Az euró miatt oda az egységes Európa?

Az euróövezet felbomlására is készít vésztervet a Bank of England – közölte csütörtökön a brit jegybank szerepét betöltő pénzintézet kormányzója. Az integráció jövőjét illetően már a brüsszeli folyosókon is nagy a bizonytalanság, ugyanis Sarkozy tegnap késő éjjel tett bejelentése világossá tette, útkereszteződés elé érkezett az Európai Unió: elindulhat a szorosabb integráció, vagy a szétforgácsolódás felé.

Ahogy a Kitekintő is beszámolt róla, Franciaország és Németország új európai szerződést készít elő. Erről csütörtök este adott tájékoztatást a francia államfő a dél-franciaországi Toulonban a kormánypárt mintegy ötezer tagja előtt, az eurózóna válságáról tartott beszédében. Sarkozy bejelentette, hogy Berlin és Párizs még december 5-én hétfőn, a 9-i uniós csúcstalálkozó előtt nyilvánosságra hozza javaslatát. Annyi már ismert, hogy a német-francia válságkezelő dokumentum a gazdasági kormányzás erősítésére, és az uniós szerződések jövőbeni reformjára vonatkozik majd.

Németország mindenekelőtt a költségvetési politikák szigorítása érdekében szeretné módosítani az európai szerződéseket, eszerint módot adna arra, hogy a tagállami szuverenitást csorbítva az Európai Bizottság ellenőrzési és szankcionálási jogkörrel éljen a nemzeti költségvetések felett, azonban az Európai Központi Bank szerepét nem növelné a piacokon, szemben Párizzsal. Sarkozy utalt arra, hogy kész elfogadni a szigorúbb költségvetési politikáról szóló német javaslatot, de cserébe nagyobb szolidaritást kér az eurózónán belül, az EKB hatáskörének kibővítésével és az eurókötvények bevezetésével.

Sarkozy hozzátette: Európa újraalapítása nem azt jelenti, hogy elindultunk az államok felettiség, vagyis egy szövetségi szuperállam felé, ennek ellenére nem lehet elkerülni egy kétsebességes Európa kialakulását, írja a BBC.

A két vezető között nyilvánvalóan lezajlik még pár mérkőzés a javaslatok hivatalos ismertetéséig, ugyanis a „Merkozy páros” egyelőre kardinális kérdésekben nem tudott egyezségre jutni. Angela Merkel továbbra is kitart amellett, hogy az eurókötvény nem megfelelő eszköz az euró-, illetve az adósságválság megoldására és elutasította, hogy az Európai Központi Bank közvetlen pénzügyi támogatói szerepet töltsön be az adósságkrízis megoldásában.

Párizs és Berlin között immár két éve a legnagyobb konfliktust az EKB szerepének megítélése okozza. Elemzők szerint ez az intézmény az egyetlen lehetséges opció a tűzoltásban, ugyanis az EKB korlátlan államkötvény-vásárlásának fő haszna, hogy időt adhat a kormányoknak a szükséges költségvetési intézkedések meghozatalára.

Kétség sem fér hozzá, hogy az euróövezeti válságkezelés kritikus napok előtt áll, a döntéshozóknak a piacok számára is meggyőző tűzerőt kell felmutatnia, ám a tervekkel kapcsolatban a vezetők is megosztottak.

„A szerződésmódosítás és az eurókötvények bevezetése szükséges ugyan, de utóbbi mindössze közép- és hosszú távon képes nyugtató hatást kifejteni, a valutacsoport egyben tartása érdekében azonban gyors, elemi erejű intézkedéseket kell hozni” – jelentette ki az eheti pénzügyminiszteri tanácsülést követően Jacek Rostowski, az elnöki tisztséget betöltő lengyel tárcavezető.

A piac reakciója hangulati és rövidtávra szól, ezért gyors reagálást igényel. Az Európai Bizottság eurókötvényekre vonatkozó javaslata nem képes a jelenlegi folyamatok gyors megválaszolására, leghamarabb 2014-ben tölthetné be a neki szánt szerepet.

„Az idő és a levegő egyre fogy, sokan játszanak az euróra és a védtelen nemzeti valutákra, ezért most kell reagálnia az EU-nak, ha egyben akarja tartani a közösséget” – ismertette az eurókötvény gyengepontjait lapunknak Pelzné dr. Gáll Ildikó, az Európai Parlament (EP) Gazdasági és Monetáris Bizottságának tagja.

Bár a piacok az erőfeszítések ellenére is most már a valutaunió valamilyen formájú szétesését valószínűsítik, Schöpflin György fideszes európai parlamenti képviselő a Kitekintőnek úgy fogalmatott: nehezen tud elképzelni teljesen radikális megoldást a válságkezelésre, véleménye szerint sokkal valószínűbb a mostani intézményrendszer részleges reformja. Mint mondta, a probléma az, hogy a politika és a piac más-más sebességgel működik, ezért gyorsan kell cselekedni.

Észak és Dél – széteshet az eurózóna?

Az EKB szerepének növelése és az eurókötvények bevezetése helyett Merkel, Sarkozyvel karöltve egy új, minden eddiginél szorosabb gazdasági együttműködés létrehozásán dolgozik. Bár a tagországokat zavarja, hogy a németek a franciákkal karöltve önállóan akarnak dönteni a 17 tagú klub  – és közvetve az egész Európai Unió – sorsáról, már korábban szárnyra kapott a hír, hogy a két vezető egy elit mag létrehozásán gondolkozik. Merkel úgy véli, a 17 tagállamot tömörítő euróblokknak a jelenlegi helyzetből csupán a szorosabb gazdasági és pénzügyi integráció jelenthetné a kiutat.

A Die Welt című német lap értesülései szerint hetek óta bizalmas tárgyalások zajlanak az Európai Unió néhány tagállama közt egy új elitklub, az úgynevezett mag-Európa megalakításáról. A lap forrásai szerint a tripla AAA-s adósbesorolással rendelkező tagországok – Németország, Franciaország, Finnország, Luxemburg, Hollandia és Ausztria – új stabilitási szerződést kötnének, amely szigorú költségvetési szabályokat írna elő a tagoknak, és szankciókat is rendelne ezek mellé, beleszólást biztosítava ezzel a túl nagy hiányt felhalmozó országok költségvetésébe.

Nem vitás: a válságból kivezető út egyik racionális eszköze, ha a pénzügyi unió mellé a költségvetési unió is létrejön a tagállamok között, ami nem engedné meg, hogy egyes tagállamok megszegjék a stabilitási szabályokat. Azonban a többsebességes Európa kialakítására vonatkozó elképzelés kritikus pontja egyrészt a tagállami szuverenitás (többek között az önálló fiskális és adópolitika) csorbítása, másrészt aggályos, hogy a belső magon kívül rekedt tagállamok érdekérvényesítési képessége erősen csökkene, hiszen a szóban forgó klub tagjai nélkülük hoznák meg az  EU gazdaságának egészére kiható döntéseket.