Hollywoodból a balkáni politikába

Angelina Jolie balkáni politikusokat megszégyenítő sebességgel tudta tematizálni a bosznia-hercegovinai és szerbiai közvélemény nemzeti alapú politikára fogékony részét. Új, A vér és a méz földjén című filmjét a szerb területeken egy mozi sem tervezi vetíteni.

Újabb gumicsontot kapott a volt Jugoszlávia keleti részének közéleti témák iránt érdeklődő része. A botrány ezúttal onnan jött, ahonnan legkevésbé várták: egyenesen Hollywoodból. Angelina Jolie vadonatúj filmje bebizonyította, hogy az egykori délszláv állam népeit elválasztó képzeletbeli frontok máig sem tűntek el, valamint, hogy az etnikai alapú botránykeltéshez még a helyi politikusok sem kellenek. Bosznia-Hercegovina nemzetei ma a moziért vívnak „csatát”. Míg Szarajevó örvendezik, Banja Luka tudni sem akar a fővárosban történtekről.

Angelina Jolie kétségtelenül szinte berobbant a balkáni etnikai alapú politikába és hetekig tudott olyan felháborodást kelteni, amilyet más esetben csak gyakorlott politikusoknak sikerül. A színésznő által rendezett új film, A vér és méz földjén már jóval megjelenése előtt hangos ellenkezést váltott ki a bosnyákok és szerbek körében. A cselekmény helyszíne talán még nem keltett volna ekkora feltűnést, hiszen nem tér el a fiatal balkáni állam filmiparának legtöbb termékétől, háborús moziról van szó. A történetet azonban szinte nyilvánosságra kerülésének pillanatában többen botrányosnak tartották, a cselekmény ugyanis egy muszlim nő és egy szerb katona szerelméről szól. Az akkor még csak készülő film ellen először a bosnyákok tiltakoztak, ennek következtében a forgatást sem tudták Bosznia-Hercegovinában megoldani, a jeleneteket Magyarországon vették föl.

Sokkal dühösebb volt azonban a szerbek reakciója. Az elmúlt hónapokban ugyanis, bár a filmet még senki sem láthatta, a szerbiai és boszniai szerb közbeszédben egyre inkább az a nézet terjedt el, hogy a készülő film szerbellenes. A téma annyira népszerűnek bizonyult, hogy egyes esetekben komoly, politikai híreket szorított ki a balkáni újságok címlapján. Maga a kulturális élet is megosztottnak bizonyult, míg egyesek kiálltak Jolie filmje mellett, sőt szerepet is vállaltak benne, több szerb színész is nemtetszésének adott hangot.

A kialakuló hisztériakeltést jól mutatja, hogy az amerikai színésznőt pár hete egyenesen azzal vádolták meg, Barack Obamánál a boszniai szerb autonómia, a Republika Srpska felszámolásáért lobbyzott. Tény, hogy Angelina Joliet a film kapcsán az amerikai elnök is fogadta, de  a sztár azóta is folyamatosan próbálja tagadni a vádat. Kérdés, hogy változtat-e ez bármit is az érzékeny és egyébként is sértett szerb közvélemény szemében.

Szarajevóban siker, Banja Lukában hallgatás

A film körül kialakuló viták dacára tegnap sor került a film szarajevói bemutatójára, melyen a színésznő személyesen is részt vett. A premier hatalmas siker volt a bosnyák fővárosban, mind az ötezer jegy elkelt és a rendezvénynek helyet adó egykori téli olimpiai csarnok teljesen megtelt. A hatalmas tömeg még a környező utcákat is ellepte. A bemutatón még olyan magasrangú politikusok is megjelentek, mint Željko Komšić államfő, valamint a bosnyák-horvát lakosságú Bosznia-Hercegovinai Föderáció elnöke és miniszterelnöke, Nermin Nikšić és Živko Budimir, a nemzetközi közösség főképviselője, Valentin Inzko, valamint más magas rangú diplomaták.

Ezzel ellentétben a boszniai szerbek központjában, Banja Lukában kínos hallgatás övezte az eseményt. A közhangulatra jellemző, hogy a film szinte betiltott státuszba került, hiszen még az entitás legnagyobb filmszínháza, a Multipleks Palas sem mutatja be, az érdeklődés hiányára hivatkozva. Hasonló reakciók kisérték a bemutatót Szerbiában is, ahol szintén nem forgalmazzák a filmet.

A szarajevói Dnevni Avaz napilapnak adott interjújában a filmet rendező Angelina Jolie kifejtette, sajnálja, hogy a filmet ilyen ellenkezés kíséri a szerbek körében és reményét fejezte ki, hogy alkotása a Republika Srpska lakóihoz is eljuthat majd.  A színésznő nem titkolta célját, hogy filmjével, valamint a politikusokkal való találkozói során akár pénzügyi támogatást szerezzen Bosznia-Hercegovina számára, valamint elégedettségét fejezte ki a Barack Obamával való találkozója okán. Azt is kifejtette, szeretné, ha a film hatására több ember látogatná meg a balkáni államot, valamint érdeklődne annak kultúrája iránt.

Profitál-e Bosznia-Hercegovina a filmből?

Nagy kérdés azonban, mennyire számít pozitív üzenetnek egy országot a háborúval reklámozni. Mint a film körüli felhördülés, valamint a boszniai közélet mutatja, a háborút még maga az ország népe sem tudta teljesen kiheverni és a Balkán a nyugati közbeszédben sem éppen a prosperitás szinonimája. Ezt a képet egy ilyen témájú film kétséges, mennyire tudja eloszlatni. A boszniai közvélemény egy része a jelek szerint igen szkeptikus ezzel kapcsolatban. A vijesti.ba hírportál kommentjei számos hozzászólásban is azzal vádolták Joliet, hogy csak hasznot akar húzni az ország szenvedéseiből, a filmjében játszó szereplők és az ahhoz asszisztáló politikusok pedig erkölcstelenül „eladták magukat”.