Ha a balti hatóságok nem lépnek fel határozottabban országuk területén a bűncselekmények ellen, Skandinávia szigorítani kíván a Schengeni Egyezményen, írja a Norway News. A norvég rendőrség statisztikái arra mutattak rá, hogy az európai határok megnyitásával a bűnözési ráta igen magasra szökött az elmúlt években, különösen a balti országok felől sugárzó kriminalisztikai hullám jelentős.
A Norvég Rendőri Szövetség elnöke, Egil Haaland azt állítja, a Skandináv országokban regisztrált bűncselekmények nyolcvan százalékáért a három balti ország – Észtország, Lettország és Litvánia – tehető felelőssé, hiszen a bűnügyek az ő területükről sugároznak tovább vagy pedig szorosan kapcsolódnak a korábbi szovjet köztársaságokban elharapódzott szervezett bűnözéshez.
A baltiak problémáját persze tovább nehezíti az igazságügyi minisztériumok és a rendvédelemért felelős szervek jócskán megcsappant költségvetése is.
Az 1985-ben aláírt Schengeni Egyezmény napjainkra az EU huszonöt országában élő, mintegy négyszázmillió polgárának teszi lehetővé az útlevél nélküli határátkelést. A megállapodás teljes egészében csak tíz évvel később lépett életbe a Benelux-államok, Franciaország,a Német Szövetségi Köztársaság, Spanyolország és Portugália között. A balti országok 2004-ben (hazánkkal egyidőben) csatlakoztak a Schengeni Övezethez, ám területükön az egyezmény életbe lépése csak 2007 novemberére valósult meg. A nem EU-tag Norvégia, Svájc, Liechtenstein és Izland is csatlakozott az egyezményhez.
Az észak-afrikai menekülthullám okán több európai játékos osztja a skandináv álláspontot. A belső határok csökkentett ellenőrzésének folyamatát látszik felrúgni az Európai Bizottság új javaslata, amely ideglenesen néhány schengeni országban ismételten visszaállítaná a belső határok ellenőrzését. Az olasz hatóságok körülbelül húszezer ideiglenes vízumot bocsátották tunéziai állampolgárok rendelkezésére, amely lehetővé teszi számukra, hogy Európa-szerte szabadon utazhassanak Franciaországban élő rokonaikhoz. A szervezett bűnözés és az illegális migráció elleni harc nevében rendkívül kivételes körülmények esetén korlátozott számban szükség lehet a határellenőrzés visszaállítására, ezzel egyidejűleg a Frontex határőrizeti ügynökség erősítésére.
Az Európai Parlament liberális képviselői felemelték hangjukat a javaslat ellen, amely szerintük az EU egyik alapelveként deklarált mozgásszabadságot sérti a közösség területén. Az már bizonyos, hogy nem pusztán Helsinki, Osló, Stockholm és Koppenhága száll majd síkra az Egyezmény szigorításárért; a felülvizsgálatra vonatkozó javaslat a schengeni övezet belügyminisztereinek május 12-én esedékes találkozóján kiemelt téma lesz.
Böröczk Anita