Döntést várnak a görög hitelről

Csütörtökön gyűlnek össze Brüsszelbe a 17 tagú euróövezet vezetői, hogy megállapodásra jussanak egy újabb görög pénzügyi mentőcsomag paramétereiről és az eddiginél koherensebb stratégiát kovácsoljanak az államadósság válság kezelésére.

Fordulatot hoz-e végre az euróövezetet sújtó adósságválság kezelésében a 17 tagország vezetőjének csütörtöki válságtanácskozása? A Herman van Rompuy európai tanácsi elnök által július 21-re, a belga nemzeti ünnep napjára összehívott találkozó tétje, hogy sikerül-e véget vetni annak a lefelé tartó spirálnak, amelybe a görög válság menedzselése körüli bizonytalanság húzta bele az Európai Uniót. A tagállamok immár több hete nem tudnak dűlőre jutni annak a mentőcsomagnak a részleteiről, amely Athént lenne hivatott megóvni a fizetésképtelenségtől.

A döntés nem halogatható sokáig, annál is inkább, mert a növekvő bizonytalanság miatt az adósságválság múlt héten már átterjedt Olaszországra is, egy összesen 45 milliárd eurós fiskális megszorító csomag rekordgyorsaságú elfogadására ösztönözve Rómát. Ezzel párhuzamosan a hitelminősítő intézetek futószalagon rontottak előbb a görög, majd a portugál és az ír, végül pedig újra a görög szuverén adósság besorolásán, drasztikusan rontva ezzel a hitelfelvételi kondíciókat a pénzpiacokon másik két periférián elhelyezkedő tagállam, Olaszország és Spanyolország számára. Megelégelve az idegölő helyben topogást, múlt héten az Eurócsoport elnökének írt levelében George Papandreu görög kormányfő átfogó megoldást sürgetett a görög államadósság-válság kezelésére.

A kérdés megnyugtató rendezését azonban megnehezíti, hogy a tagállamok erősen megosztottak a követendő stratégiát illetően és ez a csomag lassú körvonalazódásán is érezteti hatását. Németország foggal-körömmel ragaszkodik a magánbefektetőknek a következő görög csomagba való bevonásához, akár olyan áron is, hogy az utólag részleges államcsődnek minősül. Berlint Hollandia és Finnország is támogatja, ketten az öt uniós tagállam közül, amelyeknek adóssága a legmagasabb, AAA besorolást kapta a hitelmionősítőktől.

Az Európai Központi Bank és a görög államadósságnak leginkább kitett bankjait féltő Franciaország ugyanakkor a katasztrofális következményektől tartva hallani sem akar a görög adósság átrendezéséről, ami ugyanakkor egyre elkerülhetetlenebbnek látszik. Párizs az elmúlt hetekben egy olyan megoldásról egyeztetett, amelynek értelmében a magánbefektetők a lejáratot követően önkéntesen továbbgörgetnék a görög adósságot, így hosszabbítva meg a határidőt a hitelek visszafizetésére. Az asztalon lévő terv szerint a bankok, a biztosítók és a nyugdíjalapok szigorúan önkéntes alapon a náluk lévő görög szuverén adósság 70 százalékát görgetnék tovább, míg 30 százalékát visszakapnák. A követelés 21 százalékát pedig a görög kormány A minősítésű állampapírokra váltaná át és azt letétbe helyezné fedezetként az EKB-nál. Egy, a BruxInfónak nyilatkozó brüsszeli szakértő szerint ez a módszer ugyan jó lenne a francia bankok veszteségeinek mérséklésére, ám nem oldaná meg a legnagyobb problémát, a görög államadósság csökkentését.

Ráadásul a Standard & Poor’s amerikai hitelminősítő intézet közölte, hogy az ügyletet hiteleseménynek, vagyis a fennálló szerződés megszegésének tekintené és kénytelen lenne részleges fizetésképtelenséget jelenteni. Mivel az Európai Központi Bank nem fogadhat el a görög bankoktól fedezetként spekulatívvá leminősített állampapírokat, ebben az esetben fel kellene hagynia az olcsó hitelek folyósításával, elvágva a görög bankrendszert a köldökzsinórtól.

Miután ez a próbálkozás kútba látszik esni, a jelek szerint újra napirendre került a Berlin által korábban szorgalmazott kötvénycsere, amelynek lényege, hogy az összes görög államkötvény futamidejét hét évvel meghosszabbítanák. Darvas Zsolt, a Bruegel brüsszeli think tank szakértője szerint ugyanakkor ez a módszer is csak akkor csökkentené a szuverén adósságot, ha a kötvények névértékét is legalább a felére csökkentenék. Máskülönben ez a módszer egyenlő a részleges államcsőddel és annak összes negatív következményével, hiszen változnának a hitelszerződések feltételei.

A kutató sokkal célravezetőbbnek tartaná azt, ha az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköznek (EFSF) megengednék, hogy a másodlagos piacokon fél áron vásárolhasson vissza görög államkötvényeket. „Ez a leginkább piacbarát módja a szuverén adósság lefaragásának” – nyilatkozta az elemző a BruxInfónak.

Ám szerinte ezzel is legfeljebb néhány tízmilliárd eurót nyernének, tudniillik az élénkülő kereslet felvinné a kötvényárakat, így idővel rendkívül költségessé válna a művelet. Darvas úgy véli, hogy ezt követően, a következő lépcsőben jöhetne egy hathatós adósságátrendezés, amelynek során tehát tárgyalásos módon meg kellene egyezni az adósság egy részének elengedéséről és a veszteségek megosztásáról. Erre a jövő év első fele lehetne a legalkalmasabb időpont, mert akkora valószínűleg lezajlanak a spanyol választások és elfoglalhatja helyét az új kormány.