Radičová a magyar-szlovák viszonyról

Iveta Radičová szlovák miniszterelnök szerint kormányának tizenöt hónapja alatt azért nyugodott meg a szlovák-magyar viszony, mert a felek nem konfrontációra törekedtek, hanem igyekeztek olyan megoldásokat találni a problémákra, amelyek mindkét ország polgárainak hasznára lennének.”Nem vagyok híve a feszültségek, az ellenségeskedés, a konfliktusok politikájának. Meggyőződésem, hogy a politikusoknak kötelességük megegyezni, s a polgárok számára hasznos megoldásokat keresni. Ilyen alapokból kiindulva Orbán Viktor kormányfővel folytatott tárgyalásaim is hasonló szellemben a problémák megoldásának keresésére irányultak” – jelentette ki Radičová az MTI tudósítójának Pozsonyban adott interjújában.

„Sok olyan vitatéma volt, amelyben nem sikerült egyezségre jutnunk, de tiszteletben tartottuk az eltérő álláspontokat” – jegyezte meg. Példaként a szlovákiai magyarok kettős állampolgárságát említette. Úgy vélte, a magyar fél eljárása nem volt szerencsés, míg Robert Fico vezette kormányzat válaszlépése meg azért volt rossz, mert a polgárokat bünteti, s nem oldja meg a problémát.

Szlovákia tavaly a határon túli magyarok könnyített honosításáról hozott budapesti döntésre reagálva úgy módosította saját állampolgársági törvényét, hogy elveszíti eredeti állampolgárságát az, aki idegen állampolgárságot vesz fel.

A szlovák kormányfő sajnálja, hogy az általa javasolt szerződést a probléma megoldására eddig nem sikerült tető alá hozni. A politikusnak meggyőződése: ezt a témát sztenderd módon kétoldalú, szlovák-magyar megállapodással kellett volna rendezni. A külhoni magyaroknak adott magyarországi választójogot nem tartja jó lépésnek. „Ezek olyan dolgok, amelyek állását nem tartom kielégítőnek, s amelyek további tárgyalásra várnak” – jegyezte meg.

Radičová úgy látja: az elmúlt tizenöt hónapban Szlovákia és Magyarország között „nagyon jó lendületet vett a határokon átnyúló együttműködés, s nemcsak hidak épültek, hanem megindult a párbeszéd is” a felek között. Pozitívumnak tartja, hogy Pozsony és Budapest szorosan együttműködött a V4-ek szlovák elnöksége, illetve a magyar EU elnökség alatt. Fontos előrelépésnek tartja, hogy a V4-ek most már rendszeresen a brüsszeli uniós csúcstalálkozók előtt is egyeztetnek, s „így hatékonyabban tudják érvényesíteni Közép-Európa érdekeit”. A miniszterelnök kiemelte, hogy a V4-ek megállapodása az észak-déli gázvezeték létrehozásáról az Európai Unió egyik prioritása lett. Sikernek nevezte a vegyes bizottságok tevékenységének felújítását és a Kassát és Miskolccal összekötő gyorsforgalmi út építéséről szóló megállapodást is.

Arra a felvetésre, amely szerint a szlovákiai magyarok elégedetlenek nyelvi jogaikkal, s anyanyelvük közéleti használatának lehetőségeivel, Radičová először az államnyelv ismeretének szükségességét hangsúlyozta. Majd kifejtette: természetesnek tartja, hogy a nemzeti kisebbségek meg akarják őrizni anyanyelvüket. Szerinte ezt Szlovákiában biztosítják, s ilyen irányú panaszokat ő nem kapott. Azt állította, hogy a magyarlakta településeken az anyanyelv hivatali használatát a törvény lehetővé teszi.

„Amennyiben hivatali ügyfélkapcsolatról van szó, az államnak kötelessége biztosítani a tolmácsolást. Úgy vélem, ez sztenderd megoldás, így működik ez a fejlett európai országokban is. Nem engedhető meg, hogy az állampolgár ne értesse meg magát. Ez viszont fordítva is érvényes” – nyilatkozta Radičová. A politikus a kisebbségi nyelvhasználati jogot „egyéni jognak” tartja, amelynek betartását a szlovák alkotmány garantálja.

„Azokból az értékelésekből, amelyeket az Európai Bizottságtól, az EBESZ-től vagy más nemzetközi szervezettől kaptunk, a Szlovák Köztársaság nemzetiségi politikáját sehol sem értékelik negatívan, kivéve egy kisebbséget, a romákat. De az már más probléma” – hangsúlyozta az MTI-nek adott interjújában a szlovák kormányfő.

Míg a magyar-szlovák kapcsolatok szinte minden téren nagyon jók, a nemzeti kisebbségek kérdésében nemigen oldódik a feszültség. A szlovák miniszterelnök szerint ennek egyik oka az, hogy mindig akadnak politikusok, akik saját céljaik, választók megszerzése érdekében feszültségeket keltenek, s ezzel olajat öntenek a tűzre. Ugyanakkor a múlt eltérő értelmezése is feszültségeket okoz.

„A magyar fél magában hordoz valamiféle kvázi történelmi sérelmet, a szlovák fél ugyanúgy, ráadásul gondjai vannak saját identitásával is. Amíg nem leszünk képesek megírni egy közös történelemkönyvet, addig mindig táptalajra talál a régi konfliktusok megnyitása” – mondta Iveta Radicová az MTI tudósítójának.