Kormányválság Bulgáriában

Trajcso Trajkov gazdasági, energetikai és IT miniszter valamint Sztefan Konsztantinov egészségügyi miniszter március 15-én visszaadta miniszteri kinevezését, a Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) kormány egy nappal később már meg is találta a helyetteseket. Súlyos hibaként lehet elkönyvelni a két szakember kirúgását. Egy évvel az országgyűlési választások előtt a Kitekintő úgy látja, a bolgár kormánypárt erős emberei egyre populistább irányvonalat kezdenek képviselni. Elemzésünkben a bolgár kormány helyzetét és jövőbeni perspektíváit kívánjuk bemutatni.

Vártuk is, meg nem is

A március 16-i hír, miszerint Trajcso Trajkov gazdasági miniszter és Sztefan Konsztantinov egészségügyi miniszter lemondott részben meglepő, részben pedig megdöbbentő. Ha megvizsgáljuk közelebbről a GERB 2009 óta folytatott politikáját, akkor egy folyamatos eltolódást figyelhetünk meg. Három évvel ezelőtt még egy dinamikus, szakértőkből álló kormányt láthattunk az ország élén. A változás 2010-ben kezdődött el, amikor lassan felülkerekedtek a pártérdek a szakmai koncepción – legszemléletesebben az egészségügy területén lehetett ezt a tendenciát megfigyelni. Az egészségügyi tárca talán a legkritikusabb pontja Bulgária jobboldali vezetésének, az elmúlt 3 év során 3 miniszter távozott a posztról. Bozsidar Nanev, Anna-Marija Boriszova és Sztefan Konsztantinov egészségügyi miniszterek, ki hosszabb, ki rövidebb ideig töltötte be a posztot, ugyanakkor egy közös vonás megfigyelhető volt – mindnyájuk ellen záporoztak a párton belüli támadások. Konsztantinov másféléven át próbálta irányítani a tárcát, mandátuma alatt végig nagyon komoly akadályokkal kellett megküzdenie – a párton belüli elképzelésekkel.

Bulgária egészségügye olyan súlyos gondokkal küzd, mint a magas gyógyszerárak, alacsony fizetések, korszerűtlen intézmények, de legfőbbképpen pénzügyi aspektusból, túl sokba kerül és nem eléggé hatékony. A bolgár szakértők véleménye megegyezik a felől, hogy bizonyos reformok nélkül nem lehetséges megmenteni az egészségügyet. Bojko Boriszov mindhárom miniszter elbocsátását követően elmondta – reformelképzeléseik dicséretesek voltak, de ezekből semmi sem valósult meg. Igen, a miniszterelnök jól látja a helyzetet, ugyanakkor meg kell keresni arra a választ, hogy miért nem történt előrelépés a reformok megvalósítása terén. Tekintsük át mit is írt Konsztantinov lemondó levelében: „a kormánypárt támogatásának a hiánya és az egészségügy helyzetének javítását kilátásba helyező reformok akadályozása részükről…”. Mint pártonkívüli embertől, Konsztantinov válasza megállja a helyét, szó sem lehet pártpolitikai konfrontációról, sokkal inkább érdeksérülésre lehet gyanakodni. Az elmúlt másfél év során Konsztantinov törvényjavaslatai legtöbbször már az előkészítési fázisban elbuktak, de arra is volt példa, hogy a parlament nem fogadta az egészségügyi bizottságon átment törvényt.

A sajtó már hetekkel ezelőtt meglebegtette az egészségügyi miniszter leváltásának lehetőségét – számos jel utalt ere, a tárcán belüli konfliktusok (Gergana Pavlova egészségügyi miniszterhelyettes elbocsátása, támadás az egészségügyi bizottság és más szakpolitikai szerv vezetői részéről), a lakossági elégedetlenség erősödése (a magas gyógyszerárakat sehogy sem tudta mérsékelni a kormány) és egyes hiányzó gyógyszerek körüli problémák (onkológiai gyógyszereket külföldről kell beszerezni). Az egyik legnagyobb problémát az egészségügyben a Nemzeti Egészségbiztosítási Kassza (NZOK) működésében és irányításában látom – az intézmény sokkal magasabb áron vásárolt gyógyszereket, mint reális értékük  alapján erre következtetni lehetne, nehéz elkerülni a pénzszivattyú gyanúját. Az NZOK helyzetének komolyságát az is tetőzi, hogy vezetője Neli Neseva lemondott pozíciójáról. Határozottan kijelenthetjük, hogy Konsztantinov (és Trajkov) de facto menesztése mögött pártérdekek állnak. Nem véletlen a GERB központjának kommunikációja Konsztantinov esetében. Az utóbbi hetekben folyamatosan nyomást gyakoroltak a volt miniszterre amiatt, hogy ha nem sikerül kialakítania a gyógyszerek árát megfelelően kialakító rendszert, akkor búcsút mondhat posztjának.

Nézzük meg ki is valójában Desziszlava Atanaszova, a negyedik egészségügyi miniszter. Atanaszovát a GERB belső köréhez tartozó fiatal politikusaként lehet definiálni, a parlament egészségügyi bizottságának az elnöki posztját töltötte be idáig és az utóbbi időkben éles kritikával illette elődjét. Már az a tény, hogy a 34 éves politikus nem rendelkezik egészségügyi végzettséggel, megkérdőjelezi rátermettségét a pozícióra. A nemzetközi kapcsolatok, politológia és jogi tanácsadás végzettséggel rendelkező diplomahalmozó Atanaszováról a párton belül visszafogottan nyilatkoznak, külső vélemények ugyanakkor szakmai tapasztalattal nem rendelkező pártkatonának nevezik. Erősen kétséges, hogy a parlamenti választásokig hátralévő egy évben sikerül- e áterőltetnie konkrét reformokat. Az NZOK élére legesélyesebb a parlament költségvetési bizottságának az elnöke, Menda Sztojánova.

Kihúzták a gazdasági szakember lába alól a talajt

Természetesen nem lehet komoly indoknak tekinteni ezt az érvelést, maga Trajkov is csak Cvetan Cvetanov belügyminisztertől tudta meg, hogy a párt miért hátrált ki mögüle. Pont Cvetanovot tartja a bolgár média Trajkov  elleni hangulat fő „kirobantójának”, túl sok konfliktus keletkezett a volt gazdasági miniszter és a párt számos befolyásos személye között. Különös, hogy pont most menesztették Trajkovot, ugyanis 2010 márciusa-áprilisa tűnt a legalkalmasabb időpontnak, hogy új embert keressenek a pozícióra. Egy éve történt az emlékezetes fiaskó a mítoszként emlegetett, több évtizede „épülő” belenei atomerőmű körül, amikor az állami vezetők sokadik alkalommal halasztották későbbre az orosz kivitelezőkkel folytatott tárgyalásokat. Eredetileg Boriszov Trajkovot hibáztatta amiatt, hogy újra befagyott az atomerőmű körüli folyamat, ugyanis a Nemzeti Energetikai Vállalat (NEK) volt elnöke, Kraszimir Parvanov (Trajkov kinevezettje) írta alá a kormány tudta nélkül a halasztási okmányt.

Trajkov három másik ügyben is szerencsétlenül, avagy pontosabban, a párt elvárásaival szemben nem kielégítően cselekedett. Az energiakérdések, amelyek Bulgária nemzetbiztonságának és egyes gazdasági köreinek a legfontosabb oszlopát jelentik, Trajkov irányítása alatt veszélyes pályára tértek. A földgáz árának kérdésében a miniszternek nem sikerült megegyezésre jutnia az orosz féllel és a bolgár kilátások sem sokkal derűsebbek. Az oroszok egyik fő követelését, hogy a Déli Áramlat gázvezeték bulgáriai része közös bolgár-orosz tulajdonban legyen, a Gazdasági és energetikai Minisztérium elutasította. Másik vitás kérdés az általunk kielemezett palagáz ügy volt, amely rendesen megtépázta a kormánypárt lakossági népszerűségét. A Burgasz-Alexandrupolisz meghiúsult kőolajvezeték ügye sem vetett túl jó fényt az állam energiapolitikájára. Trajkov vállalta magára az ACTA körüli „elfogadjuk – nem fogadjuk el” kínos incidenst is. A menesztett miniszter tavaly a „Lukoil Bulgaria” vezérigazgatójával, Valentin Zlatevvel is nyílt konfliktusba került, Trajkov ugyanis sérelmezte az óriáscég által diktált, túlzottan magas benzinárakat. Zlatev, akit Boriszov egyik bizalmas emberének tartanak, akkor inkompetensnek nevezte Trajkovot és a miniszterelnök is ellene szólalt fel. Az új gazdasági miniszter Trajkov helyettese, Deljan Dobrev lett, sokak szerint Dobrev maga asszisztált, hogy gyors csere történjen a tárca élén.Nehéz megítélni, kit terhel a felelősség, hogy nem sikerült alacsonyabb kivitelezési árat kicsikarni Oroszországtól és felgyorsítani a tárgyalásokat, de egy biztos, Trajkov nagyon határozatlanul foglalt állást az ügyben és ez nagy részben megingatta pozícióját a GERB- lobbi körein belül.

Még, ha Trajkov hibája fennállna is ezekben a kérdésekben, akkor sem lehet elhanyagolni a kabinet szerepét és felelősségét, ugyanis a politikai irányvonalakat Boriszov és legbelső köre határozza meg – és itt van a két miniszter lemondása mögött rejtőző legfőbb ok. A GERB-nek nem áll érdekében önálló, pártérdekek fölötti embereket alkalmazni hosszabb távon, mára csak egy vezető maradt, akit nyugodt szívvel párton kívülinek lehet tekinteni – Szimeon Djankov pénzügyminiszter. Djankovon kívül a volt regionális miniszter, Roszen Plevneliev az, aki sikerrel vette az akadályokat, ugyanakkor a Széles Mosoly úrnak is nevezett Plevneliev azóta a köztársasági elnöki pozíciót tölti be. Veszélyes útra téved a kormány, ha a szakértőket pártkatonákra cseréli le – a 2013-as választás még túlságosan messze van ahhoz, hogy választási (valamint lobbi) érdekek miatt félbehagyja a szakemberek által megkezdett reformokat. Tetemes pénzösszegek forognak kockán az energia és az egészségügy szektoraiban – nincs helye a független, érdekmentes döntéshozatalnak, a kormány is nagyon jól tudja ezt. Addig maradhat egy miniszter, amíg nem sérülnek a baráti körök érdekei – tiszta és világos, de hogy menyire etikus a lakosság és az ország szempontjából… az már más kérdés. A nem rég kinevezett Liljana Pavlova regionális fejlődésért és jólétért felelős miniszter szavai jól szemléltetik a Bulgáriában kialakult helyzetet: „Mindegyikünk zsebében ott lapul a felmondási nyilatkozatunk, bármikor leválthatnak”. 

Kövessék nyomon a Kitekintőt és első kézből értesüljenek a bolgár belpolitika aktuális helyzetéről!