Szász Jenő: Marosvásárhely lehet Székelyföld fővárosa

Szász hangsúlyozta: az MPP egy pártokon felül álló személyiség polgármester-jelölését támogatja Marosvásárhelyen, mert olyan városvezetőre van szükség, aki ösztönzi a régiósodást. Szerinte a jelenlegi román polgármesternek is az lenne az érdeke, hogy Marosvásárhely a Székelyföld fővárosa legyen, különben Kolozsvár vagy Brassó árnyékában marad, és elveszíti vezető szerepét – írja a Krónika.

A román többségű Marosvásárhely lehet az autonóm Székelyföld fővárosa, jelentette ki tegnap Sepsiszentgyörgyön Szász Jenő. A Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke példaként elmondta, hogy Dél-Tirol autonóm tartománynak is az olasz többségű Bolzano a fővárosa. Hangsúlyozta, az MPP egy pártokon felül álló személyiség polgármester-jelölését támogatja Marosvásárhelyen, mert olyan városvezetőre van szükség, aki ösztönzi a régiósodást. Szerinte a jelenlegi román polgármesternek is az lenne az érdeke, hogy Marosvásárhely a Székelyföld fővárosa legyen, különben Kolozsvár vagy Brassó árnyékában marad, és elveszíti vezető szerepét, mutatott rá.

A politikus megismételte, hogy a polgári alakulat Bölöni László, Biró Zsolt vagy Smaranda Enache jelöltségét támogatná Marosvásárhelyen. Szász Jenő ugyanakkor üdvözölte, hogy a Kovászna Megyei Tanács elfogadta pártja kezdeményezését, a Székelyföld egységéről szóló népszavazás kiírását. A határozattervezetet Hargita és Maros megye közgyűlésének is napirendre kell tűznie, jelentette ki. Elképzeléseik szerint Maros megyében Lokodi Edit Emőke tanácselnöknek kellene kezdeményeznie a referendumot, egy kis módosítással, azt kérdeznék a lakosoktól: Akarja-e, hogy az Ön települése az autonóm Székelyföld régióhoz tartozzék? A népszavazás eredményeképp kirajzolódna a Székelyföld határa is, azok a marosi települések, amelyeknek lakossága többségében azt akarja, bekerülnek, a többiek „kiírják magukat a Székelyföldből”, magyarázta Szász.

Hangsúlyozta, a népszavazás fontos lépés lehet az autonómia felé, ezért reméli, hogy György Ervin Kovászna megyei prefektus nem fogja megtámadni a háromszéki határozatot. „Ha György Ervin nagy ember akar lenni, nem fordul a közössége ellen, és akár a kormány nyomásának sem engedve, nem támadja meg a határozatot, egyéni érdekeit és pályafutását feláldozza a közösségi érdek oltárán” – szögezte le. Szász szerint az RMDSZ-nek kötelessége kormányzati pozíciójából megvédeni a tanácsi határozatot, hiszen elfogadhatatlan lenne, hogy a háromszéki tanácsosok megszavazták, majd az ugyancsak RMDSZ-es prefektus elgáncsolja azt.

Borboly módosítaná a törvényt

Módosítani kell a népszavazási törvényt, különben a helyi referendumok továbbra is konzultatív jellegűek maradnak, és a román parlament döntése lesz a mérvadó – véli Borboly Csaba. A Hargita megyei tanácselnök a székelyföldi népszavazások tárgyában tegnap kiadott közleményében úgy fogalmaz: „ha maradnak a jelenlegi törvényi rendelkezések, mi itt, a Székelyföldön vagy bárhol az országban szavazhatunk bármiről bármit, a döntést Bukarestben hozzák meg”. Hangsúlyozza, ezt a helyzetet nem tartja a demokráciával összeegyeztethető állapotnak, és ezért tartja szükségesnek a jogszabály módosítását. Szerinte ennek hiányában a helyi vagy országos népszavazás a következményét tekintve nem több, mint egy nagymintás közvélemény-kutatás.

„Meggyőződésem, hogy a közigazgatási beosztás, a fejlesztési régiók határai, a decentralizálás folytatásának szükségessége kérdésében a lakosságnak nemzetiségtől, lakóhelytől függetlenül van véleménye, világos álláspontja, bárhol is él az országban” – írja az RMDSZ-es politikus, aki szerint a hétvégén tartott Konstanca megyei referendum is rámutatott a törvény hiányosságaira. Kezdeményezni fogja Kelemen Hunor szövetségi elnöknél, hogy az RMDSZ alakítson ki egy munkacsoportot, amely kidolgozza a módosító indítványokat a népszavazásról szóló 2000/3-as számú törvényhez” – zárja közleményét Borboly Csaba. n Krónika

Krónika.ro

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »