Megszorításokat követelnek a kormánytól

Egyre sürget az idő az amerikai államháztartás stabilizációjára. Tegnap sem sikerült megegyeznie a kongresszusi frakcióknak a költségvetési kiigazításról, amit a republikánusok az adósságplafon megemelésének egyik feltételéül szabtak.

A nézetkülönbségek alapvetően nem is csak a kiigazítás mértékéről és a bevételi-kiadási arányokról szólnak, hanem az időzítésről. Barack Obama elnök is az „időt” használja legfőbb nyomásgyakorló eszközként arra, hogy rávegye a képviselőket a minél gyorsabb egyezségre. Tegnap ezért annyit közölt a találkozó után az elnök, hogy az adósságstratégia rendezésére 10 nap áll rendelkezésre.

Mint ismeretes a republikánusok elsősorban a kiadások lefaragásában látják a stabilizációs program legfőbb elemét, ami inkább az alacsonyabb jövedelmi helyzetűeket érintené, míg a demokraták a korábbi személyi jövedelemadó rendszert vezetnék vissza, ami a magasabb jövedelmi helyzetűek kedvezményeinek kivezetését jelentené.

A kompromisszumos megoldás jelenleg abban áll, hogy a bizonyos tételeket hajlandóak lennének egymás javaslataiból elfogadni a tárgyalópartnerek, ám az egészet nem, így előállhat az a helyzet, hogy egy ideiglenes, pár hónapra, esetleg félévre szóló megállapodás születik, és ez esetben az adósságlimit megemelését is olyan mértékben szabnák meg, ami csak rövid időre orvosolná a problémát.

Ez a megoldás ugyanakkor alapvetően a republikánusoknak állna érdekében, ugyanis fél év múlva már választási év kezdődik Amerikában, amikorra nagy zsarolási potenciált jelenthetne a számukra az adóssághelyzet kialakításához a további hozzáférés.

A demokraták, és velük együtt maga az elnök is viszont hosszabb távú megegyezést látna szívesen. Ennek a faramuci helyzetnek köszönhető, hogy a demokraták most egy nagyobb, mintegy 4,000 milliárd dolláros kiigazítást vinnének keresztül a Képviselőházon, aminek a bevételi-kiadási oldalt érintő kiigazítási struktúrája ca 50-50%-ban oszlana meg, míg a republikánusok egy ideiglenes 2,000 milliárdos programot látnának szívesen, amiben főleg a társadalombiztosítási rendszer kerülne átalakításra.

Az idő valóban sürget, mint Obama korábban maga is beismerte: „beláthatatlan” következményei lennének, ha nem sikerülne megemelni az adósságplafont, aminek szükségességéről egyébként mindkét frakcióban elvi egyetértés van.

Kitekintő / Equilor

Friss hírek

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »
Volvo XC60 Recharge

Erős negyedévet zárt a Volvo

A kínai Geely többségi tulajdonában lévő Volvo Cars rekordszámú, 182.687 járművet értékesített az idei első három hónapban, 12 százalékkal többet az egy évvel korábbinál. A tisztán elektromos autók aránya 21 százalékra emelkedett az egy évvel korábbi 18 százalékról.

Read More »