Budapest elkerülheti az alapok felfüggesztését

Elégtelennek minősítette a Magyarország által a túlzott mértékű államháztartási hiány kiigazítására 2009 közepe óta hozott intézkedéseket szerdán az Európai Bizottság. Olli Rehn emlékeztetett rá, hogy a testület akár a 2013-ban hazánknak szánt kohéziós alapok egészének vagy egy részének felfüggesztését is kezdeményezheti. Ám erre a BruxInfo értesülései szerint csak akkor kerülhet sor, ha a kormány egyáltalán nem lenne hajlandó további, a fenntarthatóság irányába ható hiánycsökkentő intézkedéseket hozni.

Az Európai Bizottság szerdán arra a következtetésre jutott, hogy Magyarország nem tett eleget a pénzügyminiszteri tanács 2009 júliusi ajánlásainak és nem ért el elegendő előrelépést a GDP 3 százalékát meghaladó túlzott mértékű hiány kiigazítására. Brüsszel ezért a deficiteljárás következő szakaszba léptetését kezdeményezte, és azt javasolta a pénzügyminiszteri tanácsnak, hogy január 24-i ülésén mondja ki, hazánk nem hozott hathatós intézkedéseket a hiány fenntartható módon történő lefaragására.

A Bizottság által korábban figyelmeztetésben részesített öt uniós tagállam közöl Magyarország az egyetlen, amelynek a Bizottság nem találta elegendőnek az erőfeszítéseit. A másik négy tagország, Belgium, Ciprus, Málta és Lengyelország Brüsszel megítélése szerint meghozta azokat a szükséges intézkedéseket, amelyek szavatolják a túlzott mértékű hiány 2012 végéig történő megszüntetését. Ez volt az első eset, hogy a Bizottság a megszigorított stabilitási és növekedési paktum hatos jogszabályi csomagban lefektetett rendelkezéseit alkalmazta.

„Magyarország is tett intézkedéseket, de sajnos ez nem elég a hiány fenntartható és hiteles csökkentéséhez” – jelentette ki sajtótájékoztatóján az EU gazdasági és pénzügyi biztosa. Olli Rehn arra is emlékeztetett, hogy a túlzott mértékű hiány megállapítása Magyarország esetében nem új, és a helyzet az egymást követő magyar kormányok felelőssége és tevékenységének eredménye.

A Bizottság jelezte, hogy a pénzügyminiszteri tanács jóváhagyása esetén (erre január 24-én kerül sor) a szerződés vonatkozó cikke alapján új ajánlásokkal fordul majd a tanácshoz Magyarországra vonatkozóan, ahogyan arra már a korábbi, szocialista kormányok idején is volt példa.

Olli Rehn arra is felhívta a figyelmet, hogy a pénzügyminiszteri tanács megerősítő döntése esetén (ezt minősített többséggel kell elfogadni) az érvényes szabályok értelmében Magyarországgal szemben szankciókat is hozhat a Bizottság, felfüggesztve az országnak 2013-ban szánt kohéziós alapok egy részét vagy egészét. Egy nevének elhallgatását kérő uniós forrás szerint a felfüggesztés által érintett források mértéke a magyar GDP 1,7 százalékát is elérheti.

Olli Rehn nem válaszolt igennel, vagy nemmel a BruxInfónak arra a kérdésére, hogy nem zárja-e ki a kohéziós alapok felfüggesztését Magyarországgal szemben. Kérdésünkre válaszolva kifejtette, hogy korábban maga is vonakodott annak a szankciónak az alkalmazásától, amelynek értelmében kizárólag a kohéziós alapból fizetett támogatásokra jogosult országokat büntethették a felfüggesztéssel. A hatos csomag elfogadásával ugyanakkor szerinte a kohéziós büntetés immár „legitimmé vált”, hiszen az új szabályok értelmében a nem kohéziós országokat is sújthatják már a deficiteljárás korai szakaszában pénzügyi szankciókkal. „Egy új világban élünk, ami igazolja ennek az eszköznek az alkalmazását” – szögezte le a biztos, aki nem talált kivetnivalót abban, hogy az új gazdasági kormányzási szabályok szigorát először éppen egy olyan országgal szemben alkalmazzák, amelyik nem tagja az euróövezetnek.

Az érvényes szabályok értelmében a 2013-as kohéziós alapra vonatkozó pénzügyi kötelezettségvállalások egészét vagy egy részét érintené a felfüggesztés, ami tehát akkor sem jelentené a pénz végleges elbukását, ha a Bizottság esetleg ilyen döntést hozna. A Bruxinfónak nyilatkozó források szerint ugyanakkor Magyarországnak ideje és lehetősége is van arra, hogy elkerülje ezt a végkifejletet. Ehhez a következő hetekben azonban a kormánynak vélhetően olyan további hiánycsökkentő intézkedéseket kell bevállalnia, amelyeket Brüsszel is fenntarthatónak ítél.

A Bizottság elismerte, hogy Magyarország formailag teljesítette a túlzott mértékű hiány kiigazítására megadott 2011-i határidőt, miután a legfrissebb becslései szerint a tavalyi mérleg 3,5 százalékos többletet mutat. A testület szerint ugyanakkor ez kizárólag az általa GDP-arányosan 10 százalékos egyszeri intézkedéseknek köszönhető, mint a magánnyugdíjpénztár-vagyon állami kasszába való átterelése és az ágazati különadók. Brüsszel elemzése szerint mindez elfedi azt, hogy a költségvetés strukturális mérlege drámai mértékben romlott. A Bizottság számítása szerint a költségvetés strukturális helyzete 2010-ben és 2011-ben 2,75 százalékkal romlott a GDP-arányában, miközben a pénzügyminiszteri tanács 2009 júliusi ajánlásai a két év alatt összesen 0,5 százalékos javulást írtak elő, ami egyértelműen nem teljesült. Rehn elmondta, hogy a Bizottság becslése szerint az egyszeri intézkedések nélkül a költségvetés hiánya 2011-ben 6 százalékos lett volna, vagyis kétszer magasabb, mint az előírt szint.

Brüsszelben úgy látják, hogy a 2012-es hiány is kizárólag az egyszeri intézkedéseknek (főleg az ágazati különadóknak) köszönhetően maradna a 3 százalékos szint alatt. Az egyszeri intézkedések mértékét a testület 0,9-1 százalékra becsüli. Hazánkkal szemben ezzel szemben az az elvárás, hogy strukturális, fenntartható hiánycsökkentéssel biztosítsa a 3 százalékos küszöbön belül maradást. A Bizottság legfrissebb becslései szerint 2012-ben az egyszeri intézkedésekkel együtt 2,75 százalék lesz a hiány. És bár a Budapest által időközben átadott információk alapján Brüsszel őszi előrejelzéséhez (3,7%) képest valamelyest kedvezőbb deficitet prognosztizál 2013-ra, az még mindig a megengedett határ felett van 3,25 százalékkal. Vagyis a Bizottság továbbra is úgy látja, hogy 2013-ban Magyarország újra visszakerülne a tilos zónába. Azt is hozzáteszik, hogy a 3,25 százalékos előrejelzés még nem is veszi figyelembe a romló makrogazdasági forgatókönyvet és a növekvő kötvényhozamokat.

Magyarországgal szemben 2004 nyara óta, gyakorlatilag a csatlakozás óta folyik deficiteljárás. Azóta kétszer kellett már módosítani a túlzott mértékű hiány kiigazítására adott határidőt, összesen 3 évvel kitolva a törvényes helyzet visszaállítását.

Olli Rehn kérdésre válaszolva azt is megerősítette, hogy a jövő héten Brüsszelben találkozik Fellegi Tamás tárca nélküli miniszterrel, akivel nem hivatalos, előkészítő jellegű megbeszélést folytatnak majd arról, hogy milyen feltételek mellett kezdődjenek az érdemi tárgyalások az új pénzügyi támogatási programról.