Macedónia diplomatái támadást indítottak Chicago bevételére

Macedónia rövid történelme legnagyobb küzdelmére készülődik, Szkopje készenlétbe állította teljes diplomáciai állományát. Egy cél lebeg a Belső Macedón Forradalmi Szervezet – Macedón Nemzeti Egységért Demokrata Párt (VMRO-DPMNE) kormányának lelki szemei előtt – a májusi NATO tagság. Be kell venni Chicagót, le kell győzni Görögországot és meg kell mutatni az egész világ előtt, hogy az ország nevét illetően nem hajlandó kompromisszumot tenni a kis balkáni állam. Soha nem volt ilyen nagy esélye Macedóniának az áttörésre a bizarr névvita kérdésében.

„Chicago a legfontosabb város Macedónia számára” – írta elemzésében a Nova Makedonija napilap. Nem túlzás az a kijelentés, hogy a május 15-22-én esedékes NATO-csúcstalálkozó vízválasztó lehet a balkáni ország jövője szempontjából. Szkopje harcba küldte a teljes diplomataseregét, hogy meggyőzze a világot Macedónia felkészültségét illetően. Nyílt vagy titkos diplomácia, levelek, magas rangú találkozók, kilincselések és rimánkodások – egy a lényeg, Macedónia májustól teljes jogú tagja legyen a NATO-nak. Arra a kérdésre, hogy miért is olyan fontos (és nehéz) Macedónia számára az euróatlanti integrációhoz csatlakozás, egy szóval lehet válaszolni – és ez nem más, mint Görögország!

Macedónia 1991-es megalakulása Athén szemében szálka és potenciális veszély. A hellén állam minden lehetséges fórumon tiltakozik az ellen, hogy északi szomszédja az egyik görög tartomány nevét választotta államnevének. Az évtizedes vitában Görögország attól sem rettent vissza, hogy többször megvétózza Macedónia európai uniós és NATO-hoz történő csatlakozását. A macedón kormányok nem engedtek a görög zsarolásnak, hogy a lehető legelképzelhetetlenebb neveket fogadják el az integráció érdekében. A két állam között folyamatosan zajlanak a tárgyalások különböző diplomáciai szinteken, de eddig a pontig egyik fél sem engedett követeléseiből. Görögország nyomására például az ENSZ is csak Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság (FYROM) néven vehette fel soraiba a balkáni tagállamot, miközben több mint 100 ország (köztük Magyarország és a legtöbb uniós állam) hivatalosan elfogadta a Macedón Köztársaság nevet.

A két balkáni szomszéd között zajló vita új dimenziókba lépett, amikor tavaly decemberben a Hágában ülésező Nemzetközi Bíróság (ICJ) ítéletet hozott a névvita kérdésében, amelyben elutasította Görögország vádjait és helyt adott Macedóniának. Az ICJ két fontos dolgot mondott ki ítéletében – Görögország felrúgta az 1995-ös bilaterális megállapodást arról, hogy nem fogja gátolni Macedónia NATO-csatlakozását, ha a hivatalos, ENSZ által jóváhagyott nevén nyújtja be felvételi kérelmét, valamint, hogy a 2008-as görög NATO-vétó jogtalan volt. Az ítélet nyomán lavinaszerűen megnőtt a macedónok önbizalma és megindult a macedón történelem legösszetettebb diplomáciai hadművelete.

Nikola Poposzki macedón külügyminiszter az utóbbi két hónapban bejárta a fél világot, hogy meggyőzze a vezető NATO tagállamokat annak szükségességéről, hogy Chicagóban Macedónia mögé kell felsorakozniuk. Természetesen a két legnagyobb szövetségeséhez fordult először Szkopje – Törökországhoz és az USA-hoz. Egy hónappal ezelőtt Nikola Gruevszki macedón kormányfő nagyszámú delegációjával egyetemben Ankarába utazott, hogy találkozzon Recep Tayyip Erdogan török kollégájával valamint Abdul Gül török államfővel. A vállalatok közötti együttműködés fejlesztése volt a török-macedón találkozó központi témája, ugyanakkor Törökország biztosította Gruevszkit, hogy Chicagóban bízhatnak a török támogatásban. Törökország külgazdasági vonzáskörzetének tartja a Balkánt (és benne Macedóniát), Erdogan szerint országának 2023-ra a világ tíz legerősebb gazdaságával rendelkező államai között kell lennie. A 2008-ban kötött török-macedón stratégiai megállapodás értelmében a két ország támogatni fogja a  vegyes vállalatok létrejötték, új ipari parkokat teremtenek Macedóniában török tőke bevonásával, valamint fellendítik az együttműködést a K+F szektorban.

Macedónia nem titkolt célja, hogy javítsa a viszonylag gyenge import-export mérlegét Törökországgal – a macedón export mindössze 1,5 százaléka irányult a kisázsiai országba, az import pedig 4,5 százalékos volt. A találkozó egyből pozitív eredménnyel zárult – a török Limak építkezési vállalat több 3,3 millió euróért vásárolt földterületet Szkopjéban azzal a céllal, hogy új társasházakat, éttermeket és hoteleket építsen ott. A 2011-es évet óriási sikerként könyvelhetik el a macedón politikusok, ugyanis közel 51 millió euró török tőke érkezett be (1997 és 2010 között összesen 48 millió euró volt ez a mutató). Jelenleg a TAV légitársaság a legnagyobb török befektető az országban – a vállalat újította fel a szkopjei és az ohridi repülőtereket, valamint elnyerte a stipi logisztikai repülőtér kiépítésének jogát. A Dzevair vállalat Prilep városában új márványfeldolgozó, cement- és élelmiszergyárat kíván nyitni. A Macedón Nemzeti Bank adatai alapján 2011-ben Törökország a macedóniai befektetések 17,7 százalékát adta. Törökország gazdasági étvágya csillapíthatatlan és a Macedóniához hasonló kicsi, nyitott piaccal rendelkező országok tárva nyitott kapukkal várják Ankara közeledését.

Gruevszki ezután Angela Merkel német kancellárral találkozott Berlinben. Merkel kitűnő diplomáciai ösztönei által vezérelve, burkoltan biztosította Macedóniát, hogy Németország is mögötte fog állni májusban. Poposzki a többi NATO tagállam magas rangú diplomata képviselőit kereste fel – USA, Franciaország, Lettország, Bulgária, Ausztria, Belgium és Észtország, mind pozitív visszajelzést adott Szkopjénak. Gjorge Ivanov macedón államfő is kivette a maga részét a diplomáciai offenzívában – török és osztrák kollégájával tárgyalt az ügyben és erősítette Macedónia nemzetközi hírnevét. Ivanov nyílt levélben fordult a tagállamok államfőihez, hogy Chicagóban helyrehozhatják a 2008-as Bukaresti NATO-csúcson elkövetett igazságtalanságot. A görögországi macedón delegáció vezetője, Teuta Arifi miniszterelnök-helyettes a hónap során sokadik alkalommal utazott Athénba, hogy felőrölje a csődszélén lévő ország diplomatáinak ellenállását.

Chicago előtt még van idő, hogy a felek kisimítsák a köztük fennálló nézeteltéréseket. Legközelebb március 1-én fog találkozni Brüsszelben Gruevszki és Lukasz Papadimosz görög miniszterelnök, hogy egyeztessenek. A görög gazdaság siralmas helyzete kiszámíthatatlan irányba sodorhatja a névvita sorsát, az ELIAMEP görög „thinktank” elemzése szerint három irányba terelődhet a kétoldalú párbeszéd. Az első esetben referendum dönthetne a névvita kérdésében – a görög társadalmi helyzet jelenlegi állapota arra utal, hogy ez a megoldás csak tovább rontana a két ország viszonyán. A második eshetőség szerint a nagyhatalmak arra kényszerítenék Görögországot, hogy tartsa magát az 1995-ös megállapodásban foglaltakhoz, így egyik ország sem változtatna jelenlegi álláspontján (az elemzés szerint ebben az esetben Görögország kényszerből ki fog lépni az eurózónából). A harmadik, legoptimistább forgatókönyv szerint Athén nagyon nehezen, de tetemes európai segítséggel kilábalna a krízisből és enyhülne a szomszédságpolitikában mutatott radikális nacionalizmus.

Összegezve – nagyon kicsi a valószínűsége, hogy a májusi csúcstalálkozó előtt lényegi előrelépés történjen a kérdésben. Görögországnak sokkal nagyobb problémákkal kell most szembenéznie és egyetlen görög kormány sem vonná még jobban magára a görög lakosság haragját egy elhamarkodott döntés miatt a macedón kérdésben. A NATO csúcs rendesen felkavarhatja az állóvizet, ha valamely csoda folytán a nagyhatalmak rá tudnák venni Athént, hogy engedjen követeléseiből és Macedónia elnyerné a transzatlanti tagságot. Szkopje ezután benyújtaná nyomban követelését az európai uniós tagság iránt is. Ugyan Görögország nincs abban a diplomáciai pozícióban, hogy követelésekkel zsarolja a nagyhatalmakat, de NATO-tagként joga van ahhoz, hogy megvétózza bármely állam csatlakozási szándékát. A legvalószínűbb forgatókönyv minden bizonnyal a jelenlegi állapot prolongálása lehet, ugyanakkor a macedón diplomáciai törekvések akár sikerrel is járhatnak, ha össze tudnának toborozni kellő erejű és számú politikai támogató tábort, akik hatékonyan lépnének fel Athén ellen. Bármi is történjen, izgalmas tavasz elé néz a Balkán térsége.