Markó fenyeget: Kilép a kormányból

Markó Béla kormányfő-helyettes szerint a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) rektorválasztását nem ismerte el a tanügyminisztérium, és vasárnap kijelentette, hogy kilép a kormányból, ha a MOGYE-n nem tartják tiszteletben a tanügyi törvényt.

Markó Béla a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) szombati marosvásárhelyi ülésén a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem helyzetéről szólva azt nyilatkozta, hogy – a tanügyért is felelős kormányfő-helyettesi tisztségénél fogva – nem fogadhatja el, hogy Romániában ne tartsák tiszteletben a tanügyi törvényt.

A sajtónak nyilatkozva elmondta, nem lehet szelektíven alkalmazni a tanügyi törvényt, „mely a multikulturális egyetemek esetében bizonyos változásokat hozott, jelesen a döntéshozatal jogának megadása a magyar tanügyi káderek számára a magyar nyelvű oktatás esetében”.

„A MOGYE nem tartja be ezt az előírást. (…) Bizonyos nacionalista meggondolásokból akadályokat gördítenek az anyanyelvű oktatásra vonatkozó előírás alkalmazása elé. Mondtam már és megismétlem, nem fogadhatom el ezt a helyzetet. Vagy betartjuk a törvényt mint olyant, s ezzel együtt az esetleg kényesebb, az etnikumközi viszonyokat érintő előírásokat, vagy nem mehetünk tovább. Fenntartom ezt az álláspontomat. Nem vállalhatom ezt az eléggé nagy felelősséget egy olyan kormányban és koalícióban, amely nem képes betartani a törvényt. Egyszer végre Romániának is el kell érkeznie oda, hogy a törvényeket alkalmazzák és tartsák be. Akinek ez nem tetszik, próbálja megváltoztatni (a törvényt – szerk. megj.)” – fejtette ki Markó Béla.

Bejelentette, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem választásait, melyek során Leonard Azamfirei személyében új rektort neveztek ki, a tanügyminisztérium nem ismerte el. Markó szerint a MOGYE vezetősége veszélybe sodorta az egyetem jövőjét.

„Próbáltunk tárgyalni, egyeztetni, vitázni a MOGYE képviselőivel, a vezetőséggel, de ők gyakorlatilag egyetlen törvényes előírásunkat sem tartották be, az egyetemnek jelen pillanatban nincs érvényes Chartája, választásokat tartottak, de ezeket nem ismeri el a minisztérium, és jelen pillanatban azt kell mondanom, hogy nem egy személy hiúságáról van szó, ők valójában az egyetem jövőjét kockáztatják, hiszen az intézménynek most versenyeznie kellene a minősítésért meg mindenért, ami a működéséhez tartozik. Ők pedig ahelyett, hogy az egyetem jövője érdekében összefognának, egyszerűen lehetetlenné tették ennek az intézménynek a fejlődését. Így hát jelen pillanatban nincs más választás, a kormány azonnali, határozott közbelépésére van szükség. Nem hónapok múlva, hanem a következő hetekben. Nem ultimátumról van szó, sem zsarolásról, egyszerűen elmondtam, amit gondolok – mert én nem vállalhatok felelősséget olyan körülmények között, amikor bizonyos törvényes előírásokat betartanak, másokat nem” – jelentette ki Markó Béla.

Arra a kérdésre, hogy miért nem ismerik el a MOGYE választásait, Markó azt mondta, az egyetemnek jelen pillanatban nincs a minisztérium által elismert Chartája.

„Jelen pillanatban nincs érvényes Chartájuk. A Charta az alkotmány, az egyetem alaptörvénye. A Chartát a minisztériumnak el kell ismernie. A minisztérium nem hagyta jóvá, nem fogadta el az egyetem Charta-javaslatát, mert nem foglalták bele az anyanyelvű oktatásra vonatkozó törvényes előírásokat. Tehát a Charta kidolgozásakor nem tartották be a törvényt” – mondta.

Markó Béla rámutatott, személyesen arra készül, hogyha a MOGYE-n nem tartják be a tanügyi törvényt, kilép a kormányból, de felmerülhet ennek kapcsán az összes RMDSZ-es miniszter távozása is a kormányból.

„A magam részéről a saját távozásomat helyezem kilátásba elsősorban, az RMDSZ kormányban és koalícióban maradásáról együtt fogunk dönteni, természetesen nekem is lesz szavam ebben, de együtt döntünk” – jelentette ki.

Markó elvetette a MOGYE vezetőségének érvelését az alkotmányban leszögezett egyetemi autonómia elvét illetően.

„Szó sincs egyetemi autonómiáról, amiről most beszélünk, nem tartozik az egyetem autonómiájához. A törvény előírja, miként kell megszervezni egy multikulturális egyetemet. Miután a törvénynek megfelelően megszervezik, természetesen autonómiát élveznek a mindennapi döntéshozatalban. Egy állami egyetem esetében az állam, a törvény az, amely megmondja, milyennek kell lennie az egyetemnek, azután, természetesen következik az (egyetemi) autonómia. Jelen pillanatban nekik együtt, románoknak és magyaroknak, akkreditációs gondjaik vannak, és ha tovább tartanak a viták és ellentétek, még nagyobb problémák következnek. Akkor választja majd a marosvásárhelyi orvosit Kolozsvár, Iaşi vagy Bukarest helyett a jövendő egyetemista, ha ez az egyetem képes lesz megoldani ezeket a problémáit” – jelentette ki Markó.

Beperlik a tárcát

Dr. Leonard Azamfirei egyetemi tanárt, az orvosi egyetem addigi dékánját választották meg a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem rektorának.

A MOGYE honlapja szerint 285-en adták le szavazatukat, ami a szavazati joggal rendelkezők (416 személy) kétharmada, Leonard Azamfireit a választás első fordulójában megválasztották rektornak.

A választások eredményeit el kell ismernie a tanügyminisztériumnak, amely egy nappal a választások előtt szóban és faxon is kérte a választások elhalasztását, amit az egyetem szenátusa elutasított.

A tanügyminisztérium által kinevezett bizottság jelen volt pénteken a MOGYE-n, de nem voltak hajlandók nyilatkozni azzal érvelve, hogy nincs felhatalmazásuk sajtónyilatkozatokra.

A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem vezetősége bíróságon kérte az egyetem Chartájának elismerését abban a formában, ahogyan a szenátus elfogadta, mert úgy értékelte, ez hallgatólagosan elfogadott, miután letelt a 30 nap, mialatt a tanügyminisztérium megjegyzéseit elküldhette volna.

Constantin Copotoiu, a MOGYE akkori rektora február 8-án közölte, hogy értesítette a tanügyminisztériumot szándékáról, hogy bepereli a tárcát a Charta elismerése kapcsán, mert egy tisztségviselő bizonyos „megjegyzések” bevezetését kérte a dokumentumba, miután azt már hallgatólagosan elfogadták.

„December 13-án benyújtottuk a Chartát, január 12-én meg kellett volna kapnunk a döntést. A határidő lejárta után több mint 24 órával faxon érkezett egy papír a minisztériumtól, három nappal később postán is megérkezett, az aláíró egy minisztériumi tisztviselő volt, a miniszter nem írta alá, és ráadásul kérte, hogy iktassunk még bele valami megjegyzéseket” – mondta Copotoiu.