Vajdaság: A közösség nyelvi tudatát is javítani kell

A Hivatalos nyelvhasználati stratégia az utolsó mérföldkő a Magyar Nemzeti Tanács stratégiatervezésében – nyilatkozta Beretka Katinka, az MNT hivatalos nyelvhasználattal megbízott tanácsosa. Szavai szerint három héttel ezelőtt a nyelvhasználati bizottság egyhangúlag elfogadta a stratégia és a kéthetes közvitát követően, szombaton az MNT által rendezett szabadkai szakmai tanácskozáson pedig egy konstruktív közvitát zártak le.

– A stratégia alapvető célkitűzései egyrészt, hogy a meglévő jogszabályi hátteret igyekezzen olyan módon módosítani és javítani, hogy egységesebb jogértelmezést tegyen lehetővé, valamint egységesebb jogérvényesítést adjon a magyar közösségnek. Természetesen stratégiának az is fontos célkitűzése, hogy a közösség nyelvi tudatát javíthassa – mondta a hivatalos nyelvhasználattal megbízott tanácsos, és hozzátette, hogy a stratégiát majd megjelentetik nyomtatott formában is.

Mint megjegyezte, a kéthetes közvita alatt leginkább a programokkal kapcsolatban érkeztek tartalmi kiegészítéseket tartalmazó hozzászólások, például arra vonatkozóan, hogy a nyelvhasználati szemináriumok helyett milyen alternatív megoldások születhetnek, vagy milyen konkrét jogi értelmezési problémák vannak, amelyeket ki kell javítani.

– Örömömre szolgál, hogy a stratégiára egyetlenegy negatív kritika sem érkezett – mondta Beretka Katinka.

A stratégiatervezetet Beretka Katinka mutatta be. A tervezet felméri a magyar nyelv hivatalos használatának jelenlegi tendenciáit, az aktuális törvényes és jogi helyzetet, ebből kiindulva pedig stratégiai fejlesztési célokat, valamint azok megvalósítását segítő programokat fogalmaz meg.

Hódi Éva a Vajdasági Magyar Nyelvi iroda létrehozásának fontosságáról beszélt, kiemelve, hogy erősíteni kellene az emberekben az anyanyelv értékszemléletet. Megjegyezte, hogy kaptak szerb kollégánktól olyan plakátot, amelyen megvolt a jó szándék, de iszonyatos volt a magyar megfogalmazás. Ilyen esetekben lenne célszerű egy olyan irodát nyitni, amely többek között ilyen esetekben is segíteni tudna.

– Ilyen iroda Felvidéken a Gramma Nyelvi Iroda, Ukrajnában a Hodinka Antal Intézet, Erdélyben a Szabó T. Attila Nyelvi Intézet, Burgellandban az Imre Samu Nyelvi Intézet, amely tevékenységével lefedi a horvátországi és a szlovéniai térséget is. Csak a délvidéki iroda hiányzik ahhoz, hogy egy Kárpát-medencei hálózat jöhessen létre – hangsúlyozta Hódi Éva.

A vitában nyolcan kértek szót, többek között Pásztor Bálint kiemelte, hogy a hivatalos nyelvhasználati stratégiát tartja az MNT legjobb, legalaposabb cselekvési tervének. Szabó Lality Dóra felvetette, hogy ne csak a közigazgatási törvények kerüljenek lefordításra, hanem például az adótörvények és a munkatörvénykönyvek is, Vukašinović Éva pedig arról beszélt, hogy a polgárok az ombudsmani hivatalhoz csupán a helységnevek kiírásával és a kétnyelvű anyakönyvi bizonyítványokkal kapcsolatban keresik fel az ombudsmani hivatalt, miközben a nyugdíjokiratok és más végzések esetén is fellép az egynyelvűség esete. Az ülés végén a résztvevők zárónyilatkozatot fogadtak el.