„Magyarországnak nagy lehetőséget jelenthet az atomenergia”

Nem sok olyan vállalat van a világon, amely olyan specifikus atomipari szegmenssel foglalkozik, mint urándúsítás és az atomerőművek fűtőanyagának előállítása. A kevesek egyike az orosz TVEL atomipari vállalat, amely jelenleg a világ ezen piacának a 17 százalékát birtokolja. Több mint 16 ezer embert foglalkoztat és évi 1,4 milliárd eurós forgalmával meghatározó pozíciót tölt be. TVEL állítja elő többek között a magyar Paksi Atomerőmű számára is a fűtőanyagokat. Egy 1994-ben aláírt kormányközi szerződés értelmében ráadásul Paks jelenleg működő blokkjainak a teljes élettartalma alatt orosz üzemanyagot fognak használni.

A TVEL 1996-ban alakult, miután az orosz állami atomipari vállalatot, a Roszatomot teljeskörűen átalakították, és különböző egységekre bontották. A 275 ezer embert foglalkoztató Roszatom a világ legnagyobb vállalatai közé tartozik, egységei közé tartozik többek között az Atomflot, amely az orosz haditengerészet atom-tengeralattjáróit kezeli, vagy az Atomsztrojexport, amely az orosz típusú atomerőművek külföldi megépítését végzi. Ez az vállalat végezné a paksi bővítést is, amennyiben az oroszok nyernék meg a tendert. A TVEL a Roszatomon belüli Atomenergoprom részét képzi – tulajdonképpen ez a vállalat foglalkozik az orosz atomenergia fogyasztói szegmenseivel. Az Atomenergoprom ebben a formájában 2007-ben alakult, 89 különböző atomipari vállalatot tömörítve magába.

A TVEL jelenleg a világ 15 országában van jelen – többek között Csehországban, Szlovákiában, Bulgáriában, Magyarországon, Ukrajnában, Litvániában, Finnországban, Örményországban, Kínában, Indiában, Németországban, Svájcban és Hollandiában. A világ minden hatodik atomreaktora TVEL fűtőanyagokból dolgozik.

A TVEL idén ünnepli a 15 éves születésnapját, és ebből az alkalomból egy nagyszabású orosz balettelőadást hozott Magyarországra. Ennek kapcsán találkoztunk a TVEL kommunikációs igazgatójával, Ivan Dibovval. Beszélgetésünk középpontjában az atomenergia jelenlegi helyzete állt – tekintettel arra, hogy a fukusimai katasztrófa következtében jelentősen átalakult a piac – de szóba került a TVEL magyarországi tevékenysége és a Paksi Atomerőmű bővítése is.

– Milyen a helyzet most az atomenergia piacán? Hogyan hatottak Önökre a fukusimai baleset következményei, illetve tükröződött-e a katasztrófa a teljesítményükön?

– A TVEL nem csak kizárólag nukleáris fűtőanyagok gyártásával foglalkozik, ezen kívül vannak más gyáraink is, amelyek urándúsítással foglalkoznak. Ezeket a dúsítási szolgáltatásokat különböző országoknak adjuk el – többek között Japánnak is. Tulajdonképpen mondhatjuk azt, hogy a Japánban bekövetkezett helyzet miatt a világpiac némileg megváltozott. Arra számítunk, hogy lesz némi keresletcsökkenés, leginkább az urándúsítás területén.

– Ez egy átmeneti keresletcsökkenés lesz, vagy állandósulni fog a trend?

– Úgy véljük, hogy határozott keresletcsökkenés lesz. Azonban volt egy fórum Moszkvában a fukusimai baleset után – az Atomexpo – amiből arra lehet következtetni, hogy azok az országok, amelyek azelőtt is aktívan fejlesztették az atomenergiát, a továbbiakban sem adják fel nukleáris fejlesztéseiket. Azok az országok kértek inkább gondolkodási időt, amelyek amúgy is a küszöbön álltak: fejlesszék-e az atomenergiát vagy sem. Plusz időt kértek, hogy mindent mérlegeljenek és átgondoljanak. Vannak persze olyan országok is, amelyek már régóta bejelentették, hogy fokozatosan leállnak az atomenergiával – mint például a Németország. Fukusima után ők még inkább megerősítették ezen terveiket. Tökéletesen tisztában vagyunk azzal, hogy jelenleg az atomenergiának nincs alternatívája. Úgy véljük, átmeneti gondolkodás után ezek az országok megértik majd, hogy vannak olyan technológiák, amelyekkel meg lehet akadályozni a baleseteket, és hatásos, biztonságos munkát lehet velük folytatni egy atomerőműben. Nem szabad megfeledkezni a szén-dioxid kibocsátásról sem, amely az atomenergia részarányának csökkenése után egyre magasabbra fog nőni. Sok országnak egyszerűen nincs mivel helyettesíteni az atomenergiát. Például Franciaországban, ahol az energia 80 százalékát az atomerőművek adják, még Fukusima után is nagy a bizalom az atomenergia iránt. Ez azért van, mert a franciák tisztában vannak azzal, hogy ezek a projektek biztonságosan működnek, és az ország az atomenergia révén él meg.

Ugyanez a helyzet Oroszországgal, ahol speciális stressz-teszteket végeztünk az összes atomerőművünkben ,  és ezek a tesztek kimutatták, hogy az összes atomerőművünk biztonságosan működik, jó hatásfokkal, és a konzervatívabb orosz munkarend csak még biztonságosabbá teszi őket. Nyugaton más a hozzáállás: ott az atomerőműveket akárhol felépítik, és a technológiák révén semlegesítik a lehetséges rizikófaktorokat. Oroszországban máshogy állunk hozzá: csak és kizárólag ott építünk atomerőművet, ahol a földrengések és más természeti katasztrófák előfordulási lehetősége gyakorlatilag kizárt, vagy nagyon kevés az esélye. Ettől függetlenül passzív és aktív biztonsági rendszereket is használunk, amelyek az atomerőművek normális működését biztosítják.

– A termékeik és a szolgáltatásaik iránti kereslet már most kimutathatóan csökkent?

– Egyelőre még nem, mert szinte mindenhol hosszú távú szerződéseink vannak. Ennek ellenére azzal számolunk, hogy a jövőben csökkenni fog a kereslet. Japán például az egyik vevőnk a Technobexporton keresztül, amely a Roszatom egyik vállalata, és amely külföldön urándúsítási szolgáltatásokat értékesít, és így a japán események miatt némileg csökkenhet a forgalom. De különböző kompenzáló intézkedéseket teszünk azért, hogy ezt megakadályozzuk. Többek között költség-megtakarító intézkedéseket léptettünk életbe az összes vállalatunkban és gyárunkban, ezen kívül pedig aktívan fejlesztjük a nem-nukleáris termékeinket, például az alternatív energia terén. Úgy véljük, hogy többek között Fukusimának köszönhetően egyre inkább növekedni fog az alternatív energia iránti kereslet.

– Vagyis már dolgoznak ezen a területen is?

– Mindenképpen fejleszteni akarjuk ezt az ágat. A Roszatomban vannak olyan részlegek, amelyek a szélenergiával foglalkoznak – ez az Atomenergomas vállalat. Mi most az energiatároló-eszközök kifejlesztésének a lehetőségeit is vizsgáljuk. Az alternatív energia egyik legnagyobb hibája ugyanis az, hogy nem állandó. Néha van, néha eltűnik – a nap napközben süt, éjjel azonban nem – vagyis ezt az energiát össze kell gyűjteni, hogy folyamatos legyen az ellátás. Az eddigi kutatásaink ezen a téren nagyon ígéretesek voltak.

– Oroszországban mekkora az alternatív energia részaránya és milyenek az atomenergia kilátásai? Oroszország továbbra is fejleszteni szeretné az atomenergia-szektort, vagy történtek bizonyos lépések afelé, hogy csökkentsék a nukleáris energia szerepét?

– A stressz-tesztek azt igazolták, hogy az atomerőműveink teljesen biztonságosan működnek, és az ország vezetése megerősítette, hogy az atomenergia fejlesztésének programja továbbra is prioritást élvez. Annyi változás történt, hogy most talán némileg fel fogják gyorsítani a programot, ami még intenzívebb lesz: például hogy kicseréljük a már elöregedett reaktorokat modernebbekre. Az atomenergia fejlődik, és nincs valódi alternatívája. Ezért nincsenek is vele gondjaink.

– A TVEL tervei szerint 2020-ra 25 százalékra szeretné növelni a részesedését az atomenergia piacán. Hogyan tervezik elérni ezt, hiszen ahogy korábban beszéltünk róla, jelenleg egyre csökkenő kereslet mutatkozik az atomenergia iránt?

– Ezt főleg a stratégiai partnereinkkel fogjuk elérni. Ahogy már említettem, azok az országok, ahol van nukleáris technológia, nem szeretnének lemondani róla. Például Csehországban új reaktorok épülnek, és Roszatom részt vesz ezekben a tenderekben. Tudjuk, hogy Magyarországnak is vannak tervei a bővítésre. Most konkrétan az orosz VVER típusú nukleáris fűtőanyagról beszélünk. Ukrajnában is vannak nagy projektjeink – például bővülni fog az ukrán Hmelnickaja atomerőmű is. Egyre több atomerőmű épül az orosz technológia szerint.

– Más piacok felé is nyitni szeretnének?

– Igen. Most hozzuk forgalomba a „TVSZ Kvadrat” nevű termékünket – ez egy nyugati típusú fűtőanyag, amelyet a versenytársaink piacán akarunk bevetni. Ebben is van már tapasztalatunk, hiszen már gyártottunk olyan fűtőanyagot, amely Svájcba és más nyugati államokba adtunk el.

– Térjünk rá Magyarországra, amely új reaktorok építését tervezi a már működő atomerőművében, Oroszország pedig részt vesz ebben a tenderben. Mivel tud a Roszatom többet ajánlani, mint a versenytársak? Franciaország, Németország, Japán, Korea és az Egyesült Államok szintén jelezték részvételi szándékukat, így komoly verseny várható. Ráadásul amennyire tudom, a francia és a japán reaktortípus sokkal nagyobb, 1600 megawattos teljesítményre képes.

 – A TVEL mindig az ajánlatok alvállalkozójaként szerepel az ehhez hasonló pályázatokon, mint fűtőanyag-beszállító. Most elsősorban nem mint a TVEL képviselője, hanem mint szakértő mondom el a véleményemet, mert nem tudom könnyen megítélni a versenytársaink által adott ajánlatokat. Úgy véljük, hogy a legtöbb ország számára az atomerőmű optimális teljesítménye az 1000-1200 megawattos sávban mozog, és nem mindenkinek van szüksége ekkora nagy, 1600 megawattos teljesítményre. Például mi együttműködünk Kazahsztánnal, náluk pedig még a hálózat sem képes arra, hogy kezelni tudja ezt a teljesítményt. Ezen kívül a magyar szakértőknek nagy tapasztalata van az orosz technológiák terén, és abban lehet maximálisan bízni, amit az ember ismer. Ha minket választanak, nem lesz szükség arra, hogy sok-sok pénzt költsenek átképzésekre, és ha új technológia elsajátításáról van szó, az sohasem megy egyszerűen. Ezt mutatja például Csehország példája, ahol orosz típusú fűtőanyagok beszállításának tenderét egy amerikai cég nyerte. A cseheknek ki kellett elemezniük az új fűtőanyag minden előnyét és hátrányát, és végül idő előtt ki kellett venniük az amerikai terméket, hogy azután ismét a mi rudainkkal dolgozzanak tovább. Jelenleg a reaktoraik orosz nukleáris fűtőanyaggal működnek. Úgyis azokkal a technológiákkal tud jól dolgozni az ember, amelyeket ismer és amelyekben megbízik. Ráadásul a mi fűtőanyagunkkal sohasem volt gondja senkinek.

– Egyes magyarországi sajtóorgánumok arról írnak, hogy az atomerőmű bővítése elsősorban politikai döntés, mert az atomerőmű reaktorai még úgyis 2032-ig fognak szolgálni, a bővítéssel pedig Magyarország valamilyen hatást fejthet ki Oroszországra, alkuképes pozícióba tud kerülni, vagyis politikai játékot folytathat a pályázaton keresztül.

– Most is mint szakértő mondom el a véleményemet. Az országoknak határozottan meg kell érteniük a tavasszal kialakult helyzetet. Németországban is bezárják az atomerőműveket, de a kieső árammennyiséget mindig pótolni kell valamivel. Sokak számára ezzel új lehetőség nyílik arra, hogy külföldön adják el felesleges energiájukat. Ez egy nagyon jövedelmező bevételi forrás, szerintem ezzel mindenki tisztában van. A bővítési döntésnek így véleményem szerint abból kell kiindulnia, hogy egy-egy ország számára ez ne legyen korlátozó tényező a gazdasági fejlődésben, és vegye tekintetbe az energiaexport lehetőségeit is.

– Egy különleges balett-show előtt néhány órával beszélgetünk Önnel, amelynek a fő szponzora a TVEL. A vállalat folytat még másfajta szponzorációs tevékenységet is?

– Jelenleg a szponzorációs tevékenységünk leginkább Ukrajnára, Bulgáriára, Magyarországra, Csehországra és Szlovákiára irányul – mert ők a mi a partnereink és ezek az országok tartoznak a fő prioritásaink közé. Magyarországon jelenleg gyerekeknek szóló művészeti- és sport projekteken dolgozunk, tanulmányi diákcseréket, művészeti- és sporttáborok szervezését támogatjuk. Ezen kívül nemzeti projektekkel is foglalkozunk, amelyeket hajlandóak vagyunk támogatni. Továbbá vannak nagy programjaink a felsőoktatás terén is. Úgy látjuk – és ezt főleg az Ukrajnából és Bulgáriából származó tapasztalat igazolja – hogy az egyetemek érdekeltek a velünk való együttműködésben. Eddig is mindenféle röplapot, plakátokat és egyéb bemutatóanyagokat kaptak tőlünk, hogy ezzel is segítsék az oktatást. Ezt a továbbiakban is támogatni szeretnénk, egészen addig, hogy TVEL-irodákat nyitnánk azokon az egyetemeken, amelyek a mi profilunkba vágó képzést folytatnak.

– Már vannak konkrét terveik ezek megvalósítására?

– Igen, már vannak kidolgozott terveink. Úgy gondolom, hogy Bulgáriával és Ukrajnával fogunk kezdeni, majd fokozatosan kiterjesztjük ezt azokra az országokra, ahol jelen vagyunk.

– Nagyon szépen köszönöm az interjút Dibov úr!

Anton Bendarzsevszkij

Friss hírek

Célegyenesben a veszteséges Air India privatizációja

Az indiai kormányzat még a koronavírus-járvány előtt jelentette be, hogy teljes egészében megválna az Air India légitársaságtól, amely már a vírusválság előtt is jelentős adósságot halmozott fel. Korábban a tulajdonrész felének értékesítésével próbálkoztak, de akkor nem akadt egyetlen ajánlattevő sem.

Read More »