Jelentős gazdasági segítséget hozott a kínai kormányfő

Magyarország egy új és nagy jelentőségű szövetséget kötött Kínával – mondta Orbán Viktor miniszterelnök Ven Csia-pao (Wen Jiabao) kínai kormányfővel folytatott tárgyalásait követően. A két ország 12 megállapodást írt alá, melyek értelmében Kína magyar államkötvényeket vásárol, illetve egymilliárd euróval támogatja a gazdasági kapcsolatok fejlesztését. A két kormányfő a kínai–magyar barátság és együttműködés melyítését hangsúlyozta, ugyanakkor a látogatást kritikák is érték: a Magyarországon élő tibetiek szerint a bevándrolási hivatal és a rendőrség zaklatta őket Ven itt tartózkodása miatt.

Magyarország egy új és nagy jelentőségű szövetséget kötött Kínával; a két ország tizenkét megállapodást kötött egymással, konkrét programokról, befektetési alapokról és pénzügyi keretekről született megállapodás – mondta Orbán Viktor miniszterelnök Ven Csia-pao (Wen Jiabao) kínai kormányfővel közösen tartott sajtótájékoztatóján szombaton a Parlamentben. „A mai napot rendkívül fontos mérföldkőnek és sikernek tekintem Magyarország megújulásában. Történelmi segítséget kaptunk Kínától” – idézte a kormányfőt a Magyar Távirati Iroda. 

Az MTI úgy értesült a kínai miniszterelnök környezetéből, hogy Orbán Viktor és Ven Csia-pao egy órán át tárgyalt egymással. Orbán elmondta, a Magyarországon zajló gazdasági fordulat sikerességéhez az országnak új típusú szövetségesekre és szövetségekre is szüksége van, hozzátéve, hogy Peking és Budapest hasonlóképpen gondolkodik a jövőről; mindkét fél határozottan elkötelezett a munkaalapú gazdaság mellett, az ideológiai jellegű eltéréseket illetően pedig úgy fogalmazott: „abban értettünk egyet, hogy tiszteletben tartjuk egymás politikáját”.

A kínai kormányfő azt mondta, országa bízik a magyar gazdaság fejlődésében. Bejelentette: Kína hajlandó „bizonyos összegű” magyar államkötvényt vásárolni, a kínai állami fejlesztési bank pedig egymilliárd eurós különhitelt fog biztosítani a magyar félnek a kölcsönös befektetések előmozdítására. Elmondta, kitűzték azt a célt, hogy a kínai-magyar kereskedelmi forgalom mértékét 2015-ig a jelenleginek több mint kétszeresére, húszmilliárd dollárra növelik.

Ven kifejtette, azért választotta mostani európai körútja első állomásának Magyarországot, mert fontosnak tartja a két ország közötti baráti együttműködést és partnerséget, továbbá arról is beszámolt, hogy a kétoldalú kulturális kapcsolat előmozdítása céljából 150 magyar fiatalt hívtak meg Kínába. A kínai miniszterelnök szerint Kelet-Közép-Európa „hídfő szerepet” játszik Kína és Európa gazdasági–kereskedelmi együttműködésében és összeköti a keleti és nyugati piacokat, így fontos partnereknek tekinti a térség Kínával „hagyományos baráti viszonyt” fenntartó országait.

Ven 24 éve az első kínai kormányfő, aki Magyarországra látogatott. A kormányfő tegnap az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Konfuciusz Intézetének díszelőadásán vett részt, az Orbánnal folytatott megbeszéléseket követően pedig Schmitt Pál köztársasági elnök és Kövér László, a parlament elnöke is fogadta, valamint a Magyar Tudományos Akadémia kelet-közép-európai gazdasági fórumára is ellátogatott. A közelmúltban a magyar kormány igen nagy hangsúlyt helyezett a kínai kapcsolat mélyítésére; Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter az elmúlt egy év során négyszer látogatott a kelet-ázsiai országba. Budapest a magyar EU-elnökséget is felhasználta ázsiai kapcsolatainak fejlesztésére: májusban EU–Kína stratégiai párbeszédet, míg június elején Ázsia–Európa találkozót rendeztek a Gödöllői Királyi Kastélyban.

Matura Tamás, a Magyar Külügyi Intézet Kína-szakértője az MTI-nek elmondta, a kínai miniszterelnök látogatása azt mutatja, hogy beérett az elmúlt hét-nyolc évben megkezdett magyar diplomáciai és gazdasági nyitás Kína felé, melyet még a korábbi kormányok kezdtek meg, a jelenlegi pedig nemcsak folytatta, hanem intenzívebbé is tette azt. Matura szerint óriási diplomáciai siker, hogy Ven eleget tett a magyar meghívásnak, jelzésértékű, hogy a világ egyik legfontosabb vezetője a közép-kelet-európai régióban egyedül Magyarországra látogatott el.

A két ország közeledésének a jele, hogy a bilaterális kereskedelem volumene tavaly 28 százalékkal nőtt, összesen 8,7 milliárd dollárra (1650 milliárd forint) volt tehető, míg az idén elérheti a tízmilliárdot (1900 milliárd forint), továbbá az elmúlt évek során egyes kínai óriáscégek is jelentős befektetéseket eszközöltek Magyarországon. Ugyanakkor a bíztató kereskedelmi adatok ellenére a mérleg erős, közel ezermilliárd forintos kínai többletet mutat.

A bőkezű gazdasági segítséggel érkező kínai elnök látogatását természetesen kritikák is érték. Az arról számolt be, hogy a Tibetet Segítő Társaság szerint a magyar hatóságok jogtalanságokat követtek el az itt élő tibetiekkel szemben a látogatás során, egy esetleges tiltakozóakció megakadályozása érdekében. A társaság közleménye szerint a bevándorlási hivatal berendelte és egész nap várakoztatja a Magyarországon élő tibetieket, míg a rendőrség az Oktogonnál elkobzott egy tibeti zászlót és elvitte annak tulajdonosát.