Ma bekeményíthet Brüsszel Orbánnal szemben

A BruxInfo értesülései szerint a Magyarország elleni túlzott deficiteljárás következő szakaszának elindítását fogja szerdán kérni az Európai Bizottság. A testület szerint Budapest nem teljesítette a Pénzügyminiszteri Tanács 2009-es ajánlásait, 2013-ra pedig ismét a referenciaként meghatározott 3 százalék fölé emelkedhet az államháztartás hiánya.

Új szakaszába léphet szerdán a Magyarország ellen 2004-ben indított túlzott deficiteljárás – tudta meg a BruxInfo bizottsági forrásoktól. A testület a szerdai ülésén elfogadandó ajánlásában annak elismerését fogja kérni a Tanácstól, hogy Magyarország nem teljesítette a Pénzügyminiszteri Tanács 2009 nyáron tett javaslatait a költségvetési hiány csökkentésére.

Az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyekért felelős tagja még novemberben, az őszi gazdasági előrejelzés bemutatóján válaszolta azt a BruxInfo kérdésére, hogy bár a magyar államháztartás 2011-ben 3,6 százalékos többletet produkál (főként a magánnyugdíjpénztári vagyon költségvetési becsatornázása miatt), 2012-ben pedig 2,8 százalékos hiányt vetített előre a kormány, de szerinte 2013-ban már ismét 3 százalék fölé (3,7%) emelkedhet a költségvetési deficit. Olli Rehn ezért nem tartotta indokoltnak az eljárás megszüntetését.

Mostanra azonban egyértelművé vált, hogy a Bizottság nem pusztán fenntartja az eljárást, hanem újabb lépésekre is elszánta magát. Bizottsági tisztviselők a BruxInfónak azt mondták, a testület elismeri, hogy a magyar kormány tett bizonyos erőfeszítéseket a deficit lefaragása érdekében, de nem eleget. Ez ügyben többször konzultált is egymással a Bizottság és a kormány, a budapesti győzködésektől, és a nemzetgazdasági miniszter múlt héten írt levelétől függetlenül azonban az Európai Bizottság úgy látja, 2013-ban ismét a meghatározott referenciaérték fölött lehet a hiány.

Források úgy fogalmaztak: „nem maradt más választása az Európai Bizottságnak, mint a túlzott deficiteljárás újabb szakaszának elindítása”, amelyben a testület annak kimondását kéri a Tanácstól, hogy Magyarország nem teljesítette az uniós pénzügyminiszterek (ECOFIN) 2009 nyarán tett ajánlásait. Ha az ECOFIN minősített többséggel elfogadja a bizottsági javaslatot, onnantól kezdve az Európai Bizottság már – újabb intézményi egyeztetés nélkül – két dolgot tehet.

Egyrészt új ajánlásokra tehet javaslatot, másrészt előre vetítheti különböző szankciók bevezetését. Magyarországra – nem eurózóna tag lévén – nem vonatkoznak a hatos jogszabályi csomag rendelkezései, amelyek szigorúbb, komolyabb és automatikusabb szankciókat tennének lehetővé a költségvetési pályáról letérő országok büntetésére.

Magyarország ellen az egyetlen szankció a kohéziós alapok kifizetéseinek az átmeneti felfüggesztése lehet esetlegesen, ezt viszont soha nem alkalmazta még a Bizottság egy tagországgal szemben sem, ráadásul ennek jogi automatizmusa sem egyértelmű. A Stabilitási és Növekedési Paktumban nincs konkrét utalás arra, hogy a kohéziós pénzeket milyen esetben lehet zárolni.

Egy EU-forrás viszont a BruxInfónak azt mondta, „a hatos csomag logikájából (automatikusabb, és gyorsabb szankciók) következhet az, hogy a nem eurózóna tagországokra is automatikusan alkalmazza majd a testület a rendelkezésére álló szankciós eszközöket”.

Bizottsági tisztviselők emlékeztettek rá, hogy egyelőre a 2009-es ajánlások nem teljesítésének kimondását kéri a testület a Tanácstól, a második lépcsőről később kell majd dönteniük.