Krasznahorka büszke vára…

Az egykori Andrássy rezidencia ma Szlovákia legrégibb múzeumai közé tartozik, mely azonban a szombati katasztrófa után nyárig biztosan nem látogatható. 2012. március 10-én kitört tűzvész folyamán a vár tetőszerkezete teljesen leégett, ám a műkincsgyűjtemény nagy része épségben maradt. Mit is jelent nekünk Krasznahorka? Az összeállításban a hely szellemét felidézve egy kis időutazásra invitáljuk az Olvasót!

A szomorú jelen

2012. március 10-én, a szlovák választások délutánján a vár alatt két tizenéves fiú cigarettázni szeretett volna, ám majdnem tragédia lett belőle. Ugyanis ha a cigarettát nem is, a száraz füvet sikerült lángra lobbantaniuk, ami továbbterjedt és felgyújtotta a vár tetőszerkezetét is. A lángra kapott tarló után a tűz a vár észak-nyugati részén a zsindelytetőre terjedt át, majd a felső szinteken is óriási pusztítást végzett. Csak a tűzoltók gyors beavatkozásának köszönhető, hogy a vár és a benne megőrzött évszázados értékek nem semmisültek meg teljesen. A tűz megfékezése és az oltási munkálatok hat órát vettek igénybe. A vár tetőszerkezete teljesen leéget. Bár a műkincsek nagy része megmenekült, a tűz komoly károkat okozott a gótikus palotarészben, ahol Andrásy Gyula fegyvergyűjteménye is bent égett. Az időjárás sem kedvezett: a katasztrófa másnapján a heves esőzést nagy szél követte, mely után ismét felcsaptak a lángok. Bár a falak nagyrésze épségben maradt, az ún. egyenlőség termének mennyezete annyira megsérült, hogy beomlott és maga alá temette a terem egyedi bútorzatát is. A műkincsek megmentése érdekében válságstáb jött létre, a várat a hadsereg őrzi.

Daniel Krajcer leköszönő kulturális miniszter azonnal a helyszínre sietett. Az itt tartott első sajtótájékoztatón elmondta, hogy a minisztérium kész a mentési munkálatokra szükséges összeget azonnal rendelkezésre bocsátani. Kifejtette továbbá, hogy a vár biztosított volt, így a keletkezett károk helyreállítására biztosan lesz megfelelő pénz. A múzeum azonban őszig egészen biztosan nem lesz képes látogatók fogadására.

A vár műkincseit a károk felmérése után a betléri kastélyba, a kassai Kelet-szlovákiai Múzeumba és a Műszaki Múzeumba szállítják el. Barczi Gyula, az Andrássy család és a vár történetét feldolgozó művészettörténész azonban kifogásolja, hogy a műkincseket nem szállították el azonnal, hisz a por és hamu miatt így is sokat romlott állapotuk, és amíg a várban vannak, folyamatos veszélynek vannak kitéve. Robert Pollák, a Kelet-szlovákiai Múzeum igazgatója szerint rendkívül megnőtt a vár iránti érdeklődés és sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy ehhez egy ilyen tragédiának kellett bekövetkeznie.

A tüzet két tizenéves fiú okozta, akik cigarettázni akartak a vár alatti füves részen. A kulturális miniszter óriási szülői felelőtlenségről beszélt. Mivel egy 11 és egy 12 éves fiúról van szó, büntetőjogi felelősségre vonásuk kérdéses. A szlovák rendőrség közveszélyokozás miatt indított eljárást ellenük. Mivel roma származású gyerekről van szó, a szlovák neonácik bejelentették, hogy vasárnapra tüntetést szerveznek a vár alá. A kulturális miniszter, bár a dologról meg van a véleménye, annyit mondott, nem szerencsés politikai útra terelni a kérdést.

A dicső múlt..

A vár a Felvidék kincseinek egyik gyöngyszeme, ám a vár alatt elnyúló vidék is fontos szereppel bír. Egy, a vidékhez kapcsolódó legenda arról mesél, hogy a tatárok elől menekülő IV. Béla itt keresett menedéket. Ebben az Ákos nemzetséghez tartozó testvérpár, Szár Detre és Fülöp segítettek neki, amit később a király a gömöri várhoz tartozó nagy területekkel jutalmazott. A 13. századtól megkezdődött e területek eladása, melyek közül Berzétét a Máriássy család vásárolt meg. Ezt bizonyítja a ma is látható berzétei barokk kastély is. 1318 körül Krasznahorka is eladásra került, a Batizánfalviak tettek rá szert. A vár első építőinek is őket, illetve a Máriássyakat tartjuk. Természetesen ekkor még nem a ma is látható várról beszélünk, hanem egy gótikus eredetű lakótoronyról. A vár megépítésének elsődleges célja a szepesi városok és az Eperjes felé vezető út megvédése volt. A közben a Bebek nevet felvevő Ákos nemzetség tagjai rájöttek arra, hogy a korábban eladott területek az ottani ásványkincsek miatt sokkal értékesebbek, így sokáig elhúzódó viszály kezdődött a Krasznahorka visszaszerzéséért.

..a rablólovagok idején

A Bebek család végül 1352-ben szerezték vissza a korábban hűségükért kapott Krasznahorkát. A korabeli legendában is említett hét vár: Krasznahorka, Csetnek, Berzéte, Torna, Pelsőc, Szádvár és Sólyomkő várai közül ma egyértelműen Krasznahorka vára emelkedik ki.

A Bebek család a 16. század második feléig birtokolta a várat. A legjelentősebb átépítésre a kegyetlenségéről híres Bebek Ferenc idején került sor. Ekkor a török támadások veszélye miatt védőfallal és három védőbástyával erősítették meg a várat. Az átalakítás hasonlít az egri vár megerősítésének formájára, ám az egri munkálatokban részt vevő olasz Alessandro da Vedanoval való együttműködés csak feltételezés.

Egy másik korabeli legenda szerint a kegyetlen Bebek Ferenc és testvére Imre a környékbeli falvak templomainak harangjaiból ágyúkat öntöttek. Talán ennek köszönhető, hogy napjainkban Krasznahorka büszkélkedhet Szlovákia területén a legnagyobb eredeti bronz ágyúgyűjteménnyel, melyek között a mai napig ott található Miksa császár hatalmas ágyúja is. A vár részét képező óvár egyik helyisége pedig ma Bebek Ferenc titkos pénzverdéjébe enged betekintést.

A török harcok idején a császár ellen fellépő Bebek Ferenc hirtelen az evangélikusok védelmezőjévé vált, ami miatt hazaárulónak tartották és minden címétől megfosztották. Bebek Ferenc halála után a család lassan eltűnt a történelem süllyesztőjében.

..ha a várfalak mesélni tudnának

A Rozsnyótól nyolc kilométerre található vár először a császári udvar fennhatósága alá került és várkapitányok igazgatták. Az utolsó várkapitányok egyike volt Andrássy Péter, akinek köszönhetően az Andrássy család neve négy évszázadon keresztül összefonódott Krasznahorka várával és a gömöri tájjal. A várfalakat kezdetben nem bővítették tovább, a késő reneszánsz szellemiségben épülő paloták kialakítására a 17. század során került sor. A várat 1676-ban reneszánsz palotává építették át, melyet két évvel később Thököly Imre csapatai elfoglaltak és csak 1685-ben adták fel.

1883-ban az Andrássy család vendégül látta Jókai Mórt, aki A lőcsei fehérasszony című munkájához itt talált ihletet. A mű történetének a vár lett az egyik helyszíne. Mint ismeretes, a regény a II. Rákóczi Ferenc féle rendi felkelés idején játszódik, melybe Andrássy István és fivérei is bekapcsolódtak. A felkelés idején kuruc őrség volt itt, és az 18. század folyamán, mikor Andrássy Miklós Gömör-vármegye főispánja volt, a megyei gyűlések is itt kerültek megtartásra. 1706 őszén itt tartotta fogva II. Rákóczi Ferenc Forgách Simon grófot. Az egykori krasznahorkai várúrnő, Andrássy Istvánné Serédy Zsófiának, a mű egyik szereplőjének üvegkoporsója ma is sok látogatót vonz, akinek teste a kriptában rácsöpögő meszes víz és a huzat miatt szinte sértetlen állapotban maradt meg. Jozef Novák professzor azonban megkérdőjelezi annak tényét, hogy a ma már a kápolnában elhelyezett hölgy azonos lenne a Jókai történetében szereplő Serédy Zsófiával. Szerinte ugyanis a halott nő nagyon hasonlít Dőry Terézia grófnőre, aki a két generációval később élő Andrássy István felesége volt.

Az ősi vár falai azonban az idő előrehaladtával már nem nyújtott megfelelő kényelmet lakóinak, így Andrássy István özvegye, Festetich Mária grófnő a 19. század elején elhagyta a várat, a személyzet azonban 1812-ig itt lakott. A vár 1817-ben egy villámcsapás miatt leégett. A tulajdonos fontosnak tartotta a vár helyreállítását, de csak a legszükségesebb renoválást hajtotta rajta végre, így az 1960-as évekig Krasznahorka óvára szinte romokban állt.

.. a legjobb anyának

Festetich Mária és Andrássy Gyula fia, György azonban odafigyelt arra, hogy a családi örökség ne legyen az enyészeté. A korabeli újságcikkekből azt tudhatjuk meg, hogy már ekkor, tehát az 1850-es években állt itt egy vármúzeum, melyet a vár utolsó főura, Andrássy György fia, Dénes hozott létre és mely által Krasznahorka Szlovákia legrégibb múzeumai közé tartozik (az árvai várban csak 1868-ban hoztak létre múzeumot). Ekkor alakították ki a családi kriptát és többek között a „Cineribus optimae Matris” (Legjobb anyának) feliratú kápolnát is, melyet még György építtetett édesanyjának. Múzeumként 1910 óta látogatható.

Az 1940-es években az Andrássy családnak el kellett hagynia a környéket, a Benes dekrétumok értelmében a várat és a hozzá tartozó uradalmat államosították. A Mikszáth Kálmán által Gyönyörű Erdőcskének fordított Krasznahorkát 1948-ban a Nemzeti Kulturális Bizottság állami kulturális birtokká nyilvánította, majd besorolták a nemzeti kulturális műemlékek közé. Ma a Betléri Múzeum részeként a Szlovák Nemzeti Múzeumhoz tartozik.

Dicső jövő?

Bár a vár tetőszerkezetének megsemmisülése és az egyéb okozott károk kétségkívül óriási veszteséget jelentenek, ám a már eddig tapasztalt együttműködés példaértékű, melyet a kulturális miniszter is nagyra értékelt. A vár iránti érdeklődés a katasztrófa után óriási. Csak a katasztrófa estéjén a világ különböző pontjairól keresték fel érdeklődők a vár három nyelven (szlovák, magyar, angol) elérhető honlapját, akik száma kishíján elérte a 26 ezret.

A Magyar Koalíció Pártja már a katasztrófa napján felkérte a magyar kormányt, hogy járuljon hozzá a vár felújítási munkálataihoz. Semjén Zsolt elmondása szerint a magyar kormány természetesen kész segíteni ezeket a munkálatokat. A miniszterelnök-helyettes felvette a kapcsolatot a szlovák kormány képviselőivel és hivatalosan is megtették a felajánlást. A Szlovák Nemzeti Múzeum pedig már létrehozta azt a bankszámlaszámot, melyre várják az adományokat. A gyűjtéshez a Magyar Koalíció Pártja ifjúsági társszervezete, a Via Nova Ifjúsági Csoport is csatlakozott.

A Somorja Hangja, a Magyar Polgári Kör és a Magyarok Szövetsége is felhívást intézett a magyar civil szervezetekhez, hogy akik tudnak, vegyenek részt a nemzeti összefogásban. Ezen kívül azok jelentkezését is várják, akik közvetlenül, kétkezi munkával is szeretnének segíteni a vár helyreállítási munkálataiban. A gyűjtés hivatalos engedélyezteti eljárását hétfőn kezdték meg, addig az [email protected] e-mail címen várják a segíteni akarók felajánlásait. 2012. június elején pedig magyar és szlovák fellépőkkel jótékonysági koncertet szerveznek, melyen a részvétel ingyenes lesz és bárki felajánlhatja adományát a vár tetőszerkezetének helyreállítására.

Kitekintő összeállítás

Friss hírek

A világszerte népszerű lager Olaszországból (x)

Olaszország hazai gyártású sörei közül az egyik legismertebb a Peroni, amely szerte a világon kedvelt márka. A Forma-1 futamok iránt rajongók is ismerhetik, ugyanis az Aston Martin egyik fő támogatója. A cikkben annak járunk utána, hogy mit érdemes tudni erről a sörről.

Read More »