Zajlik az élet Szíriában: újabb szankciók és véresebb zavargások

Az Európai Unió és az Egyesült Államok által az országra kirótt szankciók jelentősen beszűkítették Szíria gazdasági és politikai mozgásterét. A nyersolajexport visszaesett, a hiányzó bevételek megnehezítik az elnök, Bashar al-Assad helyzetét, ráadásul az egykori „kebelbarát”, Törökország is újabb szankciócsomagot tervez. Mindeközben az ENSZ-ben nincs egységes álláspont, Kína és Oroszország hajthatatlan, ellenzik a keményebb fellépést és beavatkozást.

Úgy tűnik, a nemzetközi közösség egyre kevésbé hisz abban, hogy „szép szóval” változásokat érhet el a szír vezetés politikájában. Habár konszenzus hiányában még nem létezik egységes nemzetközi fellépés az ENSZ keretein belül, az Európai Unió és az Egyesült Államok már bevetette a saját „fegyvereit”. Az országra kirótt gazdasági szankciók egyelőre nem érték el a kívánt eredményt, azonban az olajembargó súlyosan érintette az állam gazdasági helyzetét, ugyanis legfontosabb üzleti partnere az intézkedés bevezetéséig az Európai Unió államai voltak.

Habár az ország átlagosan csak százezer hordó nyersolajat exportált naponta, a politikai zavargások sújtotta Szíriának ez mégis fontos bevételi forrás. A rezsimnek tehát új vásárlók után kell néznie, különben a hiányzó bevételek még nagyobb károkat okoznak, ezáltal tovább növelheti a társadalmi elégedetlenséget. A vezetés szorult helyzetében felkérte a Szíriában működő külföldi olajkitermelő vállalatokat, hogy csökkentsék a termelésüket, mert az ország tárolókapacitása véges. Több vállalat a szankciók értelmében le is állította termelését, Jelenleg nem reális, hogy ázsiai országok lendítenék fel az exportot, a világgazdaság növekedési üteme lelassult és valószínűleg a következő hónapban Líbia is újra a piacon lesz. A vélemények megoszlanak, egyes szakértők szerint nem kritikus a helyzet, ismét akad majd kereslet a szír olajra, igaz, hogy alacsonyabb áron tudja majd kínálni az ország. Ayham Kamel, az Eurasia Group vezető londoni gazdasági-politikai kockázatelemző és tanácsadó csoport egyik munkatársa szerint egy indiai vállalatot már meg is kerestek üzletkötés céljából, írja a New York Times.

A változás hiánya egyre sürgetőbbé teszi egy egységes vélemény kialakítását az ENSZ-en belül. A Biztonsági Tanács három európai állama, Nagy-Britannia, Franciaország és Portugália az Egyesült Államok támogatását élvezve múlt hónapban egy határozattervezetet próbált keresztülvinni a szervezetben, mely azonnali intézkedést javasolt volna, azonban Oroszország és Kína jelezte, hogy meg fogja vétózni a tervezetet, ha szavazásra kerül a sor. Több feltörekvő állam is a beavatkozás ellen van, például India, Dél-afrikai Köztársaság és Brazília. Azóta a kezdeményező négy állam finomított a tervezet szövegén, ezek szerint csak abban az esetben kerülne sor újabb intézkedésekre, ha nem változna a helyzet Szíriában és a véres összecsapások folytatódnak. A határozat sorsa még kérdéses, egyesek egy olyan mértékű beavatkozástól tartanak, mint amit Líbiában tapasztalhattunk; félő, hogy a lépéssel egy sokkal súlyosabb válságot idézne elő a nemzetközi közösség.

Szíria egykori szövetségese, Törökország a napokban újabb intézkedések bevezetésére készül az ország ellen, miután a miniszterelnök, Recep Tayyip Erdogan meglátogatja a határ menti menekülttáborokat, amelyekben több, mint hétezer szír keresett menedéket az erőszak elől. A török vezetés Közel-Kelet politikája 180 fokos politikai fordulatot vett az utóbbi időben, több nyilatkozatban is nyíltan elítélte a szír rezsim magatartását. Még nem került napvilágra, hogy pontosan milyen szankciókra készül Törökország, egyes források szerint a büntetőintézkedések érintik majd a bank- és energiaszektort. Az ország most a Közel-Kelet „jó tanulója”, a szír rezsimmel való kenyértörés mellett múlt héten beleegyezett egy NATO-radarközpont területén történő kialakításába is.