Mi lesz Venezuelával Chávez nélkül?

Hugo Chávez egy hónapja még bizton állította: legyőzte a rákot, így egészségesen indulhat a 2012. évi venezuelai elnökválasztásokon. Néhány napja azonban bizonytalanság lengi körbe személyét és egészségét. Egykori orvosa ugyanis nyilvánosságra hozta diagnózisát, melyben csupán két évet jósol neki. Az elnök cáfolja a híreket, ennek ellenére megindultak a találgatások az ország jövőjével kapcsolatban. Vajon tényleg a végéhez közeledik a Chávez-korszak és megújul a venezuelai kormány egy új típusú elnökség alatt, vagy továbbra is a megszokott mederben folyik majd a kormányzás?

Felépülését bizonyítandó, a venezuelai államfő nem rejtőzik el a nyilvánosság elől, sőt közszereplései nyomán kívánja meggyőzni népét kiváló egészségi állapotáról. Chávez többször hangsúlyozta, hogy nem kíván felállni az 1999-ben elfoglalt elnöki székéből, s indul a következő elnökválasztáson, melyet a megszokott decemberi időponttal ellentétben, 2012 októberében tartanak. Konkrét bizonyítékok hiányában azonban – a közszereplések és a nyilatkozatok tükrében – mindenki saját maga eldöntheti, kinek ad igazat.


Az igazság felderítése azonban egyre égetőbb probléma, hiszen egy éven belül döntéshelyzet elé kerülnek a venézek, választásuk pedig komoly politikai következményekkel járhat. Alapvetően két eset lehetséges: Chávez folytatja regnálását vagy átadja a stafétát utódjának. Amennyiben a második eshetőség következik be, vajon kik szállnak harcba az elnöki címért?

1. opció: marad a chavizmus

Abban az esetben, ha Chávez elnök korábbi orvosa, Salvador Navarrete tévedett – vagyis a felállított diagnózisa nem helytálló -, Cháveznek nem lesz túl nehéz dolga pozíciója megtartásában.

Egy ügyes kampánnyal könnyedén megnyerheti a szavazatok többségét, hiszen annak ellenére, hogy az ellenzék jelentős médiatámogatással rendelkezik, egyetlen egy potenciális jelöltet sem tudott felmutatni.

Ugyanakkor a kormány gazdaságpolitikája hagy némi kívánni valót maga után. Nemrégiben ugyanis államosították az aranybányászatot, sőt hazaszállítatták a nyugati bankoknál elhelyezett nemzetközi aranytartalékaikat, melyeket a továbbiakban Brazíliában, Kínában és Oroszországban kívánnak letétbe helyezni. A 2007 óta zajló államosítások következtében olyan szektorok kerültek központi igazgatás alá mint a telekommunikáció, a villamosenergia, az acélipar vagy a kőolajipar.

Ez utóbbi árfolyamának növekedéséből hatalmas nyereséget realizálhatna az állam, jelenleg azonban más tendencia uralkodik: a gazdaság korlátozásából fakadó piaci bizonytalanság miatt, a kőolaj piaci árának növekedése ellenére is jelentősen csökkentek az ország aranytartalékai. Chávez kormányának tehát célszerű lenne egy gazdasági reformcsomagot létrehoznia, kampánya alatt pedig népszerűsíteni azt. A gazdasági nehézségek ellenére az elnök népszerűségi indexe az egekben szárnyal, ha idén kerülne sor a választásokra, minden bizonnyal megnyerné azt.

2. opció: a változás korszaka

Az elnök nevével fémjelzett rendszer bomlásnak indulhat esetleges távozásával, így megkérdőjeleződne pártjának, az Egységes Szocialista Pártnak (PSUV) a vezető szerepe. A lehetséges jelöltek sorában azonban túlnyomóan olyan politikusokat találunk, akik most is közel állnak a tűzhöz.

Adán Chávez, a kommunista

Nagy esélyesként tartják számon az elnök testvérét, aki egyben legfőbb tanácsadója is. Adán Chávezben a chavizmus megtestesítőjét, valamint öccse „mását” látják a szakértők. Pályafutása során Venezuela oktatási minisztereként is szerepet vállalt a közéletben, jelenleg Barinas kormányzója és testvére legnagyobb támogatója.

Ideológiáját tekintve mindig is a forradalmi eszméket pártolta, többek között a Forradalmi Baloldali Mozgalom (MIR de Venezuela) egyik kulcsfigurája volt. Bár sok a hasonlóság a testvérpárban, az idősebb fivérből hiányzik az a szónoki képesség és karizma, ami öccsét a magasba emelte.

Elías Jaua, az alelnök

A második nagy esélyes, Jaua már fiatalon szimpatizált a baloldali pártokkal, a PSUV elődje az V. Köztársasági Mozgalom tagjaként is kivette a részét az ország átalakítását célzó folyamatban. A lehetséges jelöltek közül ő szerepel a népszerűségi ranglétra alján, azonban hűségét Chávez iránt senki nem kérdőjelezné meg.

Évekig volt az elnök személyi titkára, jelentős szerepe volt a gazdaság alakításában is, az ország mezőgazdasági minisztere is volt, 2002-ben kinevezték Venezuela argentin nagykövetének, lassan két éve pedig az elnök jobb keze: az alelnöki tisztséget tölti be. Ennek megfelelően – eleget téve az alkotmányos kötelezettségeinek – Chávez júliusban néhány jogkört átruházott Jauara a kemoterápiás kezelésekből fakadó távolléte miatt.

Többek közt ő intézte a pénzügyi utalásokat a minisztériumoknak, valamint felügyelte az elnöki hivatal bizottságait, és figyelt a költségvetéssel kapcsolatos teendőkre. Azonban felmutatott eredményei ellenére sem látják benne azt a hatalmat, amelyet az elnök gyakorol.

Nicolás Maduro, a külügyminiszter

Jelenleg Maduro az elnökség harmadik legfontosabb embere. Népszerűségét tekintve megelőzi Jauat, ugyanakkor támogatottsága eltörpül Adán Chávez egyre erősödő bázisa mellett. Az elemzők sem látják gondolatait kiforrottnak, hiányolják belőle a stratégát, ugyanakkor kiváló etikai érzéke, megjelenése alkalmassá teszik Madurot arra, hogy a diplomácia szövevényes talaján megfelelően egyensúlyozzon. Maduro a szociáldemokrata vonalat viszi tovább, tevékenységét pedig a pax americana alapelveihez igazítja.


A lehetséges jelöltek köre a következő egy évben bővülhet, remélhetőleg az ellenzék is képviselteti magát a megfelelő politikusokkal egy kiélezettebb verseny érdekében. Jelenleg úgy tűnik a chavista rendszer nem fog felbomlani a következő évben sem, elnökváltás esetén azonban mindenképp hanyatlásra van ítélve

A rendszer ideológiái kétségkívül Adán Chávezben testesülnek meg a leginkább, ugyanakkor a mérleg másik oldalát sem szabad figyelmen kívül hagyni, hiszen a nacionalista érzelmeit előtérbe helyező kormányzónak a gazdasági kérdések nem kötik le kellőképp a figyelmét. A döntés a nép kezében van, amit Chávez tényleges gyógyulása jelentősen megkönnyítene.

Vandlik Mária

Friss hírek

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »
Volvo XC60 Recharge

Erős negyedévet zárt a Volvo

A kínai Geely többségi tulajdonában lévő Volvo Cars rekordszámú, 182.687 járművet értékesített az idei első három hónapban, 12 százalékkal többet az egy évvel korábbinál. A tisztán elektromos autók aránya 21 százalékra emelkedett az egy évvel korábbi 18 százalékról.

Read More »