Ápolgatták a román-magyar viszonyt

A magyar EU-elnökség rendkívüli erőfeszítéseket tesz azért, hogy az EU-tagállamok foglalkozzanak Románia és Bulgária schengeni csatlakozásával; az övezet kiterjesztésének kérdése semmilyen összefüggésben nincs a schengeni rendszer felülvizsgálatát célzó kezdeményezésekkel – mondta Martonyi János magyar külügyminiszter szerdán Budapesten, miután megbeszéléseket folytatott román kollégájával.

Martonyi megfogalmazása szerint az Európai Tanács júniusban megállapítja, hogy mindkét ország teljesíti a technikai feltételeket, de van még egy feladat is. Jelesül el kell érni: legyen politikai utalás arra, hogy napirenden tartják a két ország felvételét a belső határellenőrzéstől mentes schengeni övezetbe.

A két külügyminiszter megállapította, hogy Bukarest osztja a magyar EU-elnökség alapvető elképzeléseit. Közéjük sorolható a Duna-stratégia, továbbá a romastratégia, a gazdasági törvényhozás, Horvátország mielőbbi EU-csatlakozása, valamint a mindkét ország számára fontos olyan politikai célok, mint a kohéziós, a mezőgazdasági és energiapolitika fenntartása. A tárgyalás során megállapították, hogy a kétoldalú kereskedelemben óriási egyensúlyhiány alakult ki Magyarország javára, ezzel kapcsolatban Martonyi a magyarországi román befektetések növelését javasolta.

A nemzeti kisebbségekkel kapcsolatban a magyar külügyminiszter azt mondta: Budapest örömmel fogadta, hogy „minden valószínűség szerint nem fenyegeti veszély” az oktatási törvény azon rendelkezéseit, amelyek a történelem és a földrajz anyanyelven történő oktatását teszik lehetővé. Erről Teodor Baconschi kijelentette: Románia élen jár azokban a törekvésekben, amelyek lehetővé kívánják tenni, hogy az oktatás minél több nyelven történjék, „az európai értékek mentén járunk el”. Vendéglátója hozzáfűzte, remélhetőleg rövidesen elfogadják a romániai magyarság számára nagyon lényeges kisebbségi törvényt is.

Baconschi hangsúlyozta, hogy Bukarest azt javasolta: ősszel legyen közös magyar–román kormányülés a kétoldalú kapcsolatok teljes körének áttekintésére. Mint kifejtette, meg lehet vizsgálni egyebek mellett azt, hogyan lehet továbblépni a nemzetiségi együttműködésben. A miniszter külön köszönetet mondott a magyarországi román ortodox egyház elismerése és támogatása érdekében tett erőfeszítésekért. Arról is szólt, hogy a kisebbségi törvény elfogadása a jelenlegi koalíciós kormány legfontosabb céljai közé tartozik, nem politikai nyomásra történik, „hiszünk abban, hogy ez igazságos törvényjavaslat”.

Új Magyar Szó

Friss hírek

Újra csökkent az európai alapkamat

Az Európai Központi Bank Kormányzótanácsa csütörtöki ülésén a piaci várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal csökkentette a három irányadó eurókamat szintjét. Az EKB 0,9 százalékos reál GDP-növekedést vár 2025-ben és 1,1 százalékosat 2026-ban.

Read More »