Kettős szerepben a lengyelek a költségvetési vitában

Lengyelország nem fogja hagyni, hogy a nettó befizetők kérésének megfelelően csak az infláció mértékével emelkedjen a 2014-2020 közötti uniós pénzügyi keret – derült ki az Általános Ügyek Tanácsának szopoti informális ülésén, ahol első körben vitáztak a tagállamok a következő hétéves költségvetés tervezetéről.

Kettős szerepbe kényszerülhet a lengyel elnökség az év végéig a következő többéves pénzügyi keret vitáin. A tanácsi üléseket ugyanis egyrészt független közvetítőként kell vezetnie, mindig a kompromisszum elérésére törekedve, másrészt az uniós források eddigi legnagyobb kedvezményezettjeként elemi érdeke az is, hogy 2014-2020 között az EU kiadásai a lehető legnagyobb mértékben emelkedjenek.

A látszólagos ellentmondást szemlátomást megoldotta Varsó: már a legelső nyilatkozatokban közölte a lengyel kormány, hogy bár el fogják látni elnökségi kötelezettségeiket, de a következő félévben sem mondanak le a saját érdekeikről. Ugyanezt erősítette meg az Általános Ügyek Tanácsának csütörtöki és pénteki szopoti informális ülése után a lengyel EU-államtitkár is.

Az ülést vezető Mikolaj Dowgielewicz amellett érvelt, hogy az EU következő hétéves költségvetésének fő prioritása a szolidaritás kell, hogy legyen. Varsó értelmezésében ez azt jelenti, hogy az EU gazdasági növekedésének felgyorsításához, és ahhoz, hogy a közösség minél előbb kilábaljon a válságból, nem szabad csökkenteni az uniós kiadásokat.

A lengyel államtitkár újságíróknak azt mondta, az uniós pénzügyi keret nem eshet a pénzügyi válság áldozatául. „Mi igazi pro-európai szellemiségben próbáljuk vezetni a Tanácsot, és nem fogjuk megengedni, hogy a költségvetést bármi rosszal is lehessen vádolni” – mondta Dowgielewicz.

Kifejtette, az uniós költségvetés lehet a legfontosabb eszköze a válságkezelésnek, és hosszú távú befektetésnek kell tekinteni a büdzsébe ölendő pénzeket.

Lengyelország mindezzel a nettó befizető országoknak, közülük is annak az öt tagállamnak (Franciaország, Nagy-Britannia, Németország, Hollandia, Finnország) akart üzenni, akik már az év elején írott levelükben jelezték az Európai Bizottságnak, hogy nem fogják elfogadni, hogy az inflációnál nagyobb mértékben növekedjenek a kiadások 2013 után. Érvelésük szerint akkor, amikor minden tagállam megszorításokra és kiadáscsökkentésre kényszerül, az EU nem engedheti meg magának, hogy emelje a kiadásait.

Mint a pénzügyi keret június 29-i brüsszeli bemutatóján kiderült, a testület a tervezetével engedett az ötök kérésének, és legfeljebb inflációkövető kiadásnövekedést javasolt.

Bár az informális ülésen csak az első reakciókat közölték a tagállamok, és várhatólag az elhúzódó vita miatt csak 2012-ben lehet döntés a következő hétéves gazdálkodás részleteiről, a lengyel elnökség már előre jelezte, hogy kemény vitára lehet számítani. Mikolaj Dowgielewicz az ülés előtt azt mondta, „nem fog mindenki boldogan felállni az asztaltól”.

A cél most pusztán annyi, hogy miniszteri szinten megadják a következőkben rendszeresen ülésező, és a részleteket kitárgyaló munkacsoportnak az iránymutatásokat, amelyek szerint a vitákat folytatniuk kell majd. Október 20-21-én a lengyel elnökség nagyszabású konferenciát szervez a többéves pénzügyi keretről, amelyen már – a terjedelmes és bonyolult javaslat áttanulmányozása után – biztosabb és konkrétabb mandátummal vitázhatnak a tagországok a költségvetésről.

Az Agence Europe megjegyzi, a lengyel álláspont 2012 januárja után még keményebb lehet, amikor is Lengyelországnak már nem kell tekintettel lennie az elnökséggel járó függetlenségre, kompromisszumkeresésre és közvetítésre.

A Bizottság által tervezett saját források, azaz uniós adók tekintetében további egyeztetésekre van szükség – szögezte le Mikolaj Dowgielewicz, ezzel meg akarják várni a tagállamok, amíg a testület előjön a konkrét javaslatokkal.

A költségvetési tervezésért felelős EU-biztos az ülés után azt mondta, a Brüsszel által kidolgozott pénzügyi keretjavaslatot minden tagállam jó kiindulópontnak tekintette, és bár érték kritikák, de „alapvetően már az is siker, hogy nem állították a feje tetejére a tervezetet” – mondta Janusz Lewandowski.

Az Általános Ügyek Tanácsának ülésére meghívást kapott négy európai parlamenti képviselő is. Bár többen gratuláltak a lengyel elnökségnek ezért a gesztusért, a valójában a magyar elnökség javaslata alapján megvalósult új egyeztetési rendszer lényege, hogy a jövőben minden olyan EU-miniszteri ülés előtt és után tájékoztatást kaphat az EU tárgyalódelegációja, amelynek napirendjén szerepel a többéves pénzügyi keret vitája is.

A szopoti miniszteri ülésen tartózkodó magyar EU-államtitkár szerint veszélyeket rejt magában az Európai Bizottság költségvetési javaslata. Győri Enikő szerint a Lisszaboni Szerződés hatályba lépésével megnövekedtek az EU feladatai, új intézmény (Európai Külügyi Szolgálat) alakult, aminek tükröződnie kell a pénzügyi keretben is.

A politikus hangsúlyozta, ezeknek az új politikáknak a finanszírozása nem jelentheti azt, hogy a hagyományos, régi politikákra kevesebb pénz jut. (A közös agrárpolitika, és a kohéziós politika kiadásai nominális értékben szinten maradnának a bizottsági javaslat alapján – a szerk.)