Kína is megoldaná az euróválságot

A kínai külügyminisztérium pénteki tájékoztatása szerint az ország alapvető érdekeit fenyegeti az európai adósságválság, így annak megoldása rendkívül fontos Peking számára – jelentette a Reuters. Fu Jing (Fu Ying) külügyminiszter-helyettes egy, Ven Csia-pao kormányfő közelgő európai útjával kapcsolatban tartott sajtótájékoztatón elmondta, Kína aggodalommal figyeli az eurózóna válságát, miután az uniós tagállamok gazdasági talpraállása alapvető fontosságú a kelet-ázsiai ország számára. Fu emlékeztetett rá, hogy Peking több ízben nyújtott támogatást a bajba jutott országoknak kötvényvásárlásai, illetve az EU–Kína kereskedelmi kapcsolatok mélyítése által. Becslések szerint Kína háromezer milliárd dollárt meghaladó devizatartalék-állományának közel egynegyedét euró-alapú kötvények adják.

A Wall Street Journal által megszólaltatott kínai szakértők szerint Peking stratégiai és gazdasági érdekeinek védelme érdekében kész további segítséget felajánlani Görögországnak, miután az arról számolt be, hogy az államcsőd elkerülése érdekében egy azonnali, 12 milliárd eurós kölcsönre van szüksége. Csang Ming (Zhang Ming), a Kínai Társadalomtudományi Akadémia Világgazdasági és Politikai Intézetének munkatársa szerint a kelet-ázsiai ország az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz aukcióin való vásárlással, illetve egy esetlegesen a Nemzetközi Valutaalap által létrehozandó kötvényprogramban való részvétellel segíthetné a bajba jutott EU-tagállamokat. Csang úgy véli, az eurózóna pénzelése az ország külgazdasági érdekeinek védelme mellett politikai–stratégiai okokkal is magyarázható, mint mondta, az európai államok kimentése „segíti a tripoláris világ fenntartását, így Kína elkerülheti az Egyesült Államokkal való direkt szembenézést”. Csao Csing-ming (Zhao Qingming), a China Construction Bank vezető elemzője szerint is felfedezhetők politikai megfontolások Peking lépései mögött.

Fu ugyanakkor – a szakértők véleményének némileg ellentmondva – elmarasztalóan nyilatkozott a kínai gazdasági befolyás növekedését politikai szempontokból ellenző európai véleményekről. Elmondása szerint annak ellenére, hogy „a kínai befektetések nem különböznek más országokéitól”, „egyes európai vezetők hajlamosak politikai szempontokkal magyarázni a kínai cégek európai tevékenységét”. A külügyminiszter-helyettes nyilatkozatában a politikai jellegű előítéletek feladására, valamint a befektetési környezet javítására és „igazságosabbá tételére” szólította fel az Uniót.