Chile: gazdasági növekedés emelkedő inflációval

Chile a fejlődő országok csoportjának tagjaként azon kevesek egyike, mely még a recesszió idején is képes gazdasági növekedést felmutatni. Az augusztusban mért infláció azonban akadályozhatja ezt a folyamatot. José de Gregorio, a chilei Központi Bank elnöke bizakodó, szerinte az árszínvonal növekedésének mértéke még a normális tartományban mozog, így nem változtatnak drasztikusan a bank által tervezett intézkedéseken. Valóban ennyire biztató a jövőkép és nincs olyan tényező, amely beárnyékolhatja gazdaságuk virágzását?

Szeptember elején a chilei Központi Bank módosította a 2011-2012. évi hazai GDP-re vonatkozó előrejelzéseit, s most 6,25-6,75 százalékos növekedést irányoznak elő, ami bár kevesebbet mutat, mint az előző becsléseik, ugyanakkor a gazdasági lassulás mértékéhez viszonyítva ez az érték is jelentős növekedést eredményezne.

A chilei jegybank monetáris politikáról szóló jelentése szerint a GDP 2012-ben viszont a korábbi 4,25 helyett 5.25%-kal fog nőni. Számításaik szerint azonban a belföldi kereslet 9,1 százalékos idei értéke a felére fog mérséklődni jövőre. A külkereskedelmi mérleg pedig továbbra is többletet fog mutatni.

Az inflációt tekintve egy pozitív jövő képe rajzolódik ki a chilei Központi Bank elemzéséből. A négy százalékos inflációt 3,3%-ra kívánják visszaszorítani, melyet az alapkamat növelése, valamint egy külső tényező, a fokozatosan lassuló gazdasági tevékenységek összessége eredményezhet.

Nem sokkal azonban az előrejelzések nyilvánosságra hozatalát követően, 0,2 százalékkal nagyobb inflációt regisztráltak a tervezettnél augusztus hónapra vonatkozóan. Az utóbbi 12 hónap összesített adatai alapján 3,2%-os inflációval számolnak, melynek jelentős hányadát, 2,5%-ot az utóbbi nyolc hónap alatt értek el. Ettől függetlenül nem változtatnak korábbi terveiken, jelentette ki José de Gregorio, a chilei Központi Bank elnöke.

Az infláció folyamatos emelkedése miatt a fogyasztói árindex augusztusban 105.00 pontot mutatott, amely az élelmiszer- és gyógyszeripari valamint a ruházati termékek árának emelkedését vonta maga után. A Nemzeti Statisztikai Intézet (INE) valamint a Reuters elemzői további emelkedést várnak, amely az említett termékcsoportok árának 0,5-1,6%-os növekedésével jár a közeljövőben.

Nem szabad megfeledkezni a legfontosabb exporttermékről sem, a rézről. Várható kereskedelmi árának csökkenése aggodalomra adhat okot. A CEPAL legutóbbi jelentése szerint ugyanis a Latin-amerikai és a Karib-térség exportkereskedelmének 87%-a az ázsiai piacra korlátozódik, elsősorban Kínára. Az El Nuevo Herald című lap egyik elemzése szerint ez a gyümölcsöző kereskedelem hamarosan véget érhet, mert az ázsiai óriás elsősorban kizárólag nyersanyagtermékeket vásárol, míg a latin-amerikai országok célja, hogy kivitelükben növeljék a feldolgozott és késztermékek arányát. A közvélemény negatív véleménye ellenére a kínai együttműködés eddig kedvező az ország gazdaságára nézve, hiszen többek között ennek köszönheti Chile, hogy a recesszió idején is képes gazdasági növekedést produkálni.

Aggasztó viszont, hogy Egyesült Államok és a latin-amerikai országok közötti, utóbbiak javára billenő kereskedelmi többlet csökkenést mutat, átlagosan 39%-osat, csupán Mexikó, Kolumbia és Venezuela esetében nőtt a többlet.

Megoldást jelentene, ha egyrészt az ázsiai partnerrel diverzifikáltabb együttműködést tudnának kialakítani a termékek szélesebb palettáján, másfelől pedig ha az USA-val kialakított partnerség felélénkítésén dolgoznának. Utóbbi megvalósítása akadályba ütközhet, amennyiben a Központi Bank a dollár helyett kínai valutába fekteti tartalékait, első számú valutaként. A lehetőségek adottak a művelet végrehajtására, egy versenyképesebb és változatosabb portfólió létrehozására – nyilatkozta De Gregorio. Amennyiben terveik mégsem a megfelelő ütemben teljesülnének, a Latin-amerikai Integrációs Társulásban (Aladi) való aktív részvétel megoldást jelenthet, hiszen az Efe elemzései szerint a térségben lebonyolított kereskedelem 26%-os növekedést mutat.

Bár Chile nincs a társulás nagyobb nyertesei között (Peru, Ecuador, Kolumbia, Mexikó), jelentős kereskedelmet folytat a rohamosan fejlődő Brazíliával, mely előnyös az ország gazdaságának. A lehetőségek tehát adottak, Chilén múlik, melyik utat, illetve partnert választja a jövőben.