Gesztus vagy valóság? Magyar-szlovák találkozó Párkányban

Nemcsak két várost, hanem két országot és két népet összekötő jelképnek tartja az újjáépített Mária Valéria Duna-hidat a magyar és a szlovák külügyminiszter.  Mikulás Dzurinda és Martonyi János párkányi találkozójukon a magyar-szlovák gazdasági együttműködést, a közös energetikai, közlekedési és más infrastrukturális projektek fontosságát is méltatták. A miniszterek abból az alkalomból találkoztak, hogy tíz éve adták át a forgalomnak a szlovákiai Párkányt és Esztergomot összekötő, újjáépített Mária Valéria hidat – adta hírül az MTI.

A Mária Valéria híd újjáépítése az Orbán Viktor és Mikulás Dzurinda vezette akkori kormányok egyezménye alapján európai uniós anyagi segítséggel valósult meg. „Ez nemcsak magyar-szlovák, de egyben európai projekt is volt” – jelentette ki Martonyi a párkányi polgármesteri hivatal előtt elmondott ünnepi beszédében. Később a sajtóértekezleten aláhúzta: a jelképek nagyon fontosak, nem szabad őket lebecsülni.

„A híd átadása tíz éve a szabadság pillanata volt, bár még nem voltunk a schengeni térség tagjai, de akkor a hídon útlevél nélkül lehetett átkelni” – emlékeztetett Dzurinda, aki 2001-ben mint szlovák miniszterelnök Orbán Viktor akkori magyar miniszterelnökkel együtt nyitotta meg az európai uniós segítséggel újjáépített hidat. „Most azért is jöttünk össze, hogy kapcsolataink erősítése érdekében új munkára buzdítsuk magunkat, arra, hogy a közös projektek megvalósítása által a Duna mindkét oldalán jobb legyen az élet „ – szögezte le Dzurinda. Martonyi és Dzurinda felhívta a figyelmet arra: a két ország közösen azon igyekszik, hogy összekösse energetikai rendszereit és közlekedési infrastruktúráját. Dzurinda elmondta: néhány nap múlva megnyílik az első újjáépített Ipoly-híd a szlovák-magyar határon, s folynak az előkészületek egy új Duna-híd építésére Komáromnál.

A kapcsolat jelképe

„A lerombolt híd az elkülönülést, az újjáépített híd a kapcsolat jelképet jelenti” – hangoztatta a magyar diplomácia vezetője. Hangsúlyozta: a gazdasági kapcsolatok nagyon fontosak, de Magyarország számára az emberek közti kapcsolat a legfontosabb. „Ez azt jelenti, hogy egyetlen közösség vagyunk. Összekapcsolnak értékeink és érdekeink is, sorsközösségben élünk” – húzta alá Martonyi.

Dzurinda úgy fogalmazott, hogy „az anyagi hidakon kívül szellemi, kulturális hidakra is szükség van”. Példaként elmondta, hogy készül a közös történelmi olvasókönyv, amelyben fiatal magyar és szlovák történészek fejtik ki véleményüket egy-egy vitatott kérdésről. „Meg vagyok győződve arról, hogy sokkal jobban megértjük egymást, sokkal jobbak a politikai és az emberek közötti kapcsolatok is, mint korábban” – vélekedett a magyar miniszter. Hozzátette: vitáinkat párbeszéddel kell megoldani.

A gazdasági témák domináltak

A két miniszter a magyar-szlovák gazdasági együttműködést, a közös energetikai, közlekedési és más infrastrukturális projektek fontosságát méltatta. „Jól tettük, hogy tíz évvel ezelőtt legyőztük az előítéleteket. Jót tettünk az emberekkel. Akinek szeme van, látja, hogy a régió ennek a bátor beruházásnak köszönhetően felélénkült. Volt erőnk új hidakat építeni, anyagi hidakat, de szellemieket és kulturálisakat is. Most pedig sok közös, megvalósítás alatt álló projektünk van” – fejtette ki Dzurinda.

Martonyi azt mondta: a magyar-szlovák együttműködés bilaterális szempontból, de a visegrádi csoport, valamint az Európai Unió szempontjából is nagyon fontos. „Hogy továbblépjünk, fontos feladataink vannak az EU-n belüli együttműködés terén is. Meg kell védenünk a kohéziós és a mezőgazdasági politikát. Meg kell győznünk az EU-t, hogy Közép-Európában olyan nemzetek élnek, amelyek képesek megegyezni. Hangunk egyre erősebb, s szükség van arra, hogy egyre komolyabban vegyenek bennünket” – húzta alá Martonyi.

További együttműködés

Dzurinda felsorolta a legfontosabb közös beruházásokat és terveket is. Közéjük tartozik a Kassa-Miskolc autópálya-összeköttetés megteremtése, a Zólyom-Ipolyság-Budapest gyorsforgalmi út felépítése, illetve Pozsony összekapcsolása a magyar autópálya-rendszerrel.

„Meg kell említeni, hogy október 11-én ünnepélyesen elkészül az első felújított Ipoly-híd a szlovákiai Rárós és Ráróspuszta között. Az év végéig még egy újabb Ipoly-híd készül el. Átfogó felújításon megy át a komáromi Duna-híd, már készül a projektdokumentáció” – fejtette ki a szlovák miniszter. Mindkét fél fontosnak nevezte a magyar-szlovák energetikai rendszer összekötését is.

Martonyi és Dzurinda a Mária Valéria híd közepén, a magyar-szlovák országhatáron találkozott, majd közösen megtekintette a Danubius Fluvius Pictorum című kiállítást. A híd korlátjaira szerelt kiállítás az egykori hidat, Párkányt, Esztergomot s természetesen a Dunát megörökítő képekből készült. Találkozójuk végén a külügyminiszterek közös sétát tettek a Párkányban immár 465. alkalommal megrendezett Simon-Júda napi vásárban.

Előrelépés történt?

A külügyminiszteri találkozóval kapcsolatos legfontosabb kérdés azonban továbbra is az, hogy hozott-e elmozdulást a magyar-szlovák viszonyban. A két külügyminiszter tavaly szeptemberi budapesti találkozóján úgy tűnt, a kapcsolatok jó irányba mozdultak el. A két külügyi vezető akkor egy „korai figyelmeztető rendszer” kiépítéséről döntött, amely megakadályozza majd a két ország közötti konfliktusok kialakulását. A rendszer sikertelenségére azóta több nézeteltérés is rámutatott. Többek között az a tény, hogy a szlovák és magyar félnek a mai napig nem sikerült megegyeznie  a kettős állampolgárság kérdéséről, s a Fico-kormány idején elfogadott szlovák állampolgársági törvény továbbra is hatályban van.

A mostani – immáron harmadik – külügyminiszteri találkozó jó alkalmat szolgáltatott (volna) a konfliktusok tisztázására. Ennek ellenére leginkább gazdasági kérdések kerültek szóba. „Nagyon kedélyes, baráti hangulatban, a sorsközösség, a visegrádi négyek munkájának és az uniós együttműködésnek a hangsúlyozásával telt el ma délelőtt a szlovák és a magyar külügyminiszter párkányi találkozója. Viszont volt egy szépséghibája, nevezetesen, hogy a sajtótájékoztató nyúlfarknyi volt, a kettős állampolgárság és a nyelvtörtvény ügye pedig végképp nem került szóba, mert ezeket a kérdéseket a média fel se tehette az időhiány miatt” – írja parameter.sk