Megállna-e egyedül a lábán az USA legszínesebb „gyarmata”?

Puerto Rico a karibi térség egyik gyöngyszeme, különleges státusza azonban megkülönbözteti a régió többi országától, ugyanis az USA társult állama. Noha a Puerto Ricó lakóiban időről időre felmerül a függetlenedés kérdése, mégsem történik változás az ország státuszát illetően. Vajon megérné-e a karibi országnak elszakadni az USA-tól?

Puerto Rico társult állami státusza révén államfője Barack Obama, ám saját kormányzót választhat. Az 1952-ben elfogadott alkotmány értelmében a korábbi gyarmat önálló állam lett, amely önként társult az USA-hoz. Az elmúlt harminc évben több népszavazást tartottak, amelyben a Puerto Ricó-iak voksolhattak, hogy függetlenedni szeretnének, tagállamként beolvadni az USA-ba, vagy fenntartani a status quo-t. A függetlenedni vágyók tábora minden esetben három és öt százalék között mozgott, amely azt mutatja, hogy a lakosság jelentős hányada nem akar kikerülni az Egyesült Államok védőszárnyai alól.

Kölcsönös előnyökkel járó szimbiózis vagy egyoldalú kapcsolat?

Az ENSZ Közgyűlése is foglalkozott Puerto Rico ügyével, az 1514 (XV.) számú határozatában kijelentette, Puerto Ricónak elidegeníthetetlen joga van az önmeghatározásra és a függetlenségre. A határozat azonban azt is hozzátette, hogy bárminemű változásnak maguktól a Puerto Ricó-iaktól kell erednie.

Az USA egyoldalúan beleszól Puerto Rico belügyeibe, erre jó példa a tej árának meghatározása vagy a halálbüntetés bevezetésének kísérlete. Vitathatatlan, hogy bár Puerto Ricó-nak van saját fegyveres ereje, és katonái részt vesznek az USA összes hadműveletében, védelmet jelent számára az amerikai jelenlét. A „közeli kapcsolatnak” azonban megvannak a maga árnyoldalai is, az amerikai haditengerészet egyik flottája 60 évig állomásozott a Vieques-sziget közelében. Egy ENSZ által készített jelentés szerint a flotta olyan mértékben szennyezte a környezetet, hogy jelentősen megnőtt a szigetlakók rákos megbetegedésének lehetősége.

Az ENSZ dekolonizációval foglalkozó speciális bizottsága következő ülését július 21-én tartja, ekkor szó lesz az ország politikai, gazdasági és katonai fejleményeiről és a státuszkérdésről is.

Nehéz lenne egyedül

Puerto Rico gazdaságának egyelőre szüksége van az Egyesült Államok támogatására.

Az ország nem bővelkedik nyersanyagokban, főként idegenforgalomból és mezőgazdaságból, zömmel cukornád, dohány, kávé és különböző gyümölcsök termesztéséből él. Az államadósság szintje magas, és a nyugdíjjárulékok olyan alacsonyak, hogy azt pár éven belül feléli az ország.

2008-ban a munkahelyteremtést és gazdasági fellendülést ígérő republikánust, Luis Fortunot választották kormányzónak.  Ígéretei széles körű népszerűséget biztosítottak számára, hiszen egy átlagos Puerto Ricó-i háztartás jövedelme a fele egy, az USA legszegényebb államában, Mississippiben élő háztartásénak.

A költségvetési hiány csökkentésére és a gazdasági szerkezet diverzifikálására 2009-ben indítottak átfogó programokat, melyek célkitűzése, hogy Puerto Rico gazdasága a jövőben a kutatás-fejlesztésen és az innováción alapuljon. A külföldi befektetők bizalma ennek hatására megnőtt, évről évre egyre többen hozzák tőkéjüket az országba.

Válságstratégiák

Noha úgy tűnik, hogy a gazdaság jó úton halad, az elmúlt öt évet jellemző recessziót még nem heverte ki az ország, a lakosság nagy része szegény körülmények között él. A mintegy 3,2

milliárd dolláros költségvetési hiány csökkentésének egyik eszköze a tandíj 800 dollárra emelése a felsőoktatásban tanuló diákok számára. A lépés ellen hatalmas demonstrációk törtek ki, az egyetemisták szerint nem fog növekedni a kormány bevétele, mert sokkal kevesebben engedhetik majd meg maguknak, hogy egyetemen tanuljanak. A diákok megmozdulása leképezi azt az össztársadalmi vitát, amely jelenleg Puerto Ricóban folyik, és azt tárgyalja, hogy milyen eszközökkel lehetne megoldani egy ilyen komoly költségvetési krízist.

2009-ben a pénzügyekben konzervatív nézeteket valló Fortuno kormányzó 20 ezer munkavállaló leépítését rendelte el, akik azóta sem tudtak munkába állni. Ez a probléma jelenleg a lakosság közel 17 százalékát érinti. A költségvetésben keletkezett „lyukat” a kormány évente forgalmi adókkal támogatott kötvénykibocsátással próbálja befoltozni. Az ebből származó bevételeket befekteti az ország, infrastrukturális fejlesztésekre, többek között egy 581 km hosszú úthálózat kiépítésére költi.

A Fitch Ratings hitelminősítő BB+-os értékelést adott Puerto Ricónak, amely azt jelenti, hogy

kedvező a befektetési környezet. (Összehasonlításképpen: Magyarországot BB mínuszra értékelte a Fitch, amely a befektetésre ajánlott kategória alsó széle.) A befektetői bizalom nagymértékű növekedése a Fiskális Stabilizációs Tervnek köszönhető, melynek célja, hogy a kormányzati kiadásokat és a költségvetési hiányt három pénzügyi év alatt jelentősen csökkentsék.

Azért, hogy „megfogja” a korábbi fedezet nélküli túlköltekezést és felpezsdítse a gazdaságot, Puerto Rico idén újrastrukturálta gazdasági szerkezetét és erős garanciák mellett 304 millió dollár értékű kötvénykibocsátással korrigálta a hiányt.

Az elmúlt öt évben Puerto Rico gazdaságát recesszió sújtotta, a válságkezelő gazdasági intézkedéseknek köszönhetően elemzők szerint 2012 végére már visszafogott növekedési pályára áll az ország.