Magyarországnál is megszólalt a riasztó

Magyarország és 11 másik uniós tagállam esetében azonosított be az Európai Bizottság olyan potenciális makrogazdasági egyensúlytalansági problémákat, amelyek alaposabb elemzést igényelnek, mielőtt végső esetben elindulhatna egy ezzel kapcsolatos eljárás.

Ha az eljárás alá vont tagállam nem felel meg a vele szemben támasztott elvárásoknak, akkor akár GDP-jének 0,1 százalékának megfelelő pénzbírsággal is sújthatják. Ez azonban csak a valutaövezet tagjaira vonatkozik, a kívülálló országok a makrogazdasági feltételesség elvének alkalmazásával a strukturális alapok felfüggesztésével lakolhatnak – mutattak rá a BruxInfo kérdésére bizottsági források.

Magyarország esetében a mélyreható vizsgálat elvégzését a Bizottság szerint belső és külső egyensúlytalansági problémák egyaránt indokolják. Bizottsági tisztviselők szerint hazánk esetében az államadósság magas szintje, a felzárkózó gazdasághoz képest szokatlanul magas magáneladósodás, az utóbbi évek átlagában nagy folyó fizetési mérleghiány, a fajlagos munkaerőköltségek túl gyors növekedése és a magyar bankszektor helyzete indokolja a mélyreható vizsgálat elvégzését.

A tíz makrogazdasági mutató alapján elvégzett és zömében az eddigi utolsó, 2010-es adatokra támaszkodó első vizsgálat szerint Magyarország amúgy csak két indikátornál lépte túl a riasztás alapjául szolgáló küszöbértéket. Ezek: az ország nettó befektetési helyzete a GDP arányában (a külföldi tőkebefektetések és a magyar külföldi befektetések közötti arány) és az államadósság szintje, ami 2010-ben 81 százalék volt. Az ország külső eladósodása Brüsszel szerint egyenesen a legmagasabb szinten van az EU-ban.