Ma megmenthetik az eurót

A francia és német vezetőknek határozott álláspontot kell kialakítaniuk a mai tárgyalások során, hogy egy szorosabb monetáris együttműködés irányába kormányozzák az eurózónát vagy megkockáztassák a blokk szétfoszlását.

Nicolas Sarkozy francia elnök és Angela Merkel német kancellár Párizsban találkoznak, hogy megvitassák, milyen további lépéseket tartanak szükségesnek az európai adósság válság megfékezésére, amely mostanra már a kontinens központjára is kiterjedt. Olaszország a megszorító intézkedések fokozására kényszerült, a pénzügyi piacok nyugtalansága a múlt héten Franciaországot is utolérte. A pletykák szerint Franciaország AAA minősítése is veszélybe kerülhet.

A szakértők szerint az egyetlen megoldás az eurózóna pénzügyileg leginkább bajban lévő országai számára a megfizethető finanszírozást lehetővé tévő közös eurókötvények kibocsátása lenne. Párizsi és berlini tisztviselők szerint a keddi megbeszélésen nem fognak ezzel a lehetőséggel foglalkozni.

A német kormány a kezdetektől ellenzi az ötletet, de mostanra támogató hangokat is hallani. Az ország export szövetsége hétfőn úgy nyilatkozott, hogy talán az eurókötvények jelentik az egyetlen megoldást, hogy az eurózóna tagjainak ne kelljen a piacok újabb fenyegetésével szembe néznie. Anton Boerner, Németország BGA export szövetségének elnökének nyilatkozata szerint „az alternatíva, hogy a piacok először Olaszországot, aztán Franciaországot támadják, elveszítjük az AAA minősítést, aztán mi következünk. Ez egy lefelé vezető spirál, ami világválsághoz vezethet. Szigorú feltételekkel kibocsátott eurókötvényekre van szükség. Muszáj megtennünk, mégpedig gyorsan.”

Giulio Tremonti olasz gazdasági miniszter is hasonlóan nyilatkozott szombaton, a legjobb megoldásnak nevezve az eurókötvényeket Európa adósságválságának a megoldására. A közgazdászok szerint az eurózóna tagjai is kétségkívül elfogadják majd az ötletet.

Az eurókötvények lehetséges működéséről szóló beszámoló társszerzője, Jacques Delpla francia közgazdász szerint, az eurózóna összeomolhat, ha a vezetők nem lépnek tovább, az adósságválságról szóló július 21-i csúcstalálkozón elért megállapodásoknál. „Ha ragaszkodunk a július 21-i megállapodásokhoz, akkor az év végére nem lesz eurózóna, hacsak az EKB fel nem vásárol minden problémás eszközt.”

Az eurókötvényeken kívül, Sarkozy és Merkel az eurózóna gazdasági kormányzását fejlesztő javaslatokra fog koncentrálni a mai megbeszélésen. A múlt hónapban tartott csúcstalálkozón megállapodtak a többi vezetővel, hogy augusztus végéig napirendre tűzik a témát. Szóba kerülhet a rendszeresen megtartott eurózóna csúcstalálkozók ötlete, amit Franciaország már régóta szeretne elérni, vagy a fiskális politikák szorosabb ellenőrzésének kérdése. Az Európai Tanács elnökének, Herman Van Rompuy-nek a szerepét is kibővíthetnék, hogy legyen az euró szóvivője.

A júliusi csúcstalálkozón az eurózóna vezetői megegyeztek egy Görögországnak nyújtandó második segélycsomagban, és az európai pénzügyi stabilitási eszköz (EFSF) hatáskörének növelésében, de az intézkedések csak csekély haladékot jelentettek az adósságválsában. Az Institut Montaigne, francia elemzőközpont közgazdásza, Frederic Bonnevay szerint ennél sokkal radikálisabb eszközökre van szükség, még ha ez nem is jelenti az eurókötvények azonnali kibocsátását. „Az EFSF méretét és hatáskörét drámai módon ki kell terjeszteni, ez senki előtt nem titok.” Elképzelése szerint a mostani 440 milliárd eurós keretet 1000 milliárd euróra kellene növelni.

Sarkozy, aki nyári szabadságát szakította félbe, hogy a francia értékpapírokat érintő piaci visszaesést kezelje, együtt ebédel François Fillon miniszterelnökkel, hogy pontosítsák Franciaország álláspontját a Merkel kancellárral két órakor esedékes találkozó előtt.

EurActiv with Reuters