Azeri segítséget kaphat Belarusz

A belarusz-azeri együttműködés a közelmúltban egyre szorosabbá vált. Idén áprilisig több mint 60 szerződés és megállapodás jött létre a két állam között, és a kereskedelmi kapcsolatok fontossága is megnövekedett. Erre utal, hogy a trend.az azeri lap tudósítása szerint 2009 és 2010 folyamán a Belarusz által Azerbajdzsánba exportált javak értéke az ötszörösére, az általános kereskedelmi forgalom pedig több mint hétszeresére nőtt.

Mihail Mjasznyikovics belarusz miniszterelnök is a két állam közötti gazdasági és diplomáciai kapcsolatok fejlődésének előmozdítását tűzte ki célul bakui látogatása során. A miniszterelnök július 7-8-i útja során kiemelte, hogy a belarusz-azeri együttműködés már nem pusztán gazdasági ügyekről szól, hanem egy többdimenziós partnerség felé halad, mely mindkét állam fejlődését szolgálhatja.

Mjasznyikovics az azeri kollégájával, Artur Rasidadzéval folytatott megbeszélések során több együttműködési területet emelt ki. A legfontosabb ezek közül a szénhidrogén-ipar és a privatizáció kérdése volt. Belarusz szeretné ugyanis bevonni Azerbajdzsánt és tőkéjét a válságos gazdasági helyzet miatt megindult privatizációs hullámba, elsősorban egyes állami olajfinomítók részvényeinek eladása révén. A miniszterelnök biztosította Bakut arról, hogy kedvező körülményeket teremt az azeri tőke számára, ami véleménye szerint „esélyt adhat a harmonikus fejlődésre” – írta a Belarusian Telegraph Agency. Mjasznyikovics emellett egy állami bank eladását is felajánlotta Baku részére. „Miért ne vásárolna Azerbajdzsán egy belarusz bankot, vagy akár csak egy részét? Ez a tőke diverzifikációja mellett a belarusz pénzügyi piacon való jelenlét miatt is kedvező lenne” – merült fel a miniszterelnökben egy gyárlátogatás során az azernews.az szerint.

A belarusz miniszterelnök hosszú távú projektekben is gondolkodik az együttműködést illetően, ezért indítványozta egy azeri-belarusz tanácsadói csoport létrehozását, melynek az lenne a feladata, hogy kijelölje az elkövetkező öt-tíz év közösen végrehajtandó programjait. Emellett javasolta a két állam közötti együttműködés kiterjesztését az oktatásra, a várostervezésre és a járműiparra.

A találkozó konkrét eredményeit tekintve az azerbajdzsáni sajtó három szerződés megkötéséről számol be. Az egyik a két állam közötti kölcsönös diplomáciai képviselet felállításához szükséges földterületekről rendelkezik, a másik az iskolai végzettséget igazoló okmányok kölcsönös elismerését rögzíti, a harmadik pedig tematikus konzultációkat irányoz elő a két állam külügyminisztériumai között a 2011-2012-es időszakra. Mjasznyikovics ezenkívül ígéretet kapott arra is, hogy a Belaruszba irányuló azeri olajszállítások mértéke a közeljövőben 3-5 millió tonnával fog növekedni.

Az Interfax tudósítása szerint Belarusz azt tervezi, hogy az állami olajfinomítók részvényeinek eladásán túl kölcsönt is vesz fel Azerbajdzsántól, annak érdekében, hogy csökkenthesse jelentős adósságát Oroszország felé, illetve stabilizálhassa válságos helyzetben lévő gazdaságát. Az állam adóssága 2011 első felében igen nagy mértékben, 83,6%-kal emelkedett, így júniusra elérte a közel 11 milliárd dolláros értéket. Baku a tavalyi évben már kisegítette Minszket egy 200 millió dollár értékű kölcsönnel, melyből az ország törleszthette felhalmozódott adósságait a Gazprom felé. Idén június végén Belarusz azonban ismét olyan mértékű tartozást halmozott fel, hogy Moszkva egy rövid időre leállította az áramszállítást az állam irányába.

Lukasenko állama jelentős válságban van, ezt mutatja az is, hogy idén már több helyről próbált kölcsönt felvenni. Az orosz vezetésű Eurázsiai Gazdasági Közösség nemrég hárommilliárd dollárnyi összeget bocsátott Belarusz rendelkezésére, az állam azonban az IMF-hez is benyújtotta igényét egy akár nyolcmilliárd dolláros kölcsönre. A pénzügyi segítségre számító Mjasznyikovicsot pénzügyminisztere is elkísérte bakui látogatására, ami az Interfax szerint az azeri kölcsönfelvétel szándékának komolyságát is mutatja.

A nehéz helyzetben lévő Belarusz tehát nagymértékben számít Azerbajdzsán támogatására gazdasági helyzetének stabilizálásában és az együttműködés egyéb formáiban is. A kapcsolatok erősítését célzó megbeszélések hamarosan folytatódnak, hiszen Mjasznyikovics látogatása végén meghívta Artur Rasidadzét Minszkbe az együttműködés további alakítása céljából.