Tanári intő a mexikói drogbandáknak

Acapulco tanárai megelégelték azt, hogy a térségben egyre inkább elharapódzó zsarolási hullám már az iskoláikba is begyűrűzött. Ahelyett, hogy védelmi pénzt fizetnének a bandáknak, széles körű tüntetéssorozatba kezdtek a közbiztonságot követelve. Eredményesek tudnak lenni ezzel, és sarokba tudják szorítani a lefejezett drogbandákat, vagy csak a társadalmi feszültségeket növelik még jobban? A kérdésre adott választól immár nem csak a mostani felnőtt, de az ez után felnövő még fiatal generációk jövője is múlhat.

Egy névtelenül az iskolai hivatalnokokhoz eljuttatott telefonhívás, fénymásolt papíron lévő üzenetek és magára az iskolára kifüggesztett transzparensek hívják fel az oktatásban dolgozók figyelmét a drogbandák jelenlétére. Követelésük ugyanaz: október 1-ig a tanárok adják át fizetésük felét a bandáknak, amolyan védelmi pénz gyanánt. Ha ezt nem tennék, úgy az életüket kockáztatják, indokolják ezt a bevett módszerrel a bandák.

A zsarolás egyre inkább kezd elharapódzni Mexikóban, 2004 óta megháromszorozódott a számuk. Pár elemző szerint ez a kormányzat drogellenes intézkedéseinek egyik nem várt következménye. Úgy vélik, hogy az egyes vezetőiktől megfosztott és így lefejezett bandák alacsonyabb rendű tagjai folytatják az erőszakot a maguk sajátságos módján. Ez a gyakorlatban ugyan még mindig nagyságrendekkel „jobb”, mintha fényes nappal kezdenének el lövöldözni egy-egy városban, mégis azt eredményezte, hogy a nyári szünet végével beköszöntő tanév elindulása óta több száz iskola kényszerült arra, hogy ideiglenesen bezárja kapuit.

„Ez nem a pénzről szól, hanem életről és halálról” – mondta Alejandro Estrada, egy általános iskolai tanár, aki maga is részt vett az acapulcói tanárok tengerparti sétányon szervezett felvonulásának. „Ha nem fizetsz, meghalsz” – foglalta össze tömören és velősen a lényeget. És fizetnie mindenkinek kell, a városoktól elkezdve a hegyi régiókon át az egyszerű kis falvakig mindenkinek: az orvosoknak, a taxisofőröknek és a helyi boltosoknak. „Minden héten eljönnek és te pedig csak fizetsz, mert nem tudhatod, hogy mi következik” – nyilatkozta egy virágárus Acapulco Emiliano Zapata negyedében, ahol bezárt üzletek és lelakatolt iskolák tanúsítják a félelmet. „Mindenki azt hiszi ezekben a napokban, hogy bérgyilkos” – tette hozzá, névtelenül. Fél ugyanis attól, hogy megtalálják, és akkor retorziót szenvedne el.

A megalkuvó és csendben behódoló magatartástól merőben eltérő megoldást választottak a tanárok, akik tetterős egyesületbe szerveződtek, amely könnyen óriási tiltakozó akciókat szervezhet. Az elmúlt hónap óta a tiltakozások átterjedtek azokra az iskolák dolgozóira is, amelyek már bezártak, így egyre több oktatási intézmény vállal szolidaritást a mozgalommal. „Mindannyian félünk. Célpontok vagyunk, mert van fizetésünk ” – mondta a magát csak Noéminak nevező középiskolai rajztanár.

A zsarolás a múlt hónapban öltött különösen kegyetlen formát, amikor a magukat a Los Zetas kartell embereinek valló elkövetők felgyújtottak egy kaszinót az észak-mexikói Monterrey városában, megölve ezzel 52 embert. A kormányzat szerint a kaszinó tulajdonosai akkor kerültek bajba, amikor a Zetas megemelte a követelt védelmi pénzt.

Öt éve, amikor az újonnan megválasztott mexikói elnök, Felipe Calderón meghirdette a drogkartellek elleni hadjáratát, a kormányzat arra fókuszált, hogy az egyes bandák vezetőire csapjon le, illetve a hadsereget is bevetve el tudja érni és alkalmazni tudja a „divide et impera” elvét. Ennek következményét azonban nem láthatták előre. Teljes joggal úgy gondolták, hogy a bandák ezután meggyengülnek, és egyre kevésbé lesznek veszélyesek. Ehelyett azonban a bandavezérek kiiktatásával (akik tudták, hogyan szervezzék meg a drogkereskedelmet és annak útvonalait) a kartellek új pénzszerzési lehetőség után néztek, aminek a zsarolás a leginkább kockázatmentes alternatívája.

„Három vagy négy ember, magát a Zetas tagjainak nevezve, követi el a zsarolást” – mondta Guillermo Zepeda, a Guadalajarai Jezsuita Egyetem biztonsági szakértője. Jalisco államban, ahonnan származik, a boltosok a magyar történelemből is jól ismert passzív rezisztencia elvét alkalmazzák: inkább bezárták az üzleteiket ahelyett, hogy védelmi pénzt kelljen fizetniük. Inkább szorítkoznak az Egyesült Államokban dolgozó hozzátartozóik hazaküldött fizetésére, mintsem hogy behódoljanak a bandáknak.

A zsarolás viszont nem csak Mexikó egy-egy többé-kevésbé jól körülhatárolható részén ütötte fel a fejét, hanem azokon a területeken is, amelyek relatíve messze fekszenek a drogháború színtereitől, vette észre Eduardo Guerrero, a Lantia Consultores nevű mexikóvárosi cég biztonsági elemzője. „A zsarolás a legjobb üzlet a drogkereskedelem után. Ha kellően agresszív vagy, állandó bevételre tehetsz szert” – nyilatozta most szeptemberben megjelent tanulmányában. Így persze a zsarolás nagyobb erőszakhullámot okozhat, mint a drogkereskedelem maga. Ugyanis amíg a kereskedelem általában kartell a kartell elleni harc képében manifesztálódik (természetesen erőteljes kormányzati ellentámadás mellett), addig a zsarolás a hétköznapi embert érinti sokkal nagyobb mértékben. Ez a tendencia pedig könnyen társadalmi haragba, ami éppen elég ok arra, hogy például a Sinaloa-kartell beszüntesse az „üzlet” ezen formáját. De ehhez hasonló, csak a Sinaloa-esetnél népszerűbb az Új Emberek nevű csoport fellépése, akik nyíltak szembeszálltak a Los Zetas-sal. Ők 35 halottat helyeztek el egy főúton, közel Veracruz kikötővárosához a keddi nap folyamán egy felirattal. A Zetas-tagoknak tulajdonított emberek holttestei melletti felirat így szól: „Veracruz népe, ne hagyjátok magatokat zsarolni! Ne fizessetek több kvótát!”

A hivatalos jelentés ennek ellenére azt mondja, hogy a 2004 óta megháromszorozódott esetek csak az egész problémakör egy részét fedik le. A México Evalúa nevű elemzői csoport szerint az esetek legalább 80 százaléka nem is derül ki, sőt, néhány államban még csak nem is törekszenek ezen zsarolási esetek feltárására.

A Csendes-óceán partján fekvő kikötőváros, Acapulco kettős veszéllyel néz szembe: egyfelől a kisebb csoportokra szakadt kartellek szüntelen egymás elleni bosszúhadjáratával, másfelől a hétköznapi emberek elleni terrorizálással. Ennek eredményeként a szervezett bűnözéssel összefüggésbe hozható gyilkosságok száma megnyolcszorozódott az utóbbi két évben. Különösen azt követően ugrott meg a gyilkosságok száma, hogy a rendőrség letartóztatta Édgar Valdez Villarealt, az amerikai születésű, csak „Barbie” néven ismert bandavezért, aki Acapulcót saját főhadiszállásaként kezelte. „Az erőszakot nagyon nehéz megállítani, ha már átlépett egy határt” – jegyzi meg a már fentebb idézett Eduardo Guerrero.Az állami hivatalnokok próbálták jelentéktelenként kezelni az iskolabezárásokat, de miután múlt hét kedden körülbelül 7000 tanár kezdett átfogó tüntetésbe, Guerrero szövetségi állam kormányzója, Ángel Aguirre pár nap múlva találkozott a tanárokkal. Új biztonsági intézkedéseket ígért: több járőrt, és az iskolákba telepített vészhívó gombokat, videokamerákat és telefonokat. A tanárok az ígéret határása megígérték, hogy amint kellő biztonságban érzik magukat illetve a rájuk bízott osztályokat, úgy újra felveszik a munkát és folytatódhat a tanítás.

Néhány bűnöző kartell eleve nem is próbálkozik meg olyan politikai érdekérvényesítő erővel rendelkező csoportok megtámadásával, mint amilyenek a tanárok. Raúl Benítez, a Mexikói Nemzeti Autonóm Egyetem (UNAM) biztonsági specialistája szerint a tanárok zsarolása kockázatos, mivel nagy társadalmi felháborodás kíséri. „Ez csak egy hülyeség” – mondta. Ennek ellenére a tanárok között szinte mindenki hallott már emberrablásról, kocsilopásról vagy erőszakos utcai rablótámadásról. Ilyen eset volt a La Patria es Primero (A Haza az Első) nevű általános iskolában az, amikor három ember, magát szülőnek álcázva besétált az iskolába, ahol fegyvert fogtak a tanárokra és pénzt, iskolai dokumentumokat, valamint egy laptopot vittek el. A magát csak Ricardónak nevező egyik tanár elmondása szerint az iskolai bérekért felelős egyik alkalmazott kapott egy üzenetet, amely azt követelte tőle, hogy adja át a tanárok fizetési jegyzékét, majd hagyja el a várost. „Lehet, hogy ez csak gyermekcsíny, de terjeszti a zavarodottságot a népességen belül” – nyilatkozta.

Nagyon úgy tűnik tehát, hogy Mexikó egy könnyen nem fog tudni megszabadulni attól az erőszakhullámtól, amely már évek óta mérgezi és uralja az ország egyes területeit és az ott élő emberek mindennapjait. Nem lehet kibújni alóla, bárkit könnyen utolérhet a drogbandák hosszúra nyúlt karja. A zsarolás, a drogkereskedelem már eddig is túl sok megfélemlített és kiszolgáltatott ember életében játszott és játszik döntő szerepet. Olyan össznemzeti problémáról van tehát szó, amely mára meghatározta a mexikói politikát, és amelyről nem lehet nem tudomást venni. A kérdés az, hogy mikor érhet véget ez a néha szinte háborús állapot, amely például Észak-Mexikó városait a világ legveszélyesebb helyeivé teszi? Sikerül-e az ezt követő mexikói kormányoknak végre úrrá lenniük a helyzeten és visszaszorítaniuk a bandákat? Akkor, amikor már az iskolákban is megjelent az erőszak, sok millió mexikói remél erre a két kérdésre igenlő választ, nemcsak saját maga, de gyermekei érdekében is.

Tomik Ádám

Felkapott hírek

Friss hírek

Négy hétre lezárják Szingapúrt

Szingapúr a világ egyik legkevésbé fertőzött országa, a koronavírus-járvány első hulláma óta nem volt érzékelhető növekedés az esetszámokban, a napi új fertőzöttek száma utoljára tavaly szeptemberben járt napi 50 felett és eddig összesen 31-en haltak meg a betegségben az 5,89 millió lakossal rendelkező országban.

Read More »

Piaci körkép: eltűnt az infláció miatti aggodalom

A DAX egy masszív fordulatot mutatott be tegnap, az index a délelőtt folyamán közel 2%-os mínuszban is járt, de vissza tudott kapaszkodni és zárásra már 1% körüli nyereséget ért el. A Volkswagen bejelentette, hogy áprilisban csoportszinten 75,2%-kal nőtt az autóátadások száma a tavalyi évhez képest.

Read More »