Tizenöt éves a Beregszászi Magyar Főiskola

Ma a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola nem csupán egy fontos oktatási és nevelési központ, hanem jelentős tudományos műhely is. Egyben a kárpátaljai magyarság egyik fontos kulturális centruma. Az intézmény létrehozói óriási fegyvertényt hajtottak végre akkor, amikor a hasonló típusú határon túli felsőfokú tanintézetek közül elsőként akkreditálták azt, így elsőként adhattak a végzett hallgatók kezébe olyan diplomát, melyet az adott ország, esetünkben Ukrajna, elismert.

Az elmúlt héten megtartott szenátori ülésre igen sok vendég érkezett, egy jelentős részük a határon túlról. Sokan eljöttek azok közül is, akik másfél évtizeddel ezelőtt ott bábáskodtak az intézmény létrehozása körül. Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Jótékonysági Alapítvány elnöke ünnepi köszöntőjében arra emlékeztetett, hogy az intézmény főépületének felújításába sikerült bevonni számos anyaországi alapítványt, önkormányzatot és a világ számos pontján élő magánszemélyt, így az épület rekonstrukciója a magyarság összefogását testesíti meg. Ezért van nekünk Győr, Esztergom, Szarvas stb. termünk, hangsúlyozta az elnök.

A főiskolát a kárpátaljai magyarságnak az egyetemes tudás és műveltség iránti igénye hívta életre, hangsúlyozta Orosz Ildikó, az intézmény elnöke. Nem is alakulhatott másként: az itteni magyarság ügye iránt elkötelezett, hittel teli fiatalok voltak az alapítás kezdeményezői, és természetesen az első diákok is. A tizenöt esztendő alatt sokszor előfordult, hogy a főiskola egy-egy végzőse tovább folytatta a tanulmányait, s miután megszerezte a tudományos fokozatot, a tanári kar gárdáját erősíti.

Az eltelt időszak alatt több mint ezer államilag elismert főiskolai szintű diplomát és 719 egyetemi szintű diplomát kaptak kézhez az intézmény végzős hallgatói. Ez a kárpátaljai magyarság lélekszámát tekintve igen fontos mutató. A főiskola jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy javuljanak vidékünk magyarságának jövőbeni esélyei, hisz a kiművelt fők nélkül mindez nem lehetséges, áll Szikura József rektornak a tanácskozáshoz küldött levelében.

1944 őszén a Kárpátalján berendezkedő új hatalom egyik első lépése az volt, hogy megszüntette a magyar nyelvű oktatást, továbbá igyekezett megfosztani értelmiségétől az itteni magyarságot. Nyelvében, kultúrájában, hitében akarta megtörni az itteni nemzetrészt a Sztálin nevével fémjelzett diktatúra, kezdte beszédét Tóth István beregszászi magyar főkonzul. Az ezután következő kemény évtizedeket a folyamatos összeszedés korszakának minősíthetjük. Mindenképpen történelmi mérföldkő, hogy Beregszászon, ahol nem volt hagyománya a felsőfokú képzésnek, a múlt század kilencvenes éveinek közepén magyar főiskola létesült.

A minőségi oktatás megteremtése a szülőföldön – a Kárpát-medence magyarsága számára továbbra is azt egyik legfontosabb stratégiai cél. Ehhez a mostani magyar kormány erkölcsi és anyagi támogatást biztosít, hangsúlyozta Lélfay Koppány, a Bethlen Gábor Alap vezérigazgatója. A magyar szó erkölcsi megbecsülése mindinkább fontossá válik a Magyarországon kívül eső területeken. Számomra nem kétséges, mindnyájan, akik az intézményben dolgoznak, azt az elvet vallják, hogy ne csupán dicsőséges múltja, de biztos jövője is legyen a magyarságnak, ezen belül a kárpátaljai magyar nemzetrésznek.

Jánosi Zsolt, a Nyíregyházi Főiskola rektora érdekes példákat hozott fel a főiskola 15 éve, valamint annak névadója, II. Rákóczi Ferenc életével kapcsolatban. Katkó Károly, a Budapesti Corvinus Egyetem kertészettudományi karának dékánja nagyra értékelte a két intézmény között az elmúlt évek során kialakult együttműködést: mindebből a fiatal kertészmérnökök révén remélhetően sokat profitált és még többet profitál a jövőben Kárpátalja magyarsága. Jávor Andrásnak, a Debreceni Egyetem rektorhelyettesének az a meggyőződése, hogy ami a beregszászi főiskolán történik, az maga a csoda. Esetünkben ez annál szimpatikusabb, mivel látható módon azt emberek művelik. Nagyra értékelte az elmúlt 15 év teljesítményét Varjú Zoltán, a HÖK elnöke és Rácz Béla, a főiskola Öregdiák Szövetségének az irányítója. Köszöntötte a főiskola diákjait és tanárait a rómaikatolikus és a pravoszláv egyház nevében Antal és Emil atya, valamint Seres János Máramaros-Ugocsa Református Egyházmegye esperese. Valamennyi lelkipásztor áldást kért az itteni diákok, valamint az intézményben dolgozók további munkájára.