Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
A kis nyugat-afrikai országban jelenleg is folyik az elnökválasztás. A Bissau-Guineában uralkodó politikai instabilitást jól jelzi, hogy 1974, a függetlenség elnyerése óta egy államfőnek sem sikerült kitöltenie hivatali idejét. Puccsok, merényletek, polgárháború – kellemes kilátások a jövendőbeli elnök számára. A mostani választásokra is azért van szükség, mert az ország korábbi első embere hosszú betegeskedés után januárban elhunyt.
Nagy kérdés, hogy rendben, erőszakos cselekmények nélkül zajlanak-e le a választások. A volt portugál gyarmat számára ugyanis létfontosságú lenne, hogy a zökkenőmentesen vezényelje le a szavazást, majd a beiktatást, így bizonyítva a nemzetközi közösség számára, hogy képes a stabilitás megteremtésére. 2010-ben veterán katonák lázadása miatt az Európai Unió és az Egyesült Államok is befagyasztotta a segélyek folyósítását, amik pedig elengedhetetlenek a túlburjánzó katonai hatalom letörését irányzó reformok finanszírozásához. A gyakran az állami vezetéssel vetélkedő hadsereg a nemzeti költségvetés 10 százalékát emészti fel, többet, mint az egészségügy és az oktatás. Jól jelzi a reformok szükségességét, hogy a függetlenség kivívása óta nem csökkentették a hadsereg létszámát, ráadásul amerikai információk szerint az instabilitás miatt virágzó kábítószer-kereskedelem főszereplői a katonai szféra magas rangú vezetői.
Biztató lehet a tény, hogy a háromhetes kampányidőszak békésen telt, ugyanakkor komoly aggodalmak vannak arra vonatkozóan, hogy a hadsereg beavatkozik, ha számára nem tetsző eredmény születik. A posztért versengő kilenc jelölt közül négynek van komolyabb esélye a győzelemre, köztük van a korábbi miniszterelnök, Carlos Gomes Junior, aki az indulásért mondott le a kormányfői pozícióról. Gomes Junior a nemzetközi megítélés szerint a legkevésbé rossz kategóriába tartozik, viszont népszerűtlen a katonaság körében. Az indulók között szerepel a korábbi elnök, Kumba Yala, akinek rezsimjét szintén nagyfokú instabilitás jellemezte 2000-től 2003-ig, amikor is puccsal szabadították meg idő előtt a hatalomtól.
