, 2010-ben 206-an,  2011-ben pedig 191-en választották  Kárpátalját  új otthonukul. Döntő hányaduk Oroszországból, Bela­ruszból és Moldovából származik, de akadtak, akik Franciaországból, Olaszországból, Törökországból, Lengyelországból vagy az USA-ból  települtek vidékünkre. 

Mint azt  Olga Postak, a megyei migrációs szolgálat szóvivője  közölte,  a hivatal csak a ki- és bevándorlók  életkorát  tartja számon. Arról nem vezetnek statisztikát, milyen az iskolázottságuk,  a foglalkozásuk és a nemzetiségük.

Az elvándorlás valamikor elképesztő lélekapadást jelentett a kárpátaljai magyarság számára. Az 1990-es évek nagy hulláma után a kérdés némileg háttérbe szorult. Ám ez egyben azzal is járt, hogy nem tudjuk, a könnyebb élet reményében hányan is fognak vándorbotot, s a távozók a foglalkozásukat, képzettségüket, korukat tekintve milyen réteghez tartoztak. Azt pedig még kevésbé, mi lett a házuk sorsa. Egy-egy Ung, Bereg és egykor Szatmár megyéhez tartozó településen annak jártunk utána, 2007 óta ezen a téren mi jegyezhető fel a krónikába.

Eszeny

2007-ig nagyon sokan hagyták el Eszenyt. Banga Lívia, a községi tanács titkára szerint az elvándoroltak száma talán a százat is eléri. Szinte mindannyian Magyarországot választották, de volt, aki onnan továbblépve Ausztriába költözött. Először a fiatalok kerekedtek fel, mondja. Ők elsősorban tanulási, kisebb részben pedig munkavállalási célból választották az anyaországot. Végül ott is maradtak. Sokukat a szüleik is követték. Foglalkozás tekintetében az értelmiségi réteg kiáramlása volt a legjelentősebb, csak az elköltöző tanárok száma meghaladta a tízet.

Mit mutat az elmúlt öt év?

A 2007–2010-es időszakban, azaz négy év alatt hét család, összesen tizenhárom személy költözött el Eszenyből, valamennyien Magyarországra. Közülük négyen a helyi középiskolában tanítottak, egy személy pedig már odaát végezte teológiai tanulmányait. Két pályakezdő mellett a többiek vagy nyugdíjasok voltak, vagy közel ahhoz. Szakmájuk szerint volt köztük postás, bolti eladó, távírdász, vasutas.

A múlt évben két személy települt át az anyaországba, ám életvitelszerűen továbbra is itthon tartózkodnak. Ők korábban a vasúton dolgoztak.

Mi lett az elköltözöttek házával?

A hét famíliából három adta el ingatlanát. Mindegyik esetben helyi romák voltak a vevők. Bár vannak olyan eszenyi magyar családok is, melyeknek házra lenne szükségük, de az anyagi lehetőségük nem teszi lehetővé a vásárlást. A fennmaradó négy családból három árulja az ingatlanát. A két, tavaly áttelepedett nem adta el a tulajdonát – az egyiknek a gyereke, a másiknak pedig a felesége úgymond itt maradt –, ám egyikük már hirdeti.

A korábbi években, amikor könnyebben lehetett banki kölcsönhöz jutni, egy-egy magyar és ukrán nemzetiségű család vett házat a faluban.

Bene

Az 1400 lelkes Benéből az elmúlt öt évben négy nyugdíjas, egy, a harmincas éveiben járó kétgyermekes, valamint két, a negyvenes éveiben járó, ugyancsak két-két gyermeket nevelő család települt át Magyarországra. Az elköltözöttek között egy-egy orvos és tanár, valamint öt vállalkozó volt. Az ingatlanát egyik família sem adta el. Jelenleg egy nyugdíjas áttelepülési ügye van folyamatban.

Az elmúlt években három házat vásároltak meg a községben. Életvitelszerűen viszont csak egy két fős kijevi család költözött Benébe.

Nagypalád

Nagypaládon általában a családfő indul Magyarországra szerencsét próbálni. Ám odaát sem fonják kolbászból a kerítést, érdemesebb itthon elkölteni a jövedelmet. A fiatalabb korosztály viszont a külföldben látja a reményteljes jövőt, sokan már érettségi után távoznak. Mivel szakmát tanulva legtöbbször sikerül is elhelyezkedniük, a hazatérő fehér hollónak számít. Mások, diplomával a kezükben, az itthoni munkanélküliség miatt indulnak útnak. Akik ott találnak maguknak párt, azok már nem gondolkodnak hazatérésen.

A polgármesteri hivatal tájékoztatása szerint néhány olyan eset van, amikor egész család költözött.

Főként az értelmiség körében jellemző a kivándorlás – fejti ki Szűcs Gabriella jegyző. – A 90-es évek elején egy orvos és családja települt át Magyarországra, mert nem akarták egyedül hagyni ott tanuló fiukat. Ekkor más szakembert kellett keresnünk.

Az adatok szerint a község lakosságának mindössze 1 százaléka települt át Magyarországra, 3 százalék az, amely huzamosabb időt tölt odaát. Alig két éve ez utóbbi még magasabb volt. Házaiktól, vagyonuktól az idénymunkások nem akarnak megválni, azt a távollétük alatt valamely családtag vagy szomszéd felügyeli. A betelepülés szinte egyáltalán nem jellemző, ami talán az eldugottsággal is magyarázható. Akinek esetleg valamely felmenője a községből származott, az visszatér. Ez a roma kisebbségre jellemző, ők Ukrajna más területeiről költöznek „haza”.

Kárpáti Igaz Szó

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás