Berlin és Párizs vitája bonyolítja a mentőakciót

Az Eurócsoport pénzügyminiszterei péntek este jóváhagyták a soron következő görög hitelrészlet lehívását, amire november első felében kerül sor. Berlin és Párizs elhúzódó vitája miatt a vasárnapi után szerdán egy újabb, ezúttal perdöntőnek szánt euróövezeti csúcstalálkozót tartanak.

Az Eurócsoport pénzügyminisztereitől megkapta a zöld jelzést Görögország a következő, nyolcmilliárd eurós hitelrészlet lehívására, amire az IMF igazgatótanácsának döntésétől függően várhatóan november első felében kerül sor. Ez volt a pénzügyminiszteri találkozó egyetlen érdemi döntése, miután a vasárnapi EU- és euróövezeti csúcson megvitatandó, majd előreláthatóan a szerdai megismételt eurócsúcson elfogadandó átfogó válságkezelő csomagról még mindig nem zárult le a vita.

A tizenhét ország pénzügyminiszterei péntek esti nyilatkozatukban azt is előrebocsátották, hogy a görög államadósság fenntarthatóságát biztosítandó egy második gazdasági kiigazító programot fognak tető alá hozni Görögország számára, ami az eddigieknél nagyobb hivatalos forrásból származó pénzügyi támogatást és a magánszektor nagyobb fokú bevonását jelenti majd. Ez az első alkalom, hogy az euróövezet tagjai hivatalos nyilatkozatban elismerik, hogy a júliusi csomag összegét meg kell emelni annak érdekében, hogy jobban figyelembe vegyék a görög államadósság csökkentésének szempontját.

Nem titok, hogy a EU és a tagállamok a háttérben maximum 50 százalékos adósságleírásról tárgyalnak a bankszektorral. Carsten Brzeski auz ING Bank vezető közgazdásza ugyanakkor a BruxInfónak azt mondta pénteken, hogy maximum 40 százalékos az a veszteség, amit a bankok önként be tudnak vállalni. „Ha ezen felül lenne, azt nagyon nehéz lenne önkéntes vállalásnak nevezni” – tette hozzá, utalva arra, hogy technikailag csak egy önkéntes adósságleírás nem számít rendezetlen államcsődnek. Úgy vélte, hogy még egy 50 százalékos adósságleírás sem oldaná meg a görög államadósság-problémát, ugyanis ahhoz, hogy a görög adósságot fenntartható módon lehessen csökkenteni, az ING szerint 80-100 százalékos veszteséget kellene bevállalniuk a bankoknak és a biztosítóknak, amelyek a görög államkötvények körülbelül egyharmadát tartják csak a kezükben.

Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke pénteken közleményben tudatta, hogy szerdára újabb euróövezeti csúcsot hívott össze azoknak a döntéseknek az elfogadására, amelyeket vasárnap még csak megvitatnak a tizenhét ország vezetői. A példátlan kétlépcsős csúcstalálkozónak az az oka, hogy az adósságválságra adandó átfogó válasz több kulcseleméről továbbra sincs megállapodás az euróövezet két tenorja, Németország és Franciaország között. Ráadásul a német alkotmánybíróság legutóbbi döntése óta Angela Merkel német kancellárnak a német parlament előzetes jóváhagyását kell kérnie, ellenkezőó esetben nem kap döntési mandátumot. Az elhúzódó német-francia vita miatt erre már nincs esély vasárnapig, így a német kormány döntésképtelensége (és persze a franciákkal fennálló nézeteltérések) miatt vasárnap az euróövezet nem lesz még abban a helyzetben, hogy előrukkoljon a befektetők által olyannyira várt farbával.

A gondokat tetézi, hogy Berlin és Párizs szinte minden kulcskérdésben súrlódik egymással. A magánszektor görög adósság fenntarthatóbbá tételét célzó fokozott bevonását és az 50 százalékos adósságleírást elsősorban Németország forszírozza, miközben bankjai nagyobb kitettsége miatt Franciaország ellenzi. A „haircut” nagyságának ismerete nélkül ugyanakkor nehéz megállapítani azt az összeget, amibe az európai bankok feltőkésítése kerül. Ezt is Berlin ambicionálja, miközben Párizs attól tart, hogy ha neki kell állami pénzből újratőkésíteni az EBA által végrehajtott legújabb stressz teszteken könnyűnek találtatott bankjait, akkor ez a „triple A”, vagyis a legmagasabb kategóriájú hitelbesorolásába kerül majd. a franciákon kívül csak öt eurózóna-tag rendelkezik ilyen kiváló hitelminősítéssel.

Párizs éppen ezért az átmeneti mentőalapra, az EFSF-re bízná a bankok feltőkésítését, amit viszont Berlin ellenez, amelynek a legtöbb állami garanciája (221 milliárd euró értékben) fekszik az eszközben. A franciák ráadásul az Európai Központi Bankon keresztül, az általa korlátlanul nyújtott likviditási hitelekkel növelnék az EFSF tűzerejét, ami ahhoz kell, hogy a befektetők végre elhiggyék, elegendő pénz van a rendszerben Olaszország, Spanyolország és a bankok megvédésére. Merkel kormánya azonban az EKB ilyenfajta atipikus szerepvállalásáról és az EFSF „bankosításáról” hallani sem akar. Részben azért, mert tart az inflációtól, részben pedig elvből sem támogatja, hogy az EKB hagyományos tevékenységi körétől ilyen messzire kalandozzon, és kétes ügyletekbe bonyolódjon, amit az adósságproblémákkal küzdő országok refinanszírozása jelent.

A németek ezért inkább azt a biztosítási rendszerű megoldást támogatják az EFSF tűzerejének megsokszorozására, aminek értelmében a nehéz helyzetben lévő országok által kibocsátott állampapírok 20-25 százalékára tőkegaranciát nyújtanának az euróövezet tagjai az EFSF-en kerül. Ez azonban az ING vezető közgazdásza szerint teljesen megváltoztatná az EFSF természetét és várhatóan a befektetőket sem győzné meg igazán. Véleménye szerint erre a legjobb módszer az Európai Központi Bank bevonása lenne. Olli Rehn, az EU gazdasági és pénzügyi biztosa ugyanakkor brüsszeli tudósítóknak, köztük a BruxInfo újságírójának nyilatkozva csütörtökön maga is elutasította a jegybank ilyenfajta szerepvállalását.