Mit értékelnek ma az olaszok?

A Gazdasági és Szociológiai Kutatóközpont társadalmi felmérése szerint az olaszok 65 százaléka számára a család a legfontosabb érték, második helyen a megfelelő életminőség áll, ezt követi a vallás és a szépség szeretete. A társadalomban az individualizmus háttérbe szorulásának és a „másik” újra felfedezésének a tendenciája érzékelhető, a válság hatására pedig visszaszorulóban van a fogyasztás iránti vágy.

Nemrégiben tették nyilvánossá a Gazdasági és Szociológiai Kutatóközpont (censis) felmérését, amely az „olaszok értékei” címet viselte. A kutatást az olasz egység 150 éves évfordulójának alkalmából kszítették 2011-ben, de az eredmények csak most láttak napvilágot. A legutóbbi ilyen jellegű felmérésre 1988-ban került sor, így az eredmények több mint tíz év változásait tárják fel.

A legmarkánsabb különbség az előző felméréshez képest az individualizmus, az egyéni szerep kiemelkedésének visszaszorulása, amely a hetvenes évek óta erősödő tendencia volt. Az olaszok láthatóan kezdenek nagyobb hangsúlyt fektetni a kapcsolatokra, s a kutatóközpont értékelése szerint ha ez a folyamat tovább erősödik, akár a társadalmi-gazdasági fejlődés új motorját is jelentheti az ország számára. Az olaszok 65 százaléka gondolja úgy, hogy a kapcsolatok felértékelődésének alappillére a családi együttlét; a szülői szerepek értéke is erősödött, különösen az apamodell került előtérbe: 22,1 százalék mondta azt, hogy az apját tartja követendő példának, holott 1988-ban ez csak 14 százalék volt.

A család mint egység azonban nagyon különböző formációkat takar. A kétezres évek óta folyamatosan csökkenőben van a tradicionális családmodellek száma, 2000 és 2010 között 730 ezerrel csökkent a gyerekkel bíró házaspárok száma. Egyre több viszont a házasságon kívül együttélő párok, illetve az „egyszülős” családok száma, akik gyereket is vállalnak. Meghaladja az egy milliót azoknak a családoknak a száma, amelyekben legalább egyik szülőnek volt előző házassága is. Bár frigyek száma határozottan csökken (23 százalékkal), az olaszok számára fontos érték maradt, amit tisztelni kell; 74 százalékokuk gondolja azt, hogy a házasságban élő párok nagyobb tiszteletet érdemelnek.

Az individualizmus visszaszorulása nem csak a társadalmi viszonyokban, hanem a politikai életről való gondolkodásban is megjelenik. Az olaszok több mint 70 százaléka szerint az egyének megerősödése a politikában szubjektivitáshoz vezet. Pontosan ezért nem értenek egyet azzal, hogy a kormánynak, vagy a kormányfőnek biztosított nagyobb hatalom hatékony lenne, mivel a problémák komplexitása eleve kizárja, hogy egy ember képes legyen megoldani azokat. A döntéshozóknak sokkal nagyobb figyelmet kéne szetntelniük a közvéleményre, mint a politikai környezet álláspontjára – írja az értékelés. 

Az olaszok számára a közösségen kívül az életminőség is fontos helyen áll az értékek között, ezen belül is kiemelkedik a szép környezet szeretete. A népesség kétharmada gondolja úgy, hogy ha szép helyen él az ember, az segít neki hogy jobbá váljon. Úgy gondolják az erkölcs és az esztétika között szoros kapcsolat van, s a szépségnek oktató funkciója is van. Ezek után tílán nem meglpő az az eredmény, hogy szintén kétharmaduk nem is kíván máshol élni, mint Olaszországban. Ezen túl az olaszok 41 százaléka hisz abban, hogy az ország szépsége a fejlődés motorja lehet, és segíthet a válság kilábalásából.

A válság az értékek tekintetében is éreztette hatását, jelentősen visszaszorult ugyanis a fogyasztási hajlandóság. A megkérdezettek 57 százaléka gondolta úgy, hogy a költekezési vágy a családjukban visszszorult, és nagyobb hangsúlyt fektetnek a meglévő értékek megőrzésére. Mindenekelőtt a fiatalok voltak azok, akik kijelentették, hogy a korábbiakkal ellentétben kevésbé érzik magukat „fogyasztóknak”.