Magas rangú kenyai vezetők a Nemzetközi Büntetőbíróság előtt

A Nemzetközi Büntetőbíróság visszautasította a kenyai kormány indítványát, amelyben azt kérték, hogy a törvényszék szüntesse meg azt a büntetőeljárást, amelyet hat magas rangú kenyai vezető ellen indított a 2008-as zavargásokkal kapcsolatban.

A Nemzetközi Büntetőbíróság (International Criminal Court – ICC) tovább folytatja a 2010 decemberében indított eljárást az ellen a hat magas rangú kenyai vezető ellen, akiknek valószínűleg nagy szerepe volt a 2007-es elnökválasztás utáni zavargások elfajulásában. A gyanúsítottak között van a miniszterelnök-helyettes, két volt miniszter, egy rendőrségi vezető és két befolyásos üzletember, akiket gyilkossággal, a lakosság megfélemlítésével, üldöztetésével és deportálásával gyanúsítanak. A kérés visszautasítása elég kellemetlen a kenyai kormánynak, mivel az eljárás alá vont személyek mindegyike erős szövetségese Mwai Kibaki elnöknek vagy miniszterelnökének, Raila Odingának, így egy jövőbeli marasztaló ítélet erősen befolyásolhatja a jelenlegi kormányzat megítélését.

A hágai bíróság döntése jelzés lehet arra nézve, hogy a testület nem feltétlenül bízik abban, hogy a gyanúsítottak ügyét hazájukban pártatlanul bírálnák el. Luis Moreno-Ocampo, az ICC főügyésze jelezte, hogy a hágai eljárás megindítására is azért került sor a múlt év decemberében, mert Kenyában nagyon nehézkesen ment a bűnösök felelősségre vonása. A főügyész hozzátette, hogy a hat gyanúsított vélhetőleg olyan súlyos emberiesség elleni bűncselekményeket követett el, amelyek az egész emberiségre nézve veszélyesek, így sorsukról Hágában kell dönteni. Az ügy még a nyomozati szakaszban van, folyamatosan zajlik az érintettek kihallgatása, valószínűleg az év végén születhet döntés arról, hogy vádat emelnek-e a hat gyanúsított ellen.

Szorul a hurok

A gyanúsítottak közül egyértelműen William Ruto egykori oktatási miniszter és Henry Kosgey volt iparügyi miniszter van a legnehezebb helyzetben. A gyanú szerint a 2007-es elnökválasztás után pénzt ajánlottak fel az embereknek azért, hogy támadják meg a jelenlegi elnök, Mwai Kibaki támogatóit. A szükséges fegyvereken kívül olyan térképekkel is ellátták embereiket, amelyeken pontosan be volt jelölve a Kibaki-szimpatizánsok lakóhelye.

Az ügyészek szerint Ruto és Kosgey már 2006 óta folyamatosan azon munkálkodtak, hogy az ország nyugati részéből kiűzzék a Kikuyu törzs tagjait (Kibaki elnök is kikuyu), így szerezve meg a helyi szavazatok többségét. Tanúvallomások szerint még az is előfordult, hogy Ruto pénzt és földet ajánlott fel egy kikuyu megöléséért cserébe. A két politikus melett egy népszerű rádiós műsorvezetőt, Joshua Arap Sangot is azzal gyanúsítják, hogy részt vett a kikuyuk üldöztetésében, mert rádióműsorán keresztül bíztatta a Kalenjin törzs tagjait, hogy üldözzék el a rivális kikuyukat. A három főgyanúsított természetesen tagadja az ügyészek állításait.

Súlyos következmények

Az a döntés, miszerint a Nemzetközi Büntetőbíróság vádat emel a gyanúsítottak ellen, avagy sem, mindenképp hatalmas hatással lesz a kenyai belpolitikára, ugyanis 2012-ben elnökválasztás lesz az országban. A gyanúsítottak közül ketten (William Ruto és Uhuru Kenyatta) már jelezték, hogy versenybe kívánnak szállni az elnöki székért. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy Uhuru Kenyatta az ország első elnökének, Jomo Kenyattának a fia, így minden bizonnyal esélyes jelölt lehetne a jövő évi választásokon.

Mi lesz jövőre?

A jelöltek személyén kívül még sok zűrzavar van a jövő évi választásokkal kapcsolatban, ugyanis nem lehet tudni pontosan, hogy Kenya mikor is választ elnököt. Az ország új alkotmányát és a választási törvényt is sokféleképpen értelmezik, így még az is előfordulhat, hogy 2013 elejére fognak átcsúszni a választások. Sok kenyai attól fél, hogy a 2007/2008-as zavargások esetleg újból fellángolhatnak.

Kenyában a 2007 decemberében tartott elnökválasztás után törtek ki zavargások, mivel az ellenzék nem ismerte el az elnök győzelmét. Az összecsapásokban több, mint 1200 ember meghalt, 3500-an megsérültek és mintegy félmillióan kényszerültek elhagyni lakóhelyüket. A zavargásoknak Kofi Annan közvetítésével sikerült véget vetni 2008-ban. Az akkori megállapodás szerint Mwai Kibaki lett az ország elnöke, míg Raila Odinga megkapta a miniszterelnöki posztot. Az egyezség része volt az is, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság vizsgálatot indíthat, hogy felderítse a zavargások során elkövetett esetleges háborús bűnöket és felelősségre vonja azok elkövetőit.