Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
A szlovák parlament a múlt héten második olvasatban megszavazta a kisebbségi nyelvhasználati törvényt. A rendelkezés hatásairól a politikusok már nyilatkoztak – most pedig a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának Jogsegélyszolgálata vizsgálja a törvény hatásait. A Jogsegélyszolgálat végleges nyilatkozatának szövegét még egyeztetik, a Bummnak Cúth Csaba beszélt arról, miként látja jogászi szempontból a rendelkezés egyes elemeit.
Véleménye szerint két ponton egyértelmű előrelépést jelent a szabályozás – megszűnhetnek az államnyelv-és a kisebbségi nyelvhasználati törvények tartalma közötti aránytalanságok, valamint a szankciók okozta presztízskülönbség az államnyelv és a kisebbségi nyelvek között. A kisebbségi televíziózás helyzetét tekintve ugyanakkor semmit sem javult a helyzet.
Cúth kifejtette, a kisebbségi nyelvhasználati rendelkezések és a szlovák államnyelvtörvény között aránytalanságok álltak fenn korábban – utóbbi a hivatali nyelvhasználaton túl sok más területet is szabályozott. Ennek az aránytalanságnak vethet véget az új törvény, amelyhez már szankciók is párosulnak. Ez a rendelkezés biztosítja, hogy ne tekintsen senki rá úgy, mint egy törvényre, amit nem kell betartani. Persze a leghumánusabb az lenne, ha nem megfelelő nyelvhasználat miatta senkit sem lehetne megbüntetni.
Ami a tizenöt százalékos nyelvhatárt illeti, véleménye szerint az elfogadott változat összességében még pozitív elmozdulást is jelent, hiszen egy község legfeljebb harminc év alatt eshet ki a kétnyelvű települések jegyzékéből – ugyanakkor a százalékos határ megkötése nem is a magyar kisebbséget, hanem más népcsoportokat, például a ruszinokat érinti hátrányosan.
További aggodalmakra adhat okot, hogy a második olvasat elfogadásakor foganatosított változtatások értelmében csak a helyi államigazgatási szervek kötelesek a kisebbség nyelvén is kommunikálni az állampolgárokkal. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hiába él egy adott településen elegendő számú kisebbségi, a magasabb szintű hivatalokkal – például a környezetvédelmi hivatallal – akkor is csak államnyelven kommunikálhatnak, ha annak irodája van a településen.
Cúth szerint nincs egyértelműen negatív olvasata annak az intézkedésnek, miszerint a helyi önkormányzatok csak bizonyos, előre kijelölt fogadóórákban kötelesek a kisebbségek nyelvén is az ügyfelek rendelkezésére állni. A magyartöbbségű településeken nagy valószínűséggel nem fognak élni ezzel a lehetőséggel, a szlováktöbbségű településen pedig elkerülhető, hogy egy önkormányzat – főként ott, ahol nincs kisebbségi nyelvet beszélő alkalmazott – bizonytalan ideig halasztgassa a nem államnyelven hozzájuk forduló polgárok ügyeit. A törvény valódi hatását ugyanakkor az fogja megadni, hogy hányan élnek vele.
Bumm.sk
