Nemzeti Összetartozás Napja határon innen és túl

Az Országgyűlés tavaly májusban nyilvánította a Nemzeti Összetartozás Napjává a trianoni békeszerződés aláírásának dátumát, június 4-ét, így a nemzeti tragédiáról állami szinten első ízben idén emlékeztünk meg. Határon innen és túl közjogi méltóságok és politikusok, civil szervezetek részvételével emlékeztek meg a magyarság szétszakításáról. Az ünnepnap szimbolikus eseményekben is bővelkedett, valamint bejelentésre kerültek újabb nemzetpolitikai újdonságok is, többek között a Magyarság Házának részletei is.

Szombaton reggel a Kossuth téren a magyar közjogi méltóságok jelenlétében felvonták a magyar zászlót. Az eseményen a miniszterelnök, a köztársasági elnök és a házelnök mellett részt vettek a kormány tagjai, a parlamenti pártok képviselői és a diplomáciai testület tagjai. Sok magyarországi helyszínen egyébiránt külhoni magyar politikusok, művészek jelenlétében zajlottak a megemlékezések. A fővárosi megemlékezéssel párhuzamosan különböző ünnepi műsorok zajlottak Ópusztaszeren, Sárospatakon, de az ország szinte minden településén tartottak ünnepi rendezvényeket, aki pedig nem tudott elmenni egy rendezvényre sem, az több közszolgálati csatornán találhatott témába vágó műsort – a Duna TV például egész szombati műsorát a trianoni megemlékezésnek szentelte.

Az elszakított területeken sem volt hiány az ünnepi megemlékezésekből. Erdélyben a legtöbb városban közösen ünnepeltek a magyar pártok és civil szervezetek, akadt azonban olyan is, ahol külön programokkal készültek a különböző szervezetek. Háromszéken például az RMDSZ és az MPP külön rendezvényt szervezett, Marosvásárhelyen pedig pénteken a Székely Nemzeti Tanács, szombaton az Erdélyi Magyar Ifjak tartotta meg ünnepi műsorát. Több helyen történelmi emlékkonferenciát, filmvetítést vagy éppen kiállítást is szerveztek a Nemzeti Összetartozás Napjára.

Felvidéken szintén számos program várta a magyarokat. A komáromiak istentisztelettel, ünnepi beszéddel, versekkel és énekkel, Dunaszerdahelyen szintén kulturális műsorokkal, Somorján pedig filmvetítéssel emlékeztek meg június 4-ről. Sok magyarországi településen pedig felvidéki magyarok közreműködésével szervezték meg az emlékműsorokat.

Délvidéken és Kárpátalján úgyszintén számos helyszínen megemlékeztek a trianoni évfordulóról. A Nemzeti Összetartozás Napjának szimbolikus eseményei közé tartoztak az állampolgári eskütételek, melyeket Szlovákia kivételével minden határon túli magyarlakta területen tartottak a szombati nap folyamán. A szabadkai főkonzulátuson az állampolgársági eskük letételén Kövér László, az Országgyűlés elnöke is jelen volt. Szlovákiában továbbra is érvényben van az a törvény, mely szerint ha valaki más ország állampolgárságát felveszi, elveszíti a szlovákot – ez a szabályozás pedig nagyon is érezhetően visszatartja a felvidéki magyarokat a magyar állampolgárság kérvényezésétől.

A Nemzeti Összetartozás Napjának másik szimbolikus eseménye volt a határon túli osztálykirándulások elindítása. A Határtalanul! Program keretében az idén kb. tizenegyezer magyarországi diák látogathat el a külhoni magyarlakta területekre – Semjén Zsolt épp az egyik Felvidékre tartó csoportot indította útnak június 4-én a Budai Vár elől. Amint azt a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes elmondta: a cél az, hogy senki ne érettségizzen le úgy Magyarországon, hogy ne járt volna legalább egyszer határon túli nemzettársainknál. Semjén azt is elmondta: a nemzet közjogi egyesítése folyamatosan és gördülékenyen halad, és örömmel adta hírül, hogy beérkezett a kilencvenezredik honosítási kérelem is.

A 2011. június 4-i eseményeket számba véve elmondható: idén méltó módon sikerült megemlékezni a magyar nemzetet szétszakító trianoni döntésről. Fontos kiemelni, hogy a Nemzeti Összetartozás Napjának bevezetésével elkezdődött egy olyan folyamat, amelynek eredményeként a magyar nemzetet elválasztó döntésről „hivatalos” formában is lehet beszélni, vagyis az eddig feldolgozatlan „történelmi sebek” kitárgyalása, gyógyítása megindulhat. Ez pedig fontos. Fontos a határon túli magyarság számára, akik újra azt érezhetik, hogy értékesek az anyaország számára. De ugyanígy fontos a magyarországi magyarok számára, akik a Nemzeti Összetartozás megünneplésével közelebb kerülhetnek a külhoni magyarsághoz, s nemzeti önbecsülésük is erősödhet.