Javult az Orbán-kormányról alkotott vélemény

Az EU27-ek pénzügyminiszterei kedden fogadják el véglegesen a tagállamok felé a költségvetési konszolidáció és a gazdasági reformok terén megfogalmazott ajánlásokat. A Budapesthez intézett ajánlások és az azt alátámasztó helyzetértékelés érdemben nem változtak, de néhány ponton a kormány álláspontjának megfelelően módosultak.

Hivatalosan is lezárul az első Európai Szemeszter kedden, amikor a tagállamok pénzügyminiszterei véglegesen elfogadják a folyamat keretében a Bizottság javaslatára megfogalmazott országspecifikus ajánlásokat. Utóbbiak a költségvetési konszolidáció és a gazdasági, de mindenekelőtt a strukturális reformok terén határoznak meg lépéseket a kormányoknak, amelyeket azoknak a 2012-es büdzsé kidolgozása során figyelembe kell venniük, illetve a következő 12-18 hónapban végre kell hajtaniuk. A mostani ajánlásokat először jövő év januárjában „kéri majd számon” az Európai Bizottság, amikor közzéteszi éves növekedési jelentését. Ennek tükrében a tagállamok vezetői jövő márciusban értékelik az eredményeket.

A kiindulópont két dokumentum volt, amit április közepéig kellett a tagállamoknak Brüsszelben benyújtaniuk. Az egyik Magyarország esetében a konvergencia program aktualizált, a 2011 és 2015 közötti időszakot bemutató változata, a másik pedig az EU2020 stratégia kiemelt céljait nemzeti szintre átültető nemzeti reformprogram.

A június elején kijött bizottsági ajánlások tanácsi megvitatása után érdemi változásokat nem talált a BruxInfo a végleges, immár a Tanács által jegyzett dokumentumban, noha mind a helyzetértékelésben, mind az ajánlásokban történtek módosítások, szemmel láthatóan a magyar kormány álláspontjának figyelembe vételével.

A magyar fiskális kiigazításról készült tanácsi vélemény fő üzenete, hogy a kormánynak maradéktalanul végre kell hajtania a Széll Kálmán Tervben bejelentett költségvetési intézkedéseket és szükség esetén legkésőbb a 2012-es büdzsében késznek kell lennie állandó jellegű pótlólagos intézkedések elfogadására annak érdekében, hogy tartani lehessen a konvergencia programban feltüntetett hiánycélokat és a Bizottság félelmét eloszlatva 2011 után is a GDP-arányos 3 százalékos küszöb alatt tartani a hiányt. Ebben annyi az új elem, hogy a Tanács figyelembe vette a Bizottság tavaszi gazdasági előrejelzésének azt a pontját, ami úgy vélte, hogy a magyar kiigazító program maradéktalan végrehajtása esetén hozható a megcélzott hiány (más kérdés, hogy Brüsszel a felmerülő kockázatok miatt tett mögé egy kérdőjelet).

A magyar kormány relatív sikereként lehet értékelni azt, hogy a szövegből részben kikerült, máshol pedig gyengült az a vélemény, miszerint a magyar fiskális konszolidáció a ciklus későbbi és nem korai szakaszára esik, a strukturális helyzet csak 2012-től várható javulásával. A végleges szöveg szerint (tanácsi vélemény 15-ik pontja) „ .. a fiskális kiigazítási stratégia főleg a kiadási oldalon alapul és a 2011-es határidő a deficit 3 százalék alá történő leszorítására kizárólag a jelentős mértékű egyszeri bevételeknek, jelesül a nyugdíjvagyonból származóknak köszönhetően teljesül, és a strukturális helyzet javulása csak 2012-ben kezdődik meg”.

És bár a szöveg több ponton is kiemeli, hogy a Bizottság számításairól van szó, a konvergencia program a tanácsi dokumentum szerint sem biztosítja hosszabb távon a középtávú makrogazdasági cél (amit a programidőszak végére, 2015-re kellene elérni) felé történő előrehaladást, „jóllehet (és ez a magyar kormány kérésére kerülhetett bele a szövegbe) kicsi a mozgástér”. A végleges ajánlás mindenesetre feladatként szabja meg a kormánynak, hogy éves szinten legalább a GDP 0,5 százalékával közelebb kerüljön a középtávú célhoz, egészen addig, amíg azt el nem éri.

A tanácsi vélemény helyzetértékelésében némileg kedvezőbb a magánnyugdíj-pénztári vagyon állami költségvetésbe való átterelése által a kiigazításra kifejtett hatás véleményezése, amennyiben a szöveg már elismeri, hogy az egyszerieken túl állandó bevételeket is eredményezett a lépés. Mitöbb, az egyik mondat szerint „a Bizottság legutolsó értékelése szerint a közpénzügyek hosszú távú fenntarthatóságának kockázatai közepesnek tűnnek”.

A hazánkhoz intézett összesen öt ajánlás közül a második arra bíztatja a kormányt, hogy az új alkotmányos fiskális kormányzási keret (alkotmányos adósságplafon) gyakorlati vonatkozásait pontosító rendeleteket fogadjon el és hajtson végre, külön is kitérve azokra a numerikus szabályokra, amelyekhez a központi és helyi kormányzati szinten tartaniuk kell majd magukat egészen addig, amíg az államadósság szintje nem csökken a GDP-arányosan 50 százalékos szint alá. Az ajánlás költségvetési tanácsról szóló része viszont lerövidült a korábbi verzióhoz képest, de benne maradt a testület hatáskörének szélesítésére való felhívás, akárcsak az közpénzügyek átláthatóságának javítására és a többéves fiskális tervezés megerősítésére és végrehajtására vonatkozó kérés.

A harmadik ajánlás a munkaerőpiaci részvétel növelését szorgalmazza az adóreform alacsony keresetű rétegekre gyakorolt hatásának költségvetési szempontból semleges módon történő kioltásával. Ugyancsak feladatként szabják meg a magyar hatóságoknak azt, hogy a gyermekgondozás kiterjesztésével és a bölcsődei és óvodai férőhelyek számának növelésével ösztönözzék a nők munkaerőpiaci részvételét.

A kormánytól az Állami Foglalkoztatási Szolgálat és más szolgálatok kapacitásának bővítését is elvárják a képzés, az álláskereséshez nyújtott segítség és az egyénre szabott szolgáltatások színvonalának és hatékonyságának javítása érdekében. További kérés „a pozitív, kézzelfogható eredményeket” produkáló aktív munkaerőpiaci intézkedések megerősítése, továbbá az érdekeltekkel konzultálva az alacsony képzettségűek és más különösen hátrányos helyzetű csoportoknak testre szabott programok bevezetése.

A Tanács az üzleti környezet javítását is feladatul szabja, mégpedig a nemzeti reformprogramban előirányzott szabályozói reform és az adminisztratív terhek csökkentését célzó valamennyi intézkedés végrehajtásával. Arra is felkérik Budapestet, hogy mérje fel a kkv-k támogatását célzó politikák hatékonyságát és úgy módosítsa az állami programokat, hogy nagyobb hozzáférést biztosítson a bankokon kívüli finanszírozáshoz.

Kitekintő / Bruxinfo.eu

Friss hírek

Célegyenesben a veszteséges Air India privatizációja

Az indiai kormányzat még a koronavírus-járvány előtt jelentette be, hogy teljes egészében megválna az Air India légitársaságtól, amely már a vírusválság előtt is jelentős adósságot halmozott fel. Korábban a tulajdonrész felének értékesítésével próbálkoztak, de akkor nem akadt egyetlen ajánlattevő sem.

Read More »