Valóban otthon érzik magukat a szlovákiai magyarok?

Otthon érzik magukat a szlovákiai magyarok – számolt be egy felmérés eredményéről több média, előbb Szlovákiában, majd Magyarországon is. A Felvidék.ma utánajárt a közvélemény-kutatásnak, és kiderült, valójában másról van szó. A felmérés még 2009-ben készült.

Szlovákiában először, 2011. június 18-án a Sme hírportál publikált egy hírt  „Szlovákiában a magyarok otthon érzik magukat” címmel. A Sme cikkéről portálunk még aznap tájékoztatott. Ugyancsak kivonatosan ismertette a cikket a Magyar Távirati Iroda (MTI) is, mégpedig „Otthon érzi magát Szlovákiában a szlovákiai magyarok kétharmada” címmel. Azóta számos egyéb média is beszámolt erről. A felmérés híre élénk érdeklődést váltott ki, a Felvidék.ma portál több olvasói levelet, véleményt, jegyzetet kapott, melyek közül többet publikáltunk is.

A tudósításban olvashattunk arról, hogy a szlovákiai magyarok 65%-a nem akarja a magyar állampolgárságot. Ezt olvasva, sokakban felvetődhetett a gondolat: milyen hálátlan közösség is ez a felvidéki magyarság, hiszen a magyar Országgyűlés 2010 májusában szinte közfelkiáltással fogadta el a magyar állampolgársági törvény módosítását, miszerint a határon túli magyarok könnyített eljárásban kaphatnak magyar állampolgárságot (az ún. kettős állampolgárságról szóló törvényt). Ezt követően olvasni, hogy ezt az állampolgárságot a szlovákiai magyarok kétharmada nem akarja – valóban sokakban megütközést kelthetett. Más kép alakulhat ki bennünk, ha kezünkbe vesszük a felmérésről készült vaskos, 45 oldalas jelentést, Először a dátumra figyeljünk: a felmérés 2009. novemberében és decemberében készült!!. Erről a tudósítások nem szóltak!

2009 végén Magyarországon még szocialista kormányzat volt, Szlovákiában pedig Fico kezében volt a kormánypálca. A határon túli magyarok emlékeznek 2004. december 5-re, amikor a Gyurcsány-kormány kampányával támogatva megbukott a kettős állampolgárságról tartott népszavazás. De a felmérés kérdése sem úgy volt megfogalmazva, hogy valaki akarja-e a magyar állampolgárságot, hanem, hogy mit tart fontosnak ahhoz, hogy valakit „igazi magyarnak“ tekinthessünk? A válaszadók 38 százaléka gondolta úgy, hogy a magyar állampolgárság ehhez szükséges, ez viszont nem válasz arra a kérdésre, hogy akarja-e a magyar állampolgárságot. A magyarságot pedig sokkal többen (két és félszer annyian) tartják legfontosabb identitásbeli jellemzőnek, mint a szlovák állampolgárságot!

Hasonlóan zavaros az a következtetés, hogy a szlovákiai magyarok otthon érzik magukat Szlovákiában, amely országot a hazájuknak tartják. Ezt a következtetést a következő kérdésből adott válaszokból vonták le: „Amennyiben lenne rá lehetősége, és kapna rá anyagi támogatást, elköltözne más országba?” Erre a kérdésre a megkérdezettek 7,2%-a válaszolt egyértelmű igennel, valószínűleg igennel – 15,9%. Azt, hogy nem,  a megkérdezettek 68,7%-a mondta. A kérdés viszont nem arról szól, hogy a felvidéki magyar mit tart hazájának, hanem, hogy hová kötődik. A szlovákiai magyarok pedig kimondták: nem hagyják el szülőföldjüket!

További, Magyarországgal szembeni ellenszenvet hivatott mondatként szerepel a tudósításokban, hogy a megkérdezettek „legkevesebb 10-20%-a utalt arra, hogy a magyarországi magyarok lenézően viselkednek velük szemben“. Ez igaz, csak „elfelejtették“ hozzátenni, hogy a megkérdezetteknek 72%-a szerint ennek az ellenkezője az igaz. Sőt, a megkérdezettek 29%-a úgy tapasztalta, a magyarországi magyarok kimondottan kedvesek, segítőkészek a szlovákiai magyarokkal szemben!

A Felvidék.ma érdeklődésére Gyurgyík László szociológus elmondta, ő is betekintett a felmérésről készült jelentésbe, a közvélemény-kutatás szerinte korrekt módon zajlott, de teljesen más kérdés, hogy annak eredményeit ki hogyan értelmezi, tálalja. „Jómagam leginkább az eredeti forrástáblázatokat keresem. Ahol látom a számokat, értelmezések nélkül. A kommentárok ugyanis még ugyanazon felmérés ismertetéseinél is nagyban különbözhetnek. Ez nem új keletű dolog. Emlékezzünk csak a Churchillnak tulajdonított mondásra: „Csak abban a statisztikában hiszek, amit én magam hamisítok.!”.

Az alábbiakban a Felvidék.ma az eredeti jelentésből válogatott, értelmezések és magyarázatok nélkül. Azokat tisztelt Olvasóinkra bízzuk: Zárójelentés a Szlovák  Köztársaságban élő magyar nemzetiségű polgárok körében végzett felmérésről (2009 november és december) Prof. Ladislav Macháček

A felmérésre az Európai Bizottság ENRI-East projektjén belül került sor, mely a Kelet-Európában élő etnikai kisebbségek identitástudatát kutatta. A kutatást nyolc országban végezték: Oroszország (az ország kelet-európai részében, Kaliningrad térségében), Fehéroroszország, Ukrajna, Lengyelország, Litvánia, Lettország, Magyarország és Szlovákia. A nyolc országból 2009-ben mintegy 7000 személyt kérdeztek meg, ebből 801-en voltak a szlovákiai magyarságból.

A szlovákiai közvélemény-kutatást a Focus ügynökség bonyolította le 2009 novemberében és decemberében. A felmérés reprezentatív, a minta kiválasztásánál figyelembe vették a megkérdezettek nemét, műveltségét, és főleg a lakóhely szerinti (regionális) megosztást.

I. A közvélemény-kutatás mintája és a megkérdezettek személyek általános jellemzői

A minta kiválasztása kerületek szerint: Pozsonyi kerület: 20 személy (2,5%), Nagyszombati kerület:  212 személy (26,5%), Nyitrai kerület: 303 személy (37,8%), Besztercebányai kerület: 136 személy (16,2%), Kassai kerület: 136 személy (17,0%).

A járások szerinti megoszlás a következő volt: Szenci járás 20 (2,5%), Dunaszerdahelyi járás 154 (19,2%), Galántai járás 58 (7,2%), Vágsellyei járás 35 (4,4%), Komáromi járás 119 (14,9%), Érsekújvári járás 89 (11,1%), Lévai járás 60 (7,5%), Nagykürtösi járás 20 (2,5%), Losonci járás 36 (4,5%), Nagyrőcei járás 20 (2,5%), Rimaszombati járás 54 (6,7%), Rozsnyói járás 40 (5,0%), Kassa környék 30 (3,7%), Tőketerebesi járás 46 (5,7%), Nagymihályi járás 20 (2,5%).

A nők és férfiak közötti arány 43,7%-56,3% volt

A minta korcsoportjai: 29 év alatt: 116 (14,5%), 30-59 év közötti: 449 (56,1%), 60 év felettiek 234-en (29,2%)

Családi állapot: házas 57,2%, független (még nem élt házasságban): 16,5%, özvegy 13,9%, elvált 7,2%, élettársi viszonyban: 5%.

Műveltség: alapfokú: 19,7%, középfokú: 37%, középfokú érettségivel 31%, egyetemi vagy főiskolai végzettség: 7,1%

Nyelvismeret a magyaron és szlovákon túl: német 20,8%, angol 17,7%, orosz 15,6%.

Gazdasági aktivitás: 41,4 % teljes állásban dolgozik, 11,9% munkanélküli, 33,6% nyugdíjas, 4,1% diák, 3,2% szülői szabadságon van, 1,4% háztartásbeliként dolgozik.

Munkaadó: 36,1% – magáncég, 15,4% – állami cég, 15,9% – államigazgatás, 10,7% – mezőgazdasági szövetkezet.

A megkérdezettek 46,7%-a már volt tartós munkanélküli (több mint három hónapig tartó munkanélküliség).

Kereset: nincs keresete – 3,6%, 150 euróig – 6,6%, 151-300 euró között – 25,8%, 301-450 euró között – 22,7%, 451-600 euró között – 15,7%, 601-750 euró között – 5,9%, 7501-900 euró között – 2,1%, 901-1200 euró között – 0,9%, 1201 – 1500 euró között – 0,1%, 2000 euró felett – 0,1%. A megkérdezettek 16,4%-a nem válaszolt erre a kérdésre.

A háztartások 13%-ában van négy évnél nem öregebb autó, 47,2%-ában négy évnél öregebb gépjármű, 33%-ában számítógép.

Felekezeti hovatartozás – római katolikus – 60,5%, református egyház – 12,2%, evangélikus – 7,4%, felekezet nélküli – 15%. A megkérdezettek 1 százaléka naponta részt vesz egyházi szertartáson, 7,4%-a hetente többször, 18,4%-a hetente, 11,2%-a havonta egyszer, 25,2%-a évente néhányszor, 13%-a évente egyszer.

II. A Szlovákiában élő magyarok identitásáról

A következő állítások közül magára nézve mit tart a legfontosabbnak:

  • a munkámat – 9%
  • azt hogy férfi/nő vagyok – 14,9%
  • azt, hogy melyik korcsoporthoz tartozom –  11,4%
  • a  felekezeti hovatartozásomat – 3,7%
  • azt, hogy szlovákiai magyar vagyok – 17,7%
  • a társadalmi osztályhoz való tartozást – 5,5%
  • azt, hogy melyik településről származom – 12,3%
  • azt, hogy melyik politikai pártot támogatom – 1,1%
  • azt, hogy európai vagyok – 4,7%
  • azt, hogy szlovák állampolgár vagyok – 7,1%
  • nem tudom eldönteni – 10,9%
  • nem válaszolt – 1,6%

Összesen ez 100 százalék, minden megkérdezett csak egy választ jelölhetett meg.

Ön szerint melyik kijelentés jellemzi leginkább az Ön etnikai hovatartozását?

  • magyar vagyok – 16%
  • szlovákiai magyar vagyok – 68%
  • magyar származású szlovák vagyok – 13%
  • szlovák vagyok  – 1%
  • más válaszok – 2%

Ön szerint milyenek a magyarországi emberek a Szlovákiából érkező magyarokkal szemben?

  • kedvesek, segítőkészek – 29%
  • inkább segítőkészek, mintsem rosszakaratúak 43%
  • inkább ellenszenvesek, mint segítőkészek – 14%
  • ellenszenvesek – 4%
  • nem tudja – 6%
  • nem válaszolt – 4%
  • Érzelmi kötődések

Milyen  érzelmi kötődése van…

a) szlovákiai magyarok irányába?: nagyon erős – 68,4%, inkább igen – 27,8%, inkább nem – 2,2%, semmilyen – 0,7%, nem tudom – 0,7%

b) a településhez, ahol él?: nagyon erős – 58,2%, inkább igen – 35,6%, inkább nem – 3,9%, semmilyen – 1,1%, nem tudom – 1,1%

c) Szlovákiához?: nagyon erős – 41,3%, inkább igen – 43,6%, inkább nem – 10,1%, semmilyen – 2%, nem tudom – 2,9%

d) Magyarországhoz?: nagyon erős – 32,2%, inkább igen – 48,3%, inkább nem – 13,9%, semmilyen – 2,1%, nem tudom – 3,5%

e) Közép-Kelet-Európához: nagyon erős – 16,7%, inkább igen – 37,6%, inkább nem – 23,0%, semmilyen – 13,4%, nem tudom – 9,2%

f) Európához: nagyon erős – 24,8%, inkább igen – 45,2%, inkább nem – 16,2%, semmilyen – 7,1%, nem tudom – 6,1%

Nemzeti büszkeség

Büszke arra, hogy Ön…

a) magyar: nagyon – 35,8%, inkább igen – 46,3%, inkább nem – 7,5%, egyáltalán nem – 2,4%, nem tudom – 7,7%

b) szlovák: nagyon – 5,2%, inkább igen – 32,3%, inkább nem – 17,9%, egyáltalán nem – 10,9%, nem tudom – 24,8%

c) Szlovákiában élő magyar: nagyon – 44,2%, inkább igen – 42,4%, inkább nem – 5,4%, egyáltalán nem – 1,9%, nem tudom – 5,6%

d) Közép-Kelet-Európában él: nagyon – 10,1%, inkább igen – 36,7%, inkább nem – 24,2%, egyáltalán nem – 12,6%, nem tudom – 14,9%

e) európai: nagyon – 18,4%, inkább igen – 45,6%, inkább nem – 16,0%, egyáltalán nem – 7,9%, nem tudom – 11,0%

Mi a fontos ahhoz, hogy valaki „igazi magyar?” legyen?

a) magyar ősei legyenek: ez nagyon fontos – 38,5%, inkább fontos, mint sem – 39%, nem annyira fontos – 13,10%, egyáltalán nem fontos – 6%

b) magyarnak tartsa magát: ez nagyon fontos – 69,2%, inkább fontos, mint sem – 23,70%, nem annyira fontos – 4%

c) tisztelje a magyar törvényeket és intézményeket: ez nagyon fontos – 15%, inkább fontos, mint sem – 34,79%, nem annyira fontos – 28,7%, egyáltalán nem fontos – 13,10%

d) keresztény legyen: ez nagyon fontos – 15,7%, inkább fontos, mint sem – 16,9%, nem annyira fontos – 23,10%, egyáltalán nem fontos – 36,60%

e) tudjon magyarul: ez nagyon fontos – 72,50%, inkább fontos, mint sem – 21,50%

f) Magyarországon éljen: ez nagyon fontos – 6,9%, inkább fontos, mint sem – 21,50%, nem annyira fontos – 34,70%, egyáltalán nem fontos – 34,50%

g) magyar állampolgár legyen: ez nagyon fontos – 14,7%, inkább fontos, mint sem – 28,3%, nem annyira fontos – 35,50%, egyáltalán nem fontos – 22,80%

h) Magyarországon szülessen: ez nagyon fontos – 12,4%, inkább fontos, mint sem – 18,1%, nem annyira fontos – 35,6%, egyáltalán nem fontos – 29,10%

Mi a fontos ahhoz, hogy valaki „igazi szlovák?” legyen?

a) szlovák ősei legyenek: ez nagyon fontos – 36%, inkább fontos, mint sem – 38,50%, nem annyira fontos – 14,50%, egyáltalán nem fontos – 7,70%

b) szlováknak tartsa magát: ez nagyon fontos – 67,4%, inkább fontos, mint sem – 22,20%, nem annyira fontos – 6,2%

c) tisztelje a szlovák törvényeket és intézményeket: ez nagyon fontos – 32%, inkább fontos, mint sem – 37,10%, nem annyira fontos – 16,0%, egyáltalán nem fontos – 7%

d) keresztény legyen: ez nagyon fontos – 13,2%, inkább fontos, mint sem – 20%, nem annyira fontos – 22%, egyáltalán nem fontos – 37,100%

e) tudjon szlovákul: ez nagyon fontos – 69,50%, inkább fontos, mint sem – 230%

f) Szlovákiában éljen: ez nagyon fontos – 19,10%, inkább fontos, mint sem – 32,20%, nem annyira fontos – 27,20%, egyáltalán nem fontos – 17,10%

g) szlovák állampolgár legyen: ez nagyon fontos – 25,8%, inkább fontos, mint sem – 32,5%, nem annyira fontos – 22,20%, egyáltalán nem fontos – 15,40%

h) Szlovákiában szülessen: ez nagyon fontos – 22%, inkább fontos, mint sem – 29,60%, nem annyira fontos – 25,70%, egyáltalán nem fontos – 18,70%

Milyen legyen a nemzetiségi politika?

a) Az a jó, ha a szlovákiai magyarok megtartják szokásaikat, hagyományaikat? – teljesen egyetértek ezzel – 42,3%, inkább egyetértek, mint nem – 45,2%, inkább nem, mint igen – 4,9%, egyáltalán nem – 0,9%, nem tudom – 6,1%

b) Az a jó, ha a szlovákiai magyarok alkalmazkodnak és beolvadnak a többségbe? – teljesen egyetértek ezzel – 10,9%, inkább egyetértek, mint nem – 24,8%, inkább nem értek egyet, mint igen – 28,6%, egyáltalán nem értek egyet ezzel – 27,30, nem tudom – 6,9%

Mik és mennyire fontosak a magyar identitáshoz, annak megmaradásához, fejlődéséhez?

a) anyanyelvű művelődés:  nagyon – 45,4%, inkább igen, mint nem – 30,8%, inkább nem – 17,4%, egyáltalán nem – 7%, nem tudom – 2,2%

b) lehetőség a magyar nemzet történelmének és kultúrájának megismerésére:  nagyon – 41,4%, inkább igen, mint nem – 37,5%, inkább nem – 13,1%, egyáltalán nem – 5,4%, nem tudom – 2,5%

c) lehetőség magyar könyvek és újságok olvasására:  nagyon – 53,2%, inkább igen, mint nem – 31,0%, inkább nem – 10,2%, egyáltalán nem – 4,5%, nem tudom – 1,1%

d) magyarul beszélni barátokkal, munkatársakkal:  nagyon – 66,7%, inkább igen, mint nem – 24,2%, inkább nem – 6,6%, egyáltalán nem – 1,4%, nem tudom – 2,1%

e) a nemzeti hagyományok őrzése:  nagyon – 46,1%, inkább igen, mint nem – 37,8%, inkább nem – 10,2%, egyáltalán nem – 1,7%, nem tudom – 2,1%

f) a magyarság parlamenti képviseletének lehetősége:  nagyon – 44,2%, inkább igen, mint nem – 36,8%, inkább nem – 9,6%, egyáltalán nem – 4,5%, nem tudom – 4,9%

Az anyanyelv használata

a) Milyen nyelven beszélnek otthon? – magyarul – 75,4%, szlovákul – 3,4%, mindkét nyelven – 21%, más nyelven – 0,2%

b) Lehetősége van önnek gyermekeit magyar nyelven taníttatni? – igen – 88,4%, nem – 4,4%, nem tudja – 6,1%, nem válaszolt – 1,1%

Diszkrimináció

Az utóbbi egy évben diszkriminálva érezte magát nemzeti hovatartozása miatt …

  • iskolában: igen – 1,2%, nem – 10,7%
  • munkában: igen – 4,6%, nem – 7,4%
  • egészségügyben: igen – 4,6%, nem – 8%
  • bíróságon: igen – 0,7%, nem – 11%
  • templomban: igen – 4,5%, nem – 7,4%
  • munkahelykereséskor: igen – 0,6%, nem – 12%
  • étteremben, szórakozóhelyen: igen – 2,2%, nem – 10%
  • az utcán: igen – 4,2%, nem – 8,4%
  • rendőrségen: igen – 2,4%, nem – 10%
  • szomszédoktól: igen – 1,2%, nem – 11,2%
  • bevásárláskor: igen – 4%, nem – 8,5%
  • tömegközlekedésen: igen – 2,9%, nem – 9,6%

Megj.: A megkérdezettek mintegy 87%-a azért nem válaszolt erre a kérdésre, mert őt nem érinti…

Más országba költözne?

Amennyiben lenne rá lehetősége, kapna rá anyagi támogatást, elköltözne más országba?

  • Igen – 7,2%
  • valószínűleg igen – 15,9%
  • nem, semmiképp sem – 68,7%
  • nem tudom – 7,1%
  • nem válaszolt – 1,1%

Akik költöznének (a megkérdezettek 23,1%-a), azok leginkább Magyarországra (6%), Ausztriába (1,9%), Angliába (2,4%), Amerikába (2,6%), Németországba (1,6%), Csehországba (1,4%) és Svájcba (1,4%) utaznának.

Érdeklődés a politika iránt

érdekli a szlovákiai politika – nagyon – 12,2%, inkább igen – 41,9%, inkább nem – 28%, egyáltalán nem – 17,6% 

érdekli a magyarországi politika – nagyon – 8,6%, inkább igen – 34,7%, inkább nem – 34,5%, egyáltalán nem – 21,3% 

érdekli a szlovákiai magyar kisebbséggel kapcsolatos politizálás – nagyon – 20,8%, inkább igen – 41,2%, inkább nem – 20,8%, egyáltalán nem – 16,9%

A felmérés további kérdéseket tartalmazott a szórakozás (zenehallgatás, tévénézés) formáiról, és az Európai Unióhoz való kötődésről is… Ezekről is hamarosan tájékoztatjuk Olvasóinkat.

Felvidék.ma

Friss hírek

Újra csökkent az európai alapkamat

Az Európai Központi Bank Kormányzótanácsa csütörtöki ülésén a piaci várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal csökkentette a három irányadó eurókamat szintjét. Az EKB 0,9 százalékos reál GDP-növekedést vár 2025-ben és 1,1 százalékosat 2026-ban.

Read More »