Buzek is az EU-ba tereli Szerbiát

Az Európai Parlament elnöke, Jerzy Buzek , aki csütörtökön Szerbiába látogatott, a köztársasági képviselőházban arról biztosította a képviselőket, hogy Szerbia közelebb került az Európai Unióhoz. Ugyanakkor a további párbeszédet illetően kulcsfontosságú a Prishtinával folytatott tárgyalás eredményessége – tette hozzá Buzek.

„Szerbia Európa része, és nagyon közel áll ahhoz, hogy elnyerje az EU tagjelölti státusát, illetve ahhoz, hogy megkezdje a csatlakozási tárgyalásokat. Szerbiának az európai úton ugyanolyan elszántsággal kell haladnia, mint amilyen elszántsággal Novak Đoković küzd a teniszpályán. Szerbia előtt nagy jövő áll, ugyanakkor az európai integráció kulcsa a Belgrád és Prishtina közötti kapcsolat normális mederbe való terelése. Ez pedig nem egyszerű feladat. Hiszem, hogy Szerbia vezető szerepet tölthet be a Balkánon. A Nyugat-Balkán minden egyes országa szükséges ahhoz, hogy az EU bővítése teljessé váljon. Mi csak arra várunk, hogy az unióban köszönthessük Szerbiát” – fogalmazott Buzek.

Az EP elnöke a továbbiakban arról beszélt, hogy Szerbia ma nem az az ország, amely a múlt század kilencvenes éveiben volt. Szerbia azoknak a magasan képzett fiataloknak az országa, akik európai jövőre vágynak – mondta Buzek. Az EP elnöke szerint Szerbia szilárd elhatározottsággal döntött az európai jövő mellett.

„A gazdaság terén szintén figyelemre méltó lépéseket tett meg az ország. Külön dicsérettel kell illetni a szerb államfőt, aki igencsak sokat tett a régión belüli megbékélésért. A Szerbiai Képviselőház munkájában fontos pillanat volt, amikor elfogadta a Srebrenicáról szóló határozatot. Az is kiemelendő eredmény, hogy idén sikerült elfogni Ratko Mladić és Goran Hadžić hágai vádlottakat” – összegezte Buzek.

Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselője, a kisebbségi frakció vezetője, Varga László képviselőtársával, valamint a parlament elnökével és a többi képviselői csoport vezetőjével egy másfél órás munkaebéden személyes, illetve nyitottabb hangnemben is beszélgethetett az EP elnökével. Pásztor elmondta lapunknak, hogy többek között a vagyon-visszaszármaztatási és a rehabilitációs törvények részleteiről számolt be Buzeknek.

„Elmondtam, hogy a kormánykoalíciót alkotó pártok többségének a „jóvoltából” sajnos sikerült egy diszkriminatív restitúciós törvényt elfogadni. Ugyanakkor azt is hozzátettem, hogy az elmúlt hetek tárgyalásának eredményeként a restitúciós törvényben fellelhető igazságtalanságot és diszkriminációt a rehabilitációs törvény képében sikerülhet eliminálni a szerbiai jogrendből. Emellett a magyar–szerb vegyes történész bizottság létrejöttéről, céljáról és munkájának fontosságáról is beszéltem” – foglalta össze Pásztor.

A kisebbségi frakció vezetőjével folytatott beszélgetésből kiderült, hogy a munkaebéden Buzek még őszintébb és egyértelműbb módon fogalmazott Koszovóval kapcsolatban. Buzek egyértelművé tette, hogy a Belgrád és Prishtina közötti őszinte párbeszédnek nincsen alternatívája, hiszen ennek a dialógusnak a menete döntő módon befolyásolja Szerbia tagjelölti státusának az elnyerését – nyilatkozta Pásztor.

„Buzek kijelentette, hogy az Észak-Koszovóban felállított úttorlaszoknak a kérdése kulcsfontosságú. Ennél nyitottabban nem fogalmazott, de hiszem, hogy ebből is mindenki számára egyértelművé válhatott az, amit eddig is tudtunk: a szerb kormány által is támogatott barikádok közvetlen módon veszélyeztetik Szerbia uniós tagjelöltségét” – magyarázta Pásztor.

Az EP elnöke találkozott Mirko Cvetković miniszterelnökkel is. A találkozóról kiadott közlemény szerint Cvetković kifejezte abbéli reményét, hogy Szerbia decemberben elnyeri a tagjelölti státust, és hogy körvonalazódhat a csatlakozási tárgyalások megkezdésének időpontja. A miniszterelnök biztosította Buzekot, hogy Szerbia kizárólag párbeszéd útján szeretne közös nevezőre jutni Prishtinával. A Boris Tadić köztársasági elnökkel folytatott kora esti megbeszélések középpontjában is az európai integráció állt.