Újabb médiaaggályok Brüsszelből

A Médiatanács összetételét, a Nemzeti Hírközlési és Médiahatóság elnökének túl széles jogkörét, és a politikai nyomásgyakorlás lehetőségét említette a magyar médiaszabályozás legfőbb problémái között az európai médiaszabadság biztosítására létrejött magas rangú szakértői csoport elnöke, aki a csoport szerdai ülése után vont mérleget a magyar helyzetről.

„A magyar médiatörvényekben sokkal több a korlátozás, mint eddig bárhol máshol tapasztaltuk” – jelentette ki Vaira Vike-Freiberga volt lett államfő Brüsszelben, az általa vezetett magas rangú szakértői csoport szerdai ülése után. A csoport napirendjén Olaszország és Franciaország mellett Magyarország volt a fő téma, és bár végleges konklúzióra még nem jutottak, de mint mondta, az eddig hozzájuk érkezett tanulmányok és információk alapján már komoly benyomások érték őket.

Az európai médiaszabadság fenntartását célzó magas rangú csoport felállítására tavaly októberben tett javaslatot Neelie Kroes, az Európai Bizottság médiáért is felelős alelnöke, éppen az után, hogy a magyar médiaszabályozás komoly vitákat eredményezett az Európai Unióban. Bár a Bizottság akkor nem indított kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen, de levélben kérte a törvények módosítását több ponton is, amit a magyar kormány – a kéréseknek megfelelően – végre is hajtott.

A csoport felállítására azért volt szükség mégis, hogy felmérje, milyen állapotban vannak a médiaszabályozások az uniós tagállamokban, hol jelentkeznek problémák, és távlati célként azt sem rejtették véka alá, hogy egy majdani átfogó európai médiatörvény kidolgozásához is alapot szolgáltathatnak majd a csoport megállapításai.

A csoport elnöke a brüsszeli ülés szünetében elmondta, Magyarországon szokatlan méretű a médiát felügyelő hatóság koncentrációja. Példaként említette a Nemzeti Média- és Hírközlő Hatóság elnökének szerinti túl széles jogkörét, és túl hosszú mandátumát. A 9 évre választott elnököt a miniszterelnök nevezi ki. Aggályosnak nevezte a Médiatanács összetételét is, amelyben nem kapott helyet egyetlen ellenzéki jelölt sem.

Kifejtette, ugyanaz a szervezet játszik közre a közmédia vezetőinek kinevezésében, amely büntetést is kiszabhat a médiapiac szereplőire, ez szerinte más országokban külön van. „Mindez alapján fennállhat a politikai befolyás, és a politikai nyomásgyakorlás lehetőségének a veszélye, ez legalábbis potenciális veszélyként jelenik meg” – mondta az egykori lett államfő. Vaira Vike-Freiberga szerint a magyar médiarendszer potenciális veszélyt jelent a magyar demokráciára nézve is.

Aggályos szerinte a büntetés kiszabásának a módja is, hiszen a megállapított büntetést az adóhatóság mindenképpen begyűjti a szabályok ellen vétő médiumoktól, és csak utána van lehetőségük bírósághoz fordulni, és jogorvoslatot kérni. A szakértők szerint a legtöbb médium nem tudná azonnal befizetni a kiszabható büntetéseket, tehát ez a rendelkezés a működésükre nézve is vesztélyes.

A csoport elnöke a maga részéről a magyar médiarendszer nagyobb pluralizmusát javasolta megteremteni, hiszen a rendszer a jelenlegi formájában szerinte szűkíti a szólásszabadságot Magyarországon. Vaira Vike-Freiberga azt mondta, „remélem, Magyarország vezetői elég bölcsek lesznek ahhoz, hogy újragondolják a tavaly elfogadott törvényeket, mégpedig az Európai Unió Alapjogi Chartája, és a médiaszabadság európai modellje alapján”.

Kérdésre válaszolva az elnök elmondta azt is, „csak néhány esetben bizonyultak valóságosnak azok a nemzetközi példák, amelyekkel tavaly a magyar kormány védte a médiaszabályozást”. A kormány tagjai a jogszabályok elfogadása után többször is kijelentették, hogy a magyar médiatörvények nem tartalmaznak olyan rendelkezéseket, amelyek más ország médiatörvényében nem lennének jelen. Vike-Freiberga azt mondta, tájékozódtak a nemzetközi gyakorlattal összefüggésben, és szerinte kiderült, számos esetben félremagyarázást tapasztaltak.

Példaként említette, hogy Svédország EU-nagykövete arról tájékoztatta őket, hogy a magyarok által átvett, és példaként említett svéd törvényi rendelkezés nem abban a formában létezik, ahogyan a magyarok állítják.

Franciaország és Olaszország is terítéken

Igaznak bizonyult viszont a francia példa, amely szerint a francia államfő nevezheti ki a francia közszolgálati televízió elnökét. Jóllehet, a magyar kormány tavaly éppen ezzel a példával próbálta megvédeni a magyar kinevezési gyakorlatot, de a médiaszabadság fenntartásáért létrejött munkacsoport elnöke az ülésen nemcsak Magyarországot, hanem ezt a francia rendelkezést is bírálta.

Vaira Vike-Freiberga azt mondta, ahogyan Magyarországon, úgy Franciaországban is tapasztalják a médiát felügyelő politikai testület túlzott befolyását. Az ülés napirendjén volt Olaszország is, amely pedig amiatt került a csoport látókörébe, mert „a magán televízió- és rádiócsatornák lényegében egy kézben vannak, ez pedig szélsőséges koncentrációt jelent” – tette hozzá Vike-Freiberga. Ez ellen már az olasz alkotmánybíróság is kifogást emelt, de „a politika ezt figyelmen kívül hagyta”.

Utóbbival kapcsolatban, mint a csoport elnöke elmondta, az Európai Bizottság azért nem tájékozódott még, mert nincs rá jogi alapja. Ezzel összefüggésben megjegyezte, a magas rangú csoport teljes függetlenséget élvez, magyarán nem az a feladata, hogy szót emeljen minden olyan médiaprobléma ellen, amelyre a Bizottságnak nincs jogosultsága.