Izland rekordot dönt

Izland tegnap (június 27-én) négy fejezet megnyitásával megkezdte a csatlakozási tárgyalásokat, és az EU történetében példátlan módon két fejezetet azonnal le is zártak. Oessur Skarphedinsson izlandi külügyminiszter bejelentette, hogy az összes fejezetet szeretnék egy éven belül megnyitni.

A négy megnyitott fejezet a közbeszerzéssel, az információs társadalommal és médiával, tudománnyal és kutatással, oktatással és kultúrával kapcsolatosak. Izland az Európai Gazdasági Térség tagjaként az uniós jog nagy részét már átvette, így készültségét tekintve a tudomány és kutatás valamint az oktatás és kultúra fejezetek azonnal lezárásra is kerülhettek. Martonyi János külügyminiszter, aki a soros magyar EU elnökség képviselőjeként a kormányközi megbeszéléseken elnökölt, megjegyezte, hogy a fejezetek példátlanul gyors lezárása „valami újat” jelent az Unió bővítésének történetében.

Martonyi „gyors, zökkenőmentes és sikeres tárgyalásokat” kívánt izlandi kollégájának, hozzátéve, hogy reméli, hogy a kolléga hamarosan már az Unió képviselőjeként kezdhet csatlakozási tárgyalásokat egy másik tagjelölt országgal. Martonyi elmondta, hogy 13 évvel ezelőtt ő volt abban a helyzetben, mint most Skarphedinsson, Magyarországot képviselve a csatlakozási tárgyalások megkezdésekor. Martonyi elmondta, hogy roppant elégedett a júniusi EU csúcs döntésével a horvát csatlakozási tárgyalások lezárásáról és a lendületes izlandi kezdéssel. Az EU bővítési stratégiája a június 30-án lezáruló magyar elnökség egyik prioritása volt.

Štefan Füle bővítési biztos nagyon pozitív tapasztalatnak nevezte, hogy az elmúlt nyolc hónapban, az átvilágítás időszakában nagyon sokat tanulhatott Izlandról, és Izland is sokat megtudott az Európai Unióról. A biztos kiemelte, hogy Izland sok területen már most magas szintű megfelelést mutat az EU normáival. Füle „nagyon profi, nagyon készséges, nagyon nyílt és nagyon rugalmas” félként dicsérte a Bizottság izlandi tárgyalópartnereit.

Skarphedinsson azt mondta, hogy az EU minden elismerést megérdemel, amiért a csüggesztő nehézségek ellenére kitart a bővítési folyamat mellett. Az izlandi külügyminiszter elárulta, hogy a fejezetek felét készek a következő félévben a lengyel elnökség alatt megnyitni, köztük a „mezőgazdaságot és halászatot érintő nehézsúlyú fejezeteket”. Hozzátette, hogy az utánakövetkező félévben a dán elnökség ideje alatt a maradék fejezeteket is meg kell tudni nyitni.

Mikor a bonyolult halászati fejezetről kérdezték, Skarphedinsson elmondta, hogy tartott néhány előzetes megbeszélést az Unió halászati nagyhatalmaival, és arra a következtetésre jutottak, hogy a problémák megoldhatóak. Példának hozta fel az Európai Bizottság és Norvégia között 1994-ben kötött teljesen esélytelennek tartott halászati megállapodást, ami bizonyítja, hogy a megegyezés lehetséges. „Aranyat ér az EU-ban, hogy képes a tagjelöltek speciális létfontosságú igényeihez igazodni.”

Az EurActivnak arra a kérésére, hogy tervezik-e, hogy az uniós tagság előnyeiről tájékoztatják a lakosságot, Skarphedinsson kitérő választ adott, de elmondta, hogy a kormány népszavazást fog tartani, ha sikerül lezárni a tárgyalásokat. Világossá tette, hogy az izlandiak nem szeretnék elkötelezni magukat az EU tagság mellett, amíg nem látják a halászat területén a tárgyalás eredményeit.