Tovább durvul a harc a Tőkés-párt bejegyzése körül

Egyre fokozódik a feszültség, és egyre alpáribb lesz a harcmodor az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) hivatalos bejegyzése körül. Az elmúlt napokban olyan vádak láttak napvilágot, amelyek véglegesen le fognak járatni valakit: ha a vádak igazságértéke beigazolódik, akkor az új párt körül bábáskodó személyek hitelessége omlik össze, ellenkező esetben pedig a kezdeményezés ellenzőinek kell majd elgondolkodni a jövőről.

Múlt pénteki számában „bombahírt” tett közzé az Új Magyar Szó (ÚMSZ) című bukaresti székhelyű magyar napilap. Az ÚMSZ újságírói – közösen a Jurnalul National román nyelvű újság munkatársaival – azt állítják, hogy rengeteg a hamisított aláírás a bejegyzés előtt álló Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) támogatói listáján. A két sajtóorgánum szerint a tömbmagyar megyékből származó listák „eredetibbnek” tűnnek, ám az Erdélyen kívüli megyékből, valamint a fővárosból származó szignók stílusa kísértetiesen hasonlít egymáshoz.

Ennek bizonyítására tényfeltáró riportjában az ÚMSZ grafológusokat is megszólaltat. A napilap birtokába jutott ívek aláírásait megvizsgálva az egyik szakértő úgy nyilatkozott,

(e)kkora arányban előforduló általános és különös sajátosság azonossága nem fordulhat elő még egypetéjű ikrek esetében sem.

Az aláírások mellett azonban állítólag a személyek identitásával is problémák vannak, a hétfőn megjelent második cikkben ugyanis az újságírók újabb „turpisságra” hívják fel a figyelmet.

A lapunk birtokában levő listák mindegyikén szereplő tíz névből esetlegesen kiválasztott egy-egy név mellett szereplő lakcímekre kiszálló újságírók – egyetlen kivétellel – sehol nem találtak arra utaló jeleket, hogy valaha is az aláíráslistán szereplő címek valamelyikén a lakcím mellett megadott nevű személy lakott volna. Az egyetlen kivételt egy olyan személy képezi, aki valóban lakott a megadott címen, de már több mint egy év tizede elköltözött onnan – írja Salamon Márton László, az ÚMSZ főszerkesztője.

Politikai sárdobálás

A romániai magyar napilap által intézett offenzíva röviddel az után kezdődött, hogy a Bukaresti Törvényszék első fokon elutasította az EMNP bejegyzését. Mint arról már beszámoltunk, a döntés nem végleges, az alapítók már jelezték szándékukat, hogy a Bukaresti Ítélőtáblán fellebbezzék meg az első fokú ítéletet. A hétvégén a Bálványosi Szabadegyetem és Diáktábor keretén belül Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke és az alkuló politikai tömörülés mentora abszurdnak és európaiatlannak nevezte a döntést, bizakodásának adva hangot a fellebbezéssel kapcsolatban.

A bíróság július 14-én egyébként azért nem engedélyezte az új alakulat létrehozását, mert nem a „nemzeti érdekek” képviseletét vállalja, hanem egy közösség érdekeire összpontosít. Az indoklásban nem esik szó az aláírások eredetiségének kérdéséről, a bírói testület ugyanis elutasított minden olyan óvást, amely ezt az aspektust érintette. A most napvilágot látott vádak tehát valahol itt jönnek be a képbe.

Az egész vagdalkozás alapvetően a politikai játszma része, és a romániai jó szokás szerint nemcsak a politikum, hanem a sajtó és az igazságszolgáltatás egyes szegmenseit is magába foglalja. Az ÚMSZ birtokába került aláírásív-másolatok eredete is ebből a három szereplő által körülhatárolt politikai szürke zónából származnak. Az erdélyi magyar sajtó egy része már korábban megvádolta az Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) néhány bukaresti hivatalnokát (Budai Richárdot és Novák Leventét), hiszen azok állítólag törvénytelenül megszerezték az EMNP bejegyzését támogatók listáját nyomásgyakorlás céljából. Most pedig – meglepő módon – a Szövetséghez köztudottan közel álló sajtóorgánum szerezte meg valahonnan a kérdéses nyomtatványok másolatát, és használja fel a kezdeményezés lejáratására.

Ezzel kapcsolatban Demeter Szilárd, Tőkés László EMNT-elnök sajtóirodájának vezetője a Kitekintő kérdésére elmondta:

Az ÚMSZ újságírói eleve törvénytelenül jutottak hozzá a listákhoz (azt sem tudjuk, hogy hitelesek-e, vagyis a mi listáink-e, esetleg gyorsan gyártottak valamiket). Amennyiben a mi listáinkról van szó, akkor azokat Budai Richárd bukaresti RMDSZ-elnök és Novák Levente, Kelemen Hunor közvetlen munkatársa játszhatta át nekik, ráadásul vegzálják a feltételezett támogatóinkat – tehát minimum politikai nyomásgyakorlásként és megfélemlítésként értékeljük az eseményeket.

Az események ilyen módon való értékelése szinte automatikusan adja magát. Politikai értelemben racionálisnak tűnik, hogy az RMDSZ, ha nem testületileg is, de egyes belső körein vagy támogatóin keresztül próbálja megakadályozni az új párt bejegyzését, mely minden előrejelzés szerint nehéz helyzetbe hozhatja a Szövetséget. Persze nem lehet azt mondani, hogy az érdekképviseleti szervezet mint egységes entitás próbálja ellehetetleníteni az EMNP születését, ám az valószínűnek tűnik, hogy az RMDSZ ernyője alatt néhány túlbuzgó pártkatona nem retten vissza a „rendhagyó” eszközök használatától.

Demeter Szilárd arra is rámutatott:

az ÚMSZ azzal a román lappal végzi vállaltan közösen a „tényfeltárást”, amelyik „Felix” volt szekus besúgó, konzervatív politikus tulajdonában van, és amely pártot a legszélsőségesebb magyargyűlölet jellemez. Szóval: összenő, ami összetartozik.

A Jurnalul National valóban a Dan Voiculescu médiamágnás és szenátor médiatrösztjének a tagja, annak a Voiculescuénak akinek a volt kommunista titkosrendőrségben való szerepéről bírói döntés is született. Az általa mentorált Konzervatív Párt (PC) a román törvényhozásban jelen lévő formációk közül a legszélsőségesebb magyarellenes retorikával rendelkezik.

Mindezeket figyelembe véve, azonban alapból nem zárhatjuk ki az Új Magyar Szó vádjainak valóságértékét. Ezt majd az illetékes szerveknek kell bizonyítaniuk, amennyiben vizsgálat indul az üggyel kapcsolatban. Mint már említettük, az elsőfokú bírói döntés nem fogalmazott meg kifogásokat a személyes adatok és aláírások hitelességét illetően.

Valaki bukni fog

Egy dolog azonban biztosnak tűnik: a megfogalmazott vádak valakinek a hitelességét végérvényesen le fogják járatni. Amennyiben bebizonyosodik, hogy a szignók tényleg hamisak, az új magyar párt körül bábáskodók politikai hitele össze fog omlani. Ahogy arra a Manna.ro publicistája, Parászka Boróka is rámutatott, egy esetleges elmarasztaló következtetés nemcsak az EMNT/EMNP tisztségviselőinek butaságát, etikátlanságát, és végső soron kudarcát fogja jelenteni, de a magyar kormány nemzetpolitikai stratégiájának kudarcát is, hiszen az Orbán-kabinet igen sokat építkezett Tőkés Lászlóra és a körülötte állókra.

Amennyiben az Új Magyar Szó vádjait megcáfolják, az kegyelemdöfést jelenthet az amúgy is rossz bőrben lévő publikáció számára. Már korábban is elhangzottak vádak, mely szerint sok román nyelvű sajtóterméket követve az ÚMSZ fittyet hány az újságírói etikára, ehelyett durva manipulációval, pártérdekek kiszolgálásával foglalkozik. Ha az tényfeltáró összeállítások aljas rágalommá süllyednek, az egy olyan fajta újságírási modell halálát jelentheti, amely szerencsére kevéssé jellemző az erdélyi magyar sajtóra, ám annál inkább a többségi médiára. A politikai felelősség pedig akár az RMDSZ-re is áthárulhat, amelynek éppen egy újabb ilyen kellemetlen epizódra nincsen szüksége.

A romániai magyarság számára a tanulság egyértelmű: politikusaik nem is olyan intelligensek, mint amennyire első látásra tűnnek, és amikor érdekeiket érintő kérdésekről kell dönteni, akkor mindannyian kapkodva és elhamarkodottan cselekszenek. A történet ugyanis vagy az RMDSZ-es körök rossz stratégiai döntéseit domborítja majd ki azáltal, hogy bebizonyítja, a Szövetség tényleg hataloméhes és korrupt, vagy pedig a néppárti oldal ostobaságát, amely hamisított aláírásokkal próbálja meglovagolni az anyaországból és az erdélyi szavazók felől érkező igen kedvező hátszelet.