Sarkozy szigorítaná a munkanélküliekre vonatkozó szabályozást

Nicolas Sarkozy francia államfő – aki hivatalosan még nem jelentette be indulását a 2012 tavaszán tartandó elnökválasztáson – február 11-én a Figaro Magazine-nak adott interjúban beszélt az általa fontosnak tartott értékekről, amelyekben majdani választási kampányának főbb pontjai is körvonalazódnak. Sarkozy, akit a közvéleménykutatásokban szocialista riválisa, François Hollande továbbra is megelőz, többek között a munkanélküliek helyzetére is kitért. Javaslata, miszerint népszavazást írna ki egy, a munkanélküliek támogatását szigorító reformmal kapcsolatban, máris éles kritikát váltott ki a francia társadalom és a politikai ellenfelek részéről is.

2007-ben Nicolas Sarkozy azt ígérte a választóknak, hogy 5 százalékra fogja csökkenteni a munkanélküliségi rátát Franciaországban. Öt év elteltével ez a mutató immár elérte a 10 százalékot is. Sarkozy a kérdés megoldását „forradalmi” eszközökkel képzeli el.

Sarkozy elképzelése szerint azoknak a munkanélkülieknek, akiknek több hónap után sincs reális kilátásuk semmilyen álláslehetőségre, kötelező jelleggel részt kellene venniük valamilyen szakképzésben. A választható szakképesítések körét egy bizottság határozná meg, amely a vállalatok és a szakszervezetek képviselőivel együttműködve azonosítaná azokat a szektorokat, amelyekben a jövőben várhatóan szükség lesz új munkaerőre. A kötelező szakképzés elvégzése után pedig a munkanélkülinek el kellene fogadnia az első olyan állásajánlatot, amely megfelel újonnan megszerzett képesítésének. A Nouvel Observateur című francia hetilap online kiadása szerint egyértelmű az üzenet: Sarkozy fel akarja venni a harcot a munkanélküli segélyekkel való visszaélések ellen, amely visszatérő eleme a politikai jobboldal retorikájának. Ezzel egyidőben a jelenlegi elnök a francia választópolgároknak is hízelegni próbál, hiszen nyilatkozata szerint „ez a lépés közvetlenül érinti a franciákat”, éppen ezért „ez azon reformok egyike, amelyet az ő közvetlen megítélésüknek kellene alávetni”.

A Sarkozy által javasolt reform mindenképpen jelentős változást eredményezne a munkanélküliek helyzetének tekintetében. A jelenleg érvényes szabályozás szerint egy adott személy akkor törölhető az állást keresők listájáról, ha jogos alap nélkül, egymás után kétszer is visszautasít egy ésszerű állásajánlatot. A jogszabály az „ésszerű állásajánlat” fogalmát is meghatározza, amelynek fontos elemeit képezik olyan tényezők, mint például a földrajzi távolság, vagy éppen a várható fizetés nagysága. Sarkozy említett javaslata ezzel szemben kötelezné az állást keresőket, hogy részt vegyenek egy olyan szakképzésben, amely talán nem is kapcsolódik korábbi végzettségükhöz vagy szakterületükhöz, valamint el kellene fogadniuk az első kínálkozó munkalehetőséget. Ez a megközelítés már nem alkalmazza tehát az „ésszerű állásajánlat” fogalmát, figyelmen kívül hagyva a fölrajzi távolság és a fizetés kérdését is.

A fentiekből adódóan nem meglepő, hogy a francia szakszervezetek nem fogadták túlzott lelkesedéssel egy esetleges népszavazás ötletét. Véleményük szerint ugyanis egy népszavazás megfosztaná őket a vitához való érdemi hozzájárulás lehetőségétől. A szakszervezeti vezetők emellett a munkanélküliek egyfajta megbélyegzésétől is tartanak a javaslat kapcsán, azzal vádolva Sarkozyt, hogy ezzel a kérdéssel „meg akarja osztani az országot”, illetve „el akarja terelni a figyelmet a gazdasági válság valódi okairól” – írja a Le Monde című napilap. A munkavállalók képviselői azért is tartanak elfogadhatatlannak egy ilyen irányú reformot, mert ezzel gyakorlatilag a munkanélkülieket tennék felelőssé a helyzetükért, valamint túlzottan leegyszerűsítenék ezt a rendkívül összetett kérdést.

François Hollande, a Szocialista Párt elnökjelöltje, aki Sarkozy legesélyesebb kihívójaként vesz részt az elnökválasztási küzdelemben, nem késlekedett az államfő nyilatkozatának elítélésével. Hollande nem tartja „hasznosnak, hogy egy bukásra álló leköszönő elnök a leggyengébbek ellen forduljon”, hiszen „nem azokat kellene felelőssé tenni, akik valójában az áldozatok”. A MoDem nevű centrista párt jelöltje, François Bayrou is kijelentette, hogy „a Köztársaság korábbi elnökei közül egy sem fogadott volna el egy ilyen javaslatot”. Eva Joly, a Zöldek elnökjelöltje szintén azon a véleményen van, hogy ez a népszavazás „a munkanélküliek megalázását” szolgálná. Olivier Besancenot, az Új Antikapitalista Párt volt szóvivője ugyancsak „felháborítónak” tartja az elnök kijelentéseit, mivel az ilyen irányú megnyilvánulások csak mélyítik a szakadékot a munkanélküliek és a foglalkoztatottak között.

Néhányan ugyanakkor Sarkozy védelmében is hallatták a hangjukat. Henri Guiano, az államfő különleges tanácsadója elutasítja a kritikákat, mivel szerinte ezek úgy állítják be a javaslatot, mintha az büntetés lenne. Emellett azt is hangsúlyozta, hogy a népszavazás csak egy lehetőség arra az esetre, ha a folyamat akadályokba ütközne. A közlekedésért felelős miniszter, Thierry Mariani pedig „jó dolognak” tartja, hogy a franciák kifejezhetik akaratukat ezekben a fontos kérdésekben.

Ez az interjú mindemellett azért is fontos, mert Sarkozy ezzel egyértelműen felgyorsította a kampányba való belépésének folyamatát. A francia sajtó arra számít, hogy a hivatalos bejelentésre már a jövő hét folyamán, valószínűleg szerdán vagy csütörtökön sor kerülhet . A Le Monde szerint Sarkozy minden bizonnyal nagyszabású belépőre készül: jelöltségének bejelentése mellett megtörténhet programjának ismertetése, valamint pártjának, az Unió egy Népi Mozgalomért (UMP) nevű tömörülés naggyűlésének megszervezése is. A Nouvel Observateur szerint erre utalhat az a tény is, hogy az újságíró azon kérdésére, hogy ez a reform kivitelezhető-e áprilisig, Sarkozy nemleges választ adott. Ezáltal ez a javaslat is felkerült azoknak a terveknek az egyre hosszabbá váló listájára, amelyek mentén lassan kikristályosodik elnökjelölti programja.

Ahogy azt már a Claude Guéant belügyminiszternek a civilizációk egyenrangúságát elutasító kijelentései által kiváltott vita kapcsán is többen megjegyezték, az UMP és Sarkozy egyre inkább olyan húrokat pendít meg, amellyel a szélsőjobb szavazóit magukhoz édesgethetik. Sarkozy ugyanis arra számít, hogy Marine Le Pen, a Nemzeti Front jelöltje nem tudja majd megszerezni a választásokon való induláshoz szükséges támogatást. Ebbe az irányba mutat a február 11-i interjú során Sarkozy által érintett többi kérdés is: szigorúb bevándorlási politika, a homoszexuálisok házasságának illetve örökbefogadásra való lehetőségének elutasítása, valamint az eutanázia ellenzése.

Sarkozy egyébként 2007 óta tartó elnöki ciklusa alatt egyszer sem nyúlt a népszavazás eszközéhez. Ebben talán az is szerepet játszhat, hogy az ezt megelőző időszakban, amikor még a belügyminiszteri pozíciót töltötte be, két sikertelen népszavazás is lezajlott Franciaországban: 2003-ban a Korzika szigetén található két megye egyesítésével kapcsolatban, 2005-ben pedig az Európai Unió Alkotmányos Szerződéséről.