Nagy kedvezményt kapott az EU-tól a kormány

Jelentősen enyhített az ez évi spanyol hiánycélon hétfőn az Eurócsoport, ragaszkodva egyúttal ahhoz, hogy Madrid az előírt 2013-as határidőre felszámolja a túlzott mértékű deficitet. A tizenhét ország pénzügyminiszterei meghozták az elvi döntést a második görög program elindításáról.

Meglepetésszerű eredménnyel zárult hétfő este az Eurócsoport ülése: a valutaövezet tagállamainak pénzügyminiszterei módosították az idei évre szóló spanyol hiánycélt, ezzel elismerve azt, hogy a deficit eredetileg tervezett szintre való leszorítása túl nagy véráldozatokat követelt volna a spanyol gazdaságtól.

A 2012-es évre vonatkozó új hiánycél a GDP 5,3 százaléka, ami majdnem egy százalékkal magasabb a pénzügyminiszteri ajánlásokban eredetileg szereplő 4,4 százalékos szintnél. Fél százalékkal alacsonyabb ugyanakkor annál az 5,8 százaléknál, amit Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök jelentett be egyoldalúan a napokban anélkül, hogy erről konzultált volna az EU vezetőivel. Jean-Claude Juncker, az Eurócsoport elnöke és a sajtótájékoztatón az oldalán ülő gazdasági és pénzügyi biztos már úgy állították be a döntést, mintha Madridnak szavát vették volna arra, hogy 0,5 százalékos előrehozott, pótlólagos költségvetési kiigazítást hajt végre idén. A kommunikációt jól szemlélteti, hogy Juncker az ezt kérdésre nem azt mondta, hogy a 4,4 százalékos eredeti hiánycél nem érvényes többé, hanem azt, hogy a Rajoy által bejelentett 5,8 százalékos cél „nem él már”.

Az Eurócsoport a Madridnak 2012-ben tett engedményért cserébe nem engedett abból, hogy Spanyolországnak az eredetileg előírt 2013-as határidőre meg kell szüntetnie a túlzott mértékű hiányt, azaz a GDP-arányosan 3 százalékos referenciaszint alá kell leszorítania jövőre a deficitet. A két évet alapul véve ez így is figyelemreméltó kiigazítási erőfeszítést követel majd Madridtól, hiszen két év alatt nem kevesebbel, mint 5,5 százalékkal kell mérsékelnie a hiányt.

Spanyolországnak 2011 végére eredetileg 6 százalékos hiányt engedélyeztek, ám a költségvetési elcsúszások eredményeképpen mostani becslések szerint 8,5 százalékos lesz a végleges szám. Ezt kellett volna egyetlen év alatt 4,4 százalékra levinni, ami azonban az Eurócsoport elemzése szerint is túl nagy véráldozatokat követelt volna az amúgy is recesszióban lévő és rendkívül magas, 24 százalékos munkanélküliséggel küzdő országtól, amelynek további sorsa az egész euróövezetével is szorosan összefonódik.

Az Eurócsoport mostani döntése ezért értelmezhető úgy is, hogy rugalmasságot mutattak, amikor 2012-re könnyítettek az elvárásokon, meg következetesnek is, amennyiben nem engedtek a hiány korrigálására adott 2013-as határidőből. „A stabilitási és növekedési paktum nem ostoba, mert a közpénzügyek strukturális fenntarthatóságára fókuszál” – jelentette ki Olli Rehn.

A pénzügyminiszterek hétfőn elvi döntést hoztak a második görög program elindításáról is, ami még mindig nem a legvégső döntés, miután a tagállamoknak még szerda reggelig be kell fejezniük a programok jóváhagyására hivatott belső ratifikációs eljárást, és csütörtökön a Nemzetközi Valutaalapnak is döntenie kell a hozzájárulásáról. Ez egyébként Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója szerint 28 milliárd euró lehet, ennyi lenne tehát az IMF részesedése az összesen 130 milliárd eurós, a 2012 és 2014 közötti időszakot felölelő pénzügyi mentőcsomagból.

Juncker azt is bejelentette hétfőn, hogy a magánhitelezők kötvénycsere-programban való jelentős részvételének köszönhetően az eredetileg elképzeltnél is nagyobb mértékben, 120,5 százalék helyett 117 százalékra csökkenhet le 2020-ra a görög államadósság mértéke. „Ez egy második esély Görögország számára, amit nem hagyhat ki” – közölte az Eurócsoport elnöke.

Hétfőn az is eldőlt, hogy az eurózóna tagállamai csak március legvégén, a koppenhágai informális tanácsülésen döntenek majd a valutaövezetet a fertőzés átterjedésétől megvédeni hivatott pénzügyi tűzfal megerősítéséről. A megerősítés módjának kidolgozásával az Európai Bizottságot bízták meg. Juncker újságírói kérdésre kijelentette, hogy ő támogatja a tűzfal megerősítését.

Klaus Regling, az átmeneti válságkezelő alap, az európai pénzügyi stabilitási eszköz (EFSF) vezetője arról számolt be, hogy a múlt hét volt a legfontosabb az EFSF kétéves fennállása óta, mivel a luxemburgi bejegyzésű cég összesen 66 milliárd eurót hajtott fel kötvénykibocsátás révén. Ebből 35 milliárd eurót fedezet (collateral) megerősítés gyanánt az Európai Központi Bank rendelkezésére bocsátottak, 31 milliárdot pedig „mézesmadzag” gyanánt azok a magánhitelezők kapnak, amelyek hajlandónak mutatkoztak a görög adósság részleges elengedésébe. Regling szerint az EFSF a következő 3 évben valamivel több mint 100 milliárd euróval járul hozzá a második görög mentőcsomaghoz.

Az alap márciusban 5,9 milliárdot, áprilisban 3,3 milliárdot, májusban pedig 5,3 milliárd eurót bocsát majd kölcsön formájában Athén rendelkezésére.

Kitekintő / Bruxinfo.eu

Friss hírek

A világszerte népszerű lager Olaszországból (x)

Olaszország hazai gyártású sörei közül az egyik legismertebb a Peroni, amely szerte a világon kedvelt márka. A Forma-1 futamok iránt rajongók is ismerhetik, ugyanis az Aston Martin egyik fő támogatója. A cikkben annak járunk utána, hogy mit érdemes tudni erről a sörről.

Read More »