Băsescu magyarbarát füllentései tartják egyben a román kormányt

Az erdélyi magyarság számára kiemelkedő fontossággal bíró jogszabályok okoznak feszültséget a román kormánykoalícióban. Azonban nem annyira a nacionalista indulat, mint inkább a rossz kommunikáció, az emberi mulasztás és sok esetben a butaság található a problémák mélyén. Az RMDSZ a kormány és az ország stabilitását is veszélyeztetné, hogy álláspontját érvényre juttassa ezekben az ügyekben, a köztársasági elnök, Traian Băsescu pedig látszólag a magyarok érdekében hazudik a köztévében.

Belekontárkodnak az oktatási törvénybe

Múlt héten hatalmas felháborodást váltott ki romániai magyar körökben, hogy a parlament alsóháza hallgatólagosan elfogadta egy független képviselő módosító javaslatát, amely szerint az ország földrajzát és történelmét újra román nyelven kellene tanulniuk a kisebbségi diákoknak. A kormányzó Demokrata-Liberális Pártból (PDL) nemrégiben kizárt Mircia Giurgiu beterjesztése egyébként egy logikai és jogi nonszensz, ahogy arra Bokor Tibor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szenátora is rámutatott, hiszen az oktatási törvény csak azon cikkelyét módosítaná, amely szerint a történelem és a földrajz oktatása anyanyelven történik. Nem változtat azonban az azt megelőző paragrafuson, amely kimondja: a román nyelv oktatásán kívül a diákok valamennyi tantárgyat anyanyelvükön tanulhatják.

A „hallgatólagos” elfogadás azt jelenti, hogy a képviselők valójában nem szavaztak az indítványról, épp ellenkezőleg, ezt nem tették meg a kitűzött határidőig, s így a tervezet automatikusan elfogadottnak tekinthető. Még szerencse, hogy Romániában nemcsak a komoly dolgoknak, de a böszmeségeknek is bonyolult, akadályokkal teli folyamaton kell átmenniük. A kétkamarás parlament felsőházának, a Szenátusnak is szavaznia kell ahhoz, hogy a tervezet végképp hatályba lépjen. A 2009-es elnökválasztásokkal párhuzamosan megtartott népszavazás az egykamarás parlament létrehozása mellett döntött, Băsescu ezt a döntést azóta is bele szeretné foglalni az alkotmányba, ám a Giurgiu-féle javaslathoz hasonló tragikomikus esetek bizonyítják, mennyire hasznos egy kétházas törvényhozás.

Az esemény után Markó Béla miniszterelnök-helyettes felháborodásának adott hangot, kijelentve, levegőbe röpítheti a kormánykoalíciót, ha a Szenátus is rábólint a kezdeményezésre. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szintén szakítópróbának nevezte az oktatási törvény sorsát, és garanciákat kért Emil Boc kormányfőtől, a PDL nemrégiben újraválasztott elnökétől. „Kedd este Emil Boc pártelnökkel erről beszéltem, és ő ígéretet tett arra, hogy a Demokrata-Liberális Párt álláspontja nem változott meg, a szenátusban ez a törvénytervezet megbukik. A kormányzás alatt eddig a nagyobbik kormánypárt a megkötött egyezségeket betartotta, és én bízom abban, hogy ezt fogja tenni az elkövetkező időszakban is” – nyilatkozta az RMDSZ elnöke. Hozzátette, a szenátusban ugyan csupán egyfős többsége van a koalíciónak, de jó mozgósítással és fegyelemmel a törvény megbukik.

Bonyolult szenátusi matematika

Több kormánypárti politikus, köztük a Képviselőház elnöke és az oktatási miniszter is elmondta rosszul működött a koalíciós kommunikáció, de egyáltalán nem áll szándékukban módosítani a néhány hónappal ezelőtt hatalmas nehézségek között elfogadott oktatási törvényt. A problémát azonban az okozza, hogy rettentően ingatag a kormánytöbbség a felsőházban. Papíron ugyan megvan a szükséges minimum, a 69 szenátor a 137 fős testületben, ám a valóságban a helyzet ennél sokkal bonyolultabb. A múlt héten napvilágot láttak olyan információk, amelyek szerint több PDL-s honatya is dezertálni készül az ellenzék soraiba. Az átállásból azonban nem lett semmi, ahogyan az hétfőn bebizonyosodott, amikor az ellenzéki Szociálliberális Unió (USL) indítványt nyújtott be Teodor Baconschi külügyminiszter ellen. Az indítvány bukása megerősítette, hogy az ellenzék sem képes többséget felmutatni. A balliberális politikusok szerint a kormány az Korrupcióellenes Ügyészséggel zsarolja saját képviselőit megakadályozva ezzel, hogy tömegesen átálljanak a jövő évi elsöprő győzelemre készülő USL oldalára.

A Szociáldemokrata és Liberális pártok által létrehozott kormányellenes tömörülés már hónapok óta csalogatja az RMDSZ-t is, hogy testületileg ugorjon át a másik nyeregbe. Olyan hírek is napvilágot láttak, melyek szerint a szociáldemokraták a magyar formációnak ígérték a szenátusi elnöki pozíciót, az ország közjogi hierarchiájának második pozícióját, amennyiben kiállnak a kormányból. A Krónika beszámolója szerint azonban Kelemen Hunor határozottan tagadta, hogy tárgyalásokat folytatnának az USL-vel, ugyanígy tettek magas rangú ellenzéki politikusok is.

Az államfő füllentése

Az oktatási törvény tehát még a következő hetekben is borzolni fogja a kedélyeket, de előbb utóbb eldől, sikerül-e eltemetni Giurgiu javaslatát, vagy szakad a koalíció. Az említett jogszabály  mellett a romániai magyar érdekképviselet prioritási listájának élén a kisebbségi törvény elfogadása szerepel. Márciusban elvi megállapodás született a kormánypártok között, amely leszögezte, hogy a jelenlegi parlamenti ciklus végéig megszavazásra kerül a jogszabály. Tudva, hogy a román médiában még a lassan elcsépeltnek számító földrajz- és történelemoktatás is hullámokat okoz, előrelátható, hogy a kulturális autonómiát gyakorlatba ültető törvény óriási vitákat fog kelteni a médiában és politikában is.

Talán éppen ezért füllentett Traian Băsescu a köztelevízióban, amikor kijelentette, a tervezet nem hoz lényeges újdonságot, ugyanis csak összegyűjti azokat a nemzeti kisebbségek számára kedvező törvényi előírásokat, amelyek más jogszabályokban már megtalálhatók. A Krónika arról is tudósít, hogy az államfő elmondta nem érti, miért késlekednek a dokumentum elfogadásával, ha tehetné, ő azonnal hatályba léptetné. Az köztársasági elnök azonban nem mondott igazat, hiszen a kisebbségi törvény olyan előrelépéseket hozna, amelyek eddig elképzelhetetlennek tűntek Romániában, ilyen például a kulturális autonómia létrehozása is. Adrian Năstase ex-miniszterelnök, a Szociáldemokrata Párt rangidős politikusa nem mulasztotta el rámutatni személyes blogján, hogy politikai ellenfele hazudik, és ezt egy olyan veszélyes döntés kapcsán teszi, amely „párhuzamos államot” építene fel Románián belül.

Az államfő fellépése azonban érthető, hiszen valószínűleg ő is előrelátja azt a fajta égszakadást, amelyet a kisebbségi törvény fog kiváltani. Persze ezt nem merő jóindulatból és a magyar érdekeket szem előtt tartva teszi, hanem pragmatikus politikai számításokat követően. Számára a legfontosabb dolog, hogy az általa patronált demokrata-liberálisok és a viszonylag reformistának számító kormány kihúzza a jövő évi helyhatósági, illetve parlamenti választásokig. Ennek egyetlen garanciája csak az RMDSZ lenne, akinek azonban szintén politikai jövője múlhat a kisebbségi törvényen, s így foggal-körömmel ragaszkodik hozzá.

Hogy a reformista kormány valóban kihúzza-e, az attól is függ, mennyire képes egyben maradni a PDL-nek, és hogy mennyire képes fegyelmet teremteni saját honatyái között. Ugyanis, az oktatási törvény körül kialakult huzavona sem annyira a magyarellenesség miatt alakult ki (persze, ezt sem szabad kizárni az egyenletből), hanem a képviselők lustasága és koordinálatlansága miatt. Hasonló eset történt kedden is, amikor szintén a Képviselőház a belügyminisztériumi alkalmazottak létszámának csökkentéséről szóló kormánybeadványt utasította el. A koordináció és a fegyelem hiánya mellett rengeteg képviselő és szenátor nem nézi jó szemmel azokat a reformintézkedéseket, amelyeket a kormány tesz meg. Ez utóbbinak sorsa körül is vannak még kérdések. Még minidig nem lehet tudni, hogy lemond-e kormányfői posztjáról Emil Boc, miután visszaválasztották pártelnökké, vagy csak kormányátalakítás lesz, melyet sokan jövő hétre jósolnak.