MKP: Kész helyzet elé állítottak minket

Készülnek az előrehozott választásokra, bár nem feltételezték, hogy ilyen hamar megbukik a kormány. Bárdos Gyulával, az MKP Országos Tanácsának elnökével, a párt korábbi frakcióvezetőjével beszélgetett az Új Szó.

Meglepte önöket a kormány bukása és az előrehozott választások kiírása? Jókor jött az MKP számára, vagy jobb lett volna, ha a kormány kibírja 2014-ig?

Senkinek sem jó az ilyen instabil állapot. Nem jó az itt élő szlovákoknak, mint ahogy a dél-szlovákiai magyaroknak sem. Arról nem is beszélve, hogy azok a pártok, amelyek korábban megegyeztek, hogy Robert Fico semmiképpen sem kerülhet hatalomra, most tálcán kínálták fel neki a lehetőséget. Pártszempontból fel lehet tenni a kérdést…

Így is gondoltuk. Az ellenzéki pártok általában örülnek az előrehozott választásoknak.

Mivel mi nem jutottunk be a parlamentbe, teljesen más feltételek mellett kell tevékenykednünk. Ilyen szempontból korainak tűnik számunkra, hogy ilyen gyorsan bedobta a koalíció a törülközőt. A rengeteg ígéret másra engedett következtetni. Ha megnézzük az eredményeket, azt látjuk, hogy sajnos nagyon kevés ígéretet sikerült teljesíteni. Egy héttel a kormány bukása előtt az OT ülésén azt mondtuk, fel kell készülnünk az előrehozott választásokra, de azt senki sem gondolta, hogy ilyen gyorsan bekövetkezik.

Tény, hogy választások lesznek, tény, hogy külön indul az MKP és a Híd. Jobb ez így?

Nagyon nagy hibának tartom, hogy valaki úgy hozott döntést, hogy nem volt kíváncsi azok véleményére, akiknek az érdekképviseletét fel kellene vállalnia. Az előrehozott választásokkal új helyzet állt elő, más lett volna, ha négyéves időszak után vonhat mérleget a választó. S hogy ilyen gyorsan jött, ez a másik párt számára előnyös. Mégpedig azért, mert kormánykoalíciós pártként vág neki a megmérettetésnek, és a számonkéréskor a válaszadás helyett azt mondhatja, hogy kevés volt az idő. Visszatérve a kérdésre: a választók többségének a döntését meg kell hallgatni. Ezért is lepett meg minket, hogy ilyen gyors és határozott nemet mondott a koalícióra az a párt, amely az együttműködés pártjaként nevezi meg önmagát. Mi nagyon komolyan gondoljuk, hogy helyi szinten meg kell hallgatni az emberek véleményét, az ő elvárásaikat és véleményüket nem lehet és nem szabad figyelmen kívül hagyni. Ha valaki ezt nem veszi figyelembe, akkor a saját érdekeit helyezi előtérbe.

A Híd azzal érvelt: megkérdezték a helyi vezetőiket, akik nem tudták elképzelni, hogy közösen induljon a két párt. Ön OT-elnökként folyamatosan kapcsolatban áll az MKP helyi vezetőivel. Mennyire okozott volna gondot számukra egy közös kampányt végigcsinálni?

Ezt a kérdést nem itt kellene feltenni, hanem meg kellett volna kérdezni azoktól, akik nagyon gyors és egyértelmű negatív válasszal álltak elő a koalíciót illetően. Ezzel az MKP-t kész helyzet elé állították. Főként azzal a komolytalan javaslattal, hogy az MKP adja föl önmagát, elképzeléseit és jelentkezzen a másik párt listájára, amelyik azt vesz fel, akit akar, s azt vesz le, akit akar. A legfontosabbról nem esett szó. A programokról, az érdekképviselet megvalósításának módjáról kellett volna elsősorban beszélni, nem a helyekről. Nagyon sokan szeretnék megbélyegezni az MKP-t, hogy kizárólag kisebbségi problémákkal, etnikai pártként csak a magyarok problémáival foglalkozik. Mi vállaljuk és fontosnak tartjuk az itt élő magyarok érdekképviseletét, de emellett természetesnek tartjuk a velünk egy régióban élők érdekképviseletét is – ezt csináljuk a helyi, a megyei önkormányzatokban, ezt csináljuk országos viszonylatban az Európai Parlamentben is. Valakinek nagyon beleillik a képbe, hogy az MKP-t megbélyegzi, elszigeteli.

Azt állítja, hogy a Híd kész helyzet elé állította önöket. Nem jobb, hogy nem az MKP-nak kellett kimondania, hogy nem kérnek a választási koalícióból?

Testületi döntést egyedül egy párt hozott. Az MKP-ban még elnökségi szinten sem született erről döntés. Most sokan szeretnék mosni a szennyest. A Híd nagyon gyorsan lezárta az ügyet, még mielőtt ez a téma a saját pártján belül igazán témává vált volna. Tudjuk, hogy régiónként nagyon komolyan vették ezt a kérdést, a polgármestereket különösen foglalkoztatta. Sok egyéni megfogalmazás volt az ő részükről ezzel kapcsolatban, ahol nyíltan kimondták, hogy egy közös lista, koalíció mindenképpen biztonságot jelentene.

A Híd tagjai azzal is érvelnek, hogy ha választási koalícióban indulnának, nem lenne biztos a bejutáshoz szükséges 7 százalék. Ön hogyan látja?

Mindenki tudja, hogy ha közös lista lett volna, biztosan megugrotta volna a 7 százalékos küszöböt. A kérdés az lett volna, hogy melyik párt által indított jelöltek kerültek volna többségbe. Mi most, ebben a kész helyzetben azzal foglalkozunk, hogy a lehető legsikeresebben felkészüljünk a választásra, és a legjobban tudjuk az érdekképviseletet megvalósítani, mert a mostaninál jobb, határozottabb, egyértelműbb álláspontra van szükség számos kérdésben.

Mi volt az MKP-s régiós vezetők véleménye az esetleges választási koalícióról?

A többségi vélemény az MKP-n belül az volt, hogy a tárgyalásokat le kell folytatni. Hogy a tárgyalások eredményre vezettek volna-e, nem lehet tudni. De az igény a tárgyalásokra megvolt, teljes volt a nyitottság a részünkről.

Mi egyébként az ön véleménye? Jobb lett volna egy választási koalíció?

Mindenképpen tárgyalnunk kellett volna erről, és ha partneri viszony alakult volna ki a két párt között, láttam volna benne lehetőséget. Komoly siker lett volna, ismétlem, ha partnerként, koalícióban indulhatunk. Semmiféle alárendelt viszonyban nem gondolkodtunk.

A kampány a következő hetekben megkezdődik. Lesz rá pénze az MKP-nak?

Mindent elkövetünk azért, hogy legyen. Kölcsönt fogunk felvenni, az érintetteknek, érdekelteknek saját maguknak is be kell szállniuk. A kampány kérdése külön téma lesz. Előzetesen leszögezhetem: semmiképpen sem szeretnénk negatív kampányt folytatni. Arra akarunk összpontosítani, ami megszólítja az embereket. A választási programunkat is úgy akarjuk kialakítani, hogy abba beleszólhassanak az egyes régiók képviselői.

Tehát várhatóan nagyobb hangsúlyt kapnak a gazdasági, szociális jellegű témák, mint 2010-ben?

Igen. Akkor is kaptak, most azonban jobban alá kell húznunk őket. Ami nem jelenti azt, hogy számunkra nem fontos az önkormányzatiság kérdése, az oktatás, a kisebbségi nyelvhasználat. Tudatosítanunk kell, hogy a dél-szlovákiai régiók nem maradhatnak továbbra is mostohagyerekek. Végre meg kell adni az esélyt a felzárkóztatásukra.

Kósza hírek szerint a párt kampányában állítólag fajsúlyosabb témaként fel fog bukkanni az autonómia és a kettős állampolgárság kérdése. Nem félnek attól, hogy ez kevés lehet az 5 százalékos küszöb megugrásához?

A legilletékesebbek fogják megmondani, mi lesz a választási programunkban. Nagyon nyitottak vagyunk, rengeteg észrevétel, javaslat érkezik, akár az internetes oldalunkra, akár a személyes találkozókon. Az önkormányzatiság nagyon fontos szerepet kell, hogy kapjon a programban, de hogy ez pontosan hogyan fog megfogalmazódni, csak a párt szerveinek döntése után fog kiderülni. Hogy a másik párt ilyen gyorsan lépett és elzárkózott az MKP-val való együttműködés elől, nem jelenti azt, hogy mi most azonnal bezárjuk az ajtót, és házon belül négy-öt ember vagy az elnökség fogja megfogalmazni a programot. Részünkről a nyitottság megvan, és nagyon remélem, hogy élni is fognak a lehetőséggel az egyes járási konferenciák.

Mi a legfőbb tanulság az MKP számára a 2010-es választásokból, illetve az akkori kampányból?

Sokkal nagyobb alázattal kell a választót megszólítani. Azokat a témákat kell jobban hangsúlyozni, amelyek az ő mindennapjaikat érintik. A nyitottságot kell hangsúlyozni. Nem a személyi kérdésekkel, nem a pártok közötti viszonnyal kell törődni, a hangsúlyt egyértelműen a választóra, az általa megfogalmazott véleményre kell helyezni.

Mikorra készül el a választási lista és milyen módon fog összeállni?

Erre korai válaszolni. Elképzelések természetesen vannak. November 5-én kerül sor az Országos Tanács ülésére, ahol jóváhagyjuk a kritériumrendszert.

Tehát az sincs még lefektetve, hogy az elnökség vagy az egyes régiós szervek hány helyre és milyen módon jelölnek?

Ez a vita elkezdődött, az OT lesz az, amely ebben döntést hoz. Amíg az OT-ben nem zajlik le a vita és nem születik döntés, addig csak elképzelések szintjén fogalmazhatnánk meg valamit, ami nem teljesen korrekt. Biztos vagyok benne, hogy jelentős különbség lesz a jelöltállítás módja tekintetében a másfél évvel ezelőtti választáshoz képest. Az OT ülése után kerül sor a járási konferenciákra, majd ezután az OT következő, december 3-ai ülésén véglegesítjük a választási listát.

A legutóbbi OT-n ismételten megfogalmazódott, hogy nyitnia kellene a pártnak, és független jelölteket is meg kellene szólítania. Ez milyen stádiumban van?

A nyitásra szükség van. Meglátjuk, hogy a járási konferenciák után milyen válasz születik. Nem úgy képzeljük el a nyitást, hogy az elnökség ejtőernyősként valakiket beemel.

Lesz szlovák jelölt a listán? Volt ilyen javaslat az MKP-ban?

Volt ilyen, van ilyen vélemény, de arra a kérdésre, hogy ez megvalósul-e, illetve hogyan valósul meg, szintén csak azután lehet választ adni, miután lezajlottak a járási konferenciák. Hogy kik lesznek a listán, azt az OT-küldöttek döntik el december 3-án.