Csak jövő nyáron indulhat az érdemi költségvetési vita

Mindössze az infláció mértékével növekednek a 2014-2020 közötti uniós kiadások 2013-hoz képest – ismerte el az Európai Bizottság költségvetési tervezésért felelős tagja az Európai Politikai Központ (EPC) rendezvényén, két héttel a következő többéves pénzügyi keret bemutatója után. Janusz Lewandowski forradalmi jelentőségűnek nevezte a javaslatot, leginkább az uniós adók bevezetése miatt.

A költségvetési tervezésért felelős EU-biztos nem rejtette véka alá, hogy komoly vitákra számít a következő többéves pénzügyi keret tagállami vitájában, amelynek tervezetét június 29-én késő este mutatta be az Európai Bizottság. Janusz Lewandowski az Európai Politikai Központ (European Policy Center) brüsszeli rendezvényén elmondta, a javaslat elsősorban Nagy-Britannia, Franciaország és Németország ellenérzéseit válthatja majd ki, dacára annak, hogy a testület úgy tűnik, meghajolt a nettó befizetők kérése előtt.

Az uniós költségvetésbe jelentős forrásokat pumpáló, és onnan kevesebbet visszakapó országok (nettó befizetők) közül öten (Nagy-Britannia, Németország, Franciaország, Hollandia, Finnország) korábban többször leszögezték, csak olyan büdzsét hajlandók elfogadni, amely kizárólag az infláció mértékével növekszik évről évre, tehát az öt tagállam lényegében reálértékű befagyasztást szeretett volna. A visszatérő brit érvelés szerint nehéz lenne „otthon eladni” az uniós költségvetés növekedésének, és ezáltal a nagyobb brit hozzájárulásnak a tényét akkor, amikor otthon megszorításokat kell végrehajtani.

A június 29-én bemutatott javaslatból, az utána követő sajtótájékoztatón, és az azóta rendezett fórumokon nem derült ki, hogy tulajdonképpen mennyivel is emelkedik a 2014-2020 közötti többéves pénzügyi keret kiadásainak mértéke 2013-hoz képest. Politikailag ez avanzsált az egyik legfőbb kérdéssé, az Európai Bizottság elnöke, és a költségvetési tervezésért felelős EU-biztos viszont soha nem válaszolt egyértelműen ezekre.

Bár a BruxInfo a számításaira hivatkozva már június végén megírta, hogy a Bizottság a javaslatban engedett a nettó befizetők kérésének, Janusz Lewandowski viszont kedden az EPC rendezvényén meg is erősítette, hogy 2013-hoz képest évente csak az infláció mértékének megfelelő kiadásnövekedést javasolt a testület.

Ezt azért is volt nehéz megállapítani, mert a Bizottság csak a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) százalékában közölte a bevételek és a kiadások mértékét. A zavart jól jellemzi, hogy az Európai Parlament múlt heti strasbourgi plenáris ülésén a képviselők sem jutottak dűlőre annak kapcsán, hogy hogyan változnak a kiadások.

A lengyel EU-biztos forradalminak nevezte a többéves pénzügyi keret bevételi oldalát is, leginkább a saját források két formájának megteremtése miatt. Hogy elvérezhet-e a pénzügyi tranzakciós adó bevezetésének gondolata az intézményközi vita során, Janusz Lewandowski azt mondta, elfogadott következtetéseiben a Tanács, az Európai Parlament és az uniós állampolgárok 60%-a is kifejtette, hogy szeretne uniós adót.

Ennek kapcsán megjegyezte, az Európai Parlament a tárgyalások megkezdéséhez szükséges elengedhetetlen feltételnek nevezte a pénzügyi tranzakciós adó bevezetését.

Az EU-biztos elmondta, a pénzügyi keret legnagyobb hányadát kitevő agrár- és kohéziós források nominális értéken maradnak, az infláció miatt viszont csökkenne a ténylegesen kifizethető támogatások mértéke. Mindkét nagy európai politika esetében nagyobb hangsúlyt kap a feltételesség.

Az agrártámogatásoknál csökkennek a különbségek a tagállamok között (eddig egy lett gazda hektáronként 100, míg egy francia gazdálkodó akár 400 eurót is kaphatott az EU-tól ugyanarra a célra).

A kohéziós politikában pedig az Európai Bizottság elkezdené kivezetni a rendszerből azokat a tagállamokat, amelyek a következő tervezési ciklusban már vélhetően nem lesznek jogosultak ilyen támogatásokra (Finnország, Németország, Spanyolország). Megjegyezte, hogy ez komoly hatással lesz a nettó befizetői pozíciókra is.

Janusz Lewandowski hangsúlyozta, a közeljövőben több országban várható választások miatt csak 2012 nyarától kezdődhet meg az érdemi vita a 2014-2020 közötti keretköltségvetésről.