Ahol a gyermekek jogait semmibe veszik

A Latin-Amerikára jellemző nyomor melegágya a társadalmi devianciák kialakulásának. Hírforrások tucatjai számolnak be nap mint nap a térséget fenyegető erőszakról, a lakosságot rettegésben tartó bűnszervezetekről, egyvalamiről azonban kevés szó esik: a gyermekek jogairól. Az elmúlt egy-két évben egyre több kiskorú került az utcákra, ahol kéregető koldusként tengetik mindennapjaikat. Sajnálatos módon nem ez a legnagyobb probléma. A gond az, hogy ezek a kisgyermekek védelem híján bűnözők áldozataivá válnak, akik bányászati, mezőgazdasági vagy éppen pornográfiához kötődő munkákra kényszerítik őket.

A Casa Alianza – nemzetközi civil szervezet – jelentése szerint ez a folyamat komoly aggodalomra ad okot, hiszen rohamosan növekszik az áldozatok száma. Példának okáért 2010 januárjában “csak” 390 ezer gyermeket kényszerítettek munkára Honduras területén, ez a szám mára már félmillióra emelkedett. Szakértők a növekvő tendenciát a szegénységi ráta emelkedésével hozzák összefüggésbe. Mivel Latin-Amerikában általános jelenség a nyomor, nem meglepő, hogy több államával is képviselteti magát a világ 71 országa között, ahol kiemelkedő probléma az illegális gyermekfoglalkoztatás. Többek között Argentínában, Bolíviában, Brazíliában, Kolumbiában, Ecuadorban, El Salvadorban, Guatemalaban, Hondurasban és Peruban vannak legnagyobb veszélynek kitéve a kiskorúak.

Az elmúlt tizenkét hónapban elszaporodtak az ilyen jellegű bűncselekmények, íme néhány közülük, amelyek a legnagyobb port kavarták:

1. A szegények El Doradoja

A perui aranybányák tömegesen vonzzák magukhoz az illegális munkaerőt, köztük gyermekeket is, hiszen a kézműves aranybányászat igen jövedelmező vállalkozás, az ország éves bevételének egyötöde, mintegy 800 millió dollár innen származik. Családok ezrei menekülnek a bányászati településekre a szebb jövő reményében, hiszen így akár a minimálbér kétszeresét is megkereshetik kétkezi munkájukkal. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) négy régiót tart számon, ahol illegális bányászat folyik.

A probléma a környezetvédelmi károkon felül az, – gyakran ugyanis védett természeti területeket sújt az aranyláz – hogy ezeken a településeken virágzik az emberkereskedelem, a prostitúció. A legtöbb táborban bároknak álcázott bordélyokat üzemeltetnek, kiskorúak foglalkoztatásával. Az Andok vidéke az egyik legveszélyesebb terület, itt a hamis állásajánlatok és a rendőrség hiánya lehetővé teszik a védtelen tizenévesek kihasználását. A helyzet orvoslására a kormány elfogadott már néhány indítványt, melyek egyfelől tilalmi zónák létrehozásáról, másfelől a kisüzemi bányászat szabályozásáról határoznak. A törvények beiktatása ellen azonban hatalmas lobbitevékenységbe kezdett a perui Bányászati Szövetség, szerinte ugyanis a kormány a kisüzemi bányászok munkáját kívánta ellehetetleníteni. Amíg a két fél nem hajlandó kompromisszumra jutni, addig a gyermekek helyzete sem javul. Talán ezúttal az embereknek félre kellene tenniük a saját önös érdekeiket, és nem kellene akadályozniuk a kormány munkáját, hiszen így reménytelen az emberkereskedelem elleni küzdelme.

2. Gyermekek milliói a munkaerőpiacon

Mexikóban gyermekek millió próbálnak az utcán boldogulni, ahelyett, hogy az iskolapadban ülnének. A közel ötmillió munkavállaló kiskorú közül 600 ezer napszámosként dolgozik, mintegy másfél millió pedig egyáltalán nem kap fizetséget fáradozásaiért. Annak ellenére, hogy jogaikat különböző nemzetközi eszközök és egyezmények védik, a mexikói gyermekek többsége ki van téve a munkaerő-kizsákmányolás veszélyének. A mexikói Nemzeti Emberi Jogi Bizottság jelentéséből kiderül, hogy a mezőgazdaságban dolgozó gyermekeket számos káros hatás éri, például a mérgező növényvédő szerek- és a szélsőséges időjárás kedvezőtlen következményeit kell magukon viselniük. Az egészségügyi károsodás mellett a lelki fejlődésük is sérül, így egy torzult képet látnak a világról, ami később könnyedén deviáns viselkedéshez vezet.

3. Visszaszorítás jogi háttér nélkül?

Argentínában is hasonlóan komoly helyzettel kell szembenéznie a kormánynak, tavaly óta közel kétszeresére nőtt az emberkereskedelem mértéke, melynek negyedét a gyermekek foglalkoztatása teszi ki. Az argentín kormány hatékonyságát mutatja, hogy 2011-ben három hónap alatt hétszáz áldozatot menekítettek ki fogvatartóik karmaiból. Persze megfelelő jogi háttér nélkül, korlátozások hiányában mit sem érnek ezek a rajtaütések, továbbra is folytatódik ez az illegális gyakorlat. Az ENSZ is hasonló álláspontra jutott, felhívta Argentína figyelmét a korrupció visszaszorításának fontosságára, valamint az együttműködés elősegítésére a hasonló helyzettel küzdő országokkal, mint Bolívia és Paraguay.

4. Egyre nagyobb a felelősséget vállal a kormány

A pozitív eredmények sem maradhatnak el. Honduras kormánya példát statuált szomszédai számára, ugyanis a közelmúltban felmutatott együttműködése a magánszektorokkal, a civil szervekkel, valamint az ILO-val egy nemzetközi protokoll aláírásához vezetett. Ez a szerződés megfelelő jogi hátteret biztosít a gyermekkereskedelem felszámolásához, amely a fent említett eset alapján látható hatalmas méreteket ölt az országban.

A társadalmi felelősségvállalás hiánya

A kiszolgáltatott gyerekek helyzete nem csupán a hibás kormányzás, vagy törvényhozás eredménye. Az állampolgárok legalább annyit tehetnének az ügy érdekében – ha nem többet -, mint maga az állam.

A nagymértékű társadalmi összefogás, jótékonykodás ha felszámolni nem is tudná, de biztosan enyhítene ezen a tragikus állapoton. Az adományozást legkönnyebben az erre a célra alapított civil szervezeteken keresztül lehet megvalósítani, ilyen például a már említett Casa Alianza. A szervezet kampányokon keresztül mutatja be a legégetőbb problémákat és a szükséges intézkedéseket. Az embereknek mindössze annyit kellene tenni, hogy feliratkoznak egy hírlevélre, ahol a folyamatos tájékoztatásnak köszönhetően kiválaszthatnák azt az opciót, amellyel módjukban áll segítséget nyújtani. Itt az adománygyűjtés legkülönfélébb változatait hirdetik, általában különböző jótékonysági eseményeken. A pénzügyi segítségnyújtás legnépszerűbb formája jelenleg az online kereskedelmen keresztül valósul meg. Egyre elterjedtebb ugyanis a gyakorlat, mely szerint a kiskereskedők online áruházakkal szerződnek, ahol a vásárlások alkalmával előre meghatározott pénzösszeg kerül levonásra az utcagyerekek megsegítésére. Természetesen a pénzügyi- és ételadományokon kívül szívesen fogadják az önkénteseket, akik felvállalják a társadalmi problémák kezelését, egy jobb világot teremtve ezzel.

Vandlik Mária

Felkapott hírek

Friss hírek

Az autóipar élénkülése húzza a japán exportot

A pénzügyminisztérium előzetes kimutatása szerint Japán exportja 1980 áprilisa óta a legnagyobb mértékben, 49,6 százalékkal emelkedett éves bázison májusban. Az export nagy emelkedése részben az alacsony bázisértéknek, részben a világkereskedelmi forgalom növekedésének tulajdonítható.

Read More »

Vakcinatöbblet Romániában, alig jelentkeznek az oltásra

A 19,3 milliós lakosságú Romániában eddig 4 millió 580 ezer ember kapott legalább egy adag oltást, de a beoltottak száma már csak napi 15 ezerrel emelkedik, azaz a lakosság több mint 75%-a eddig nem kérte az oltást vagy jelenleg még nem oltható. 4 millió 245 ezernek pedig teljes a beoltottsága, azaz a lakosság több mint 75%-a eddig nem kérte az oltást.

Read More »