Kitilthatják Kínából az iPad-et

Az iPad töretlen népszerűsége ellenére a kínai bíróság első fokon a márka védjegyeire jogot formáló kínai Proview Holdings javára döntött, így az Apple kénytelen volt magasabb szintre terelni az ügyet. Az amerikai cég azt állítja, évekkel ezelőtt megvásárolta az iPad név használati jogát tíz ország, köztük Kína területén is, amit a Proview nem hajlandó elismerni. Az ügy rávilágít a kínai szellemi tulajonjogi szabályozás és eljárásrend sajátosságaira.

Legnagyobb külföldi piacán keveredett kényes jogvitába az Apple: a hongkongi székhelyű Proview International Holdings és leányvállalatai azt állítják, a világhírű iPad márka védjegyeit a kaliforniai cégóriás jogtalanul használja a Kínai Népköztársaság területén, mivel azok már 2000 óta a kínai vállalat tulajdonában vannak. A két cég közti elhúzódó vitát még az Apple terelte jogi útra, melyben az első fokú ítélet a Proview-nak kedvezett, így az ügy most, az amerikai vállalat fellebbezése után, a kuangtungi legfelsőbb bíróság előtt van.

Ezenkívül további két eljárás is folyamatban van a számítástechnikai cégek között: a sanghaji bíróságon tárgyalt ügyben a Proview azt kérvényezte, hogy az Apple ne forgalmazhassa Kínában az iPad névvel ellátott termékeit, a bíróság azonban elutasította a kérést, amíg Kuangtungban (Guangdong) ítélet nem születik a védjegyek tulajdonjogát illetően. A Wall Street Journal riportja szerint a Proview a pereskedést február 17-én az Egyesült Államok területére is kiterjesztette, csalással és tisztességtelen versennyel vádolva az Apple-t egy kaliforniai bíróságon. Ez azért is jelentős fordulat, mert a kínai szabályokkal ellentétben az amerikai peres eljárások nyilvánosan folynak, a kiszivárgó információk pedig rossz fényt vethetnek a néhai Steve Jobs birodalmára.

Proview kontra Apple: Kuangtung és Kalifornia

Az ügy középpontjában az Apple és a Proview sencseni leányvállalata, a Proview Technology között Kuangtungban folyó per áll, melynek bírósági tárgyalására február utolsó napján került sor. Döntés egyelőre nem született, azonban az érintettek vonakodása ellenére a peren kívüli megegyezés lehetősége sem kizárt. A perben első fokon a bíróság a hazai vállalatnak adott igazat, mely azt állítja, hogy az Apple által a tajvani Proview Electronics-tól vásárolt jogok nem terjednek ki Kínára, mivel a védjegyek kínai tulajdonjoga nem a tajpeji, hanem a sencseni leányvállalatot illeti, így a Proview Electronics eleve nem is értékesíthette azokat. Az Apple azonban ragaszkodik ahhoz, hogy a kínai jogokat is megvásárolta a cégtől, mivel az adásvételi eljárásban a sencseni vállalat is részt vett. Az alperes szerint azonban a procedúrában csupán cégük egyetlen alkalmazottja vett részt, aki nem kapott felhatalmazást az egész vállalat nevében történő cselekvésre, így az Apple érve nem elfogadható.

A Proview Kínában alkalmazott érvelésével ellentétben Amerikában már nem az Apple jogait vitatja, hanem azok megszerzésének módját. Az iPad védjegyeit ugyanis nem közvetlenül az Apple, hanem annak egy külön erre a célra létrehozott alvállalata vásárolta meg – ami egy bevett módszer a hasonlóan nagy cégek esetében, ha el akarják kerülni a nevük felfedésével járó túlzó árakat, írja a Reuters. Az eset szokatlansága abban rejlik, hogy a tranzakciót végrehajtó vállalat az iPad után az IP Application Development (IPAD) nevet kapta, és az adásvételi tárgyalások során is arra hivatkozott, hogy a rövidítés miatt van szüksége a védjegyre. A cég ügyvédei állítólag a levelezés során arról is biztosították a Proview munkatársait, hogy nem fognak versenytársat jelenteni a főleg monitorokat és más számítástechnikai eszközöket gyártó cég számára. A kínai vállalat a fentiek miatt csalással és tisztességtelen versennyel vádolja az Apple-t, az amerikai cég jogi képviselői szerint azonban mivel a szerződésben nem kötötték ki a piaci versenytől való tartózkodást, nem számít, hogy az ügyvédek által küldött e-mail-ben mi szerepelt. Más szakértők szerint az Apple-nek egyáltalán nem kell reagálnia a vádakra, mivel az adásvételt egy másik cég bonyolította le.

Kína iPad nélkül vagy iPad Kína nélkül?

A vita végkimenetele mindkét fél számára nagy jelentőséggel bír. A Proview Holdings a válság előtt a világ legnagyobb laposképernyő-gyártói között szerepelt, azóta azonban csődeljárás folyik a cég ellen, melynek egyetlen számottevő bevétele a per megnyerése esetén az Apple-től követelt négyszáz millió dolláros (88,6 milliárd forint) kártérítés lenne. Az Apple számára azonban ez az összeg lenne a legkisebb veszteség, ha a bíróság ismét a Proview javára döntene. A kártalanítás és a perköltségek mellett a vállalatnak legrosszabb esetben teljesen fel kellene függesztenie az iPad-ek kínai forgalmazását – a legfrissebb adatok szerint pedig Kína már az Egyesült Államoknál is nagyobb piacot jelent a számítástechnikai eszközök terén, a táblagépek között pedig 2011 utolsó negyedévében az Apple részesedése 70 százalék fölötti volt az ázsiai országban.

Ráadásul a Proview az állam ipari- és kereskedelmi ellenőrzéssel foglalkozó hivatalainak támogatását is élvezi, melyek néhány városban már betiltották az Apple iPad-ek forgalmazását, máshol pedig maguk a viszonteladók döntöttek a vitás hátterű termékek árusításának felfüggesztése mellett – számolt be a China Daily. Elemzők szerint a még ebben a hónapban bemutatásra kerülő harmadik generációs iPad-ek kínai megjelenése sem fog a tervek szerint alakulni, pedig az új modellre, ahogy a korábbiakra is, hatalmas a kereslet. Az amerikai cég saját védelmében elmondta, hogy „az Apple évekkel ezelőtt megvárásolta a Proview tulajdonjogait az iPad védjegyre tíz országban, azonban a Proview nem hajlandó elismerni és végrehajtani a megállapodás Kínára vonatkozó részét” – idézi a Wall Street Journal a vállalat februári közleményét.

A kínai közvéleményt is megosztja az elhúzódó jogvita, egyesek szerint az Apple-nek egyszerűen új nevet kellene választania az iPad helyett, a megkérdezettek közül többen kínai írásjegyekkel írt nevet javasoltak. Mások azonban úgy vélik, egy esetleges névváltoztatás rossz hatással lenne Kína külföldi megítélésére, a Proview pártján állók szerint pedig eleve olcsóbb lett volna „rendesen” megvenni a névhasználati jogokat, mint utólag átnevezni az eszközt.

A két vállalat között folyó per rávilágít a nehézségekre, amelyekkel a külföldi cégeknek szembe kell nézniük, ha be akarnak lépni a kínai piacra. „Ha egy amerikai cég külföldre megy üzletelni, fontos számára, hogy az adott ország közigazgatása átláthatóan és egyenlő esélyeket biztosítva rendezze az üzleti vitákat. Ez Kínában nem teljesül” – nyilatkozta a Washington Post-nak Bill Reinsch, az amerikai Nemzeti Külkereskedelmi Tanács elnöke. Ugyanakkor még összetettebbé teszi helyzetet, hogy éppen az a Kína ítélte el első fokon a legális adásvételi szerződéssel rendelkező Apple-t, ahol mindennaposak a globális cégektől érkező hamisítási és tulajdonjoggal való visszaéléssel kapcsolatos vádak.